Esők, záporok segítik nyári kapás növényeink kezdeti fejlődését

A mögöttünk álló egy hétben a hőmérséklet tekintetében igen változékony, de jellemzően száraz időben volt részünk. Gyenge esők, záporok többfelé előfordultak, de 1 mm-t meghaladó mennyiség csak kevés helyen, főként a Felső-Tisza és a Szamos vidékén esett, és hasonlóan kevés hullott a megelőző egy hétben is (1. ábra). A harminc napos csapadékösszeg az esős márciusnak köszönhetően hazánk nagy részén még számottevő, 10-50 mm pozitív eltérést mutat a sokéves átlaghoz képest (2. ábra), a kilencven napos mennyiségben viszont sokfelé tapasztalható hiány, ami a Kisalföldön a 20-45 mm-t is eléri (3. ábra). A felső egy méteres talajréteg március végére a legtöbb helyen telítettség közeli állapotba került, azóta azonban a felszín közeli réteg sokat száradt (4. ábra), ugyanakkor ez alatt a száraz 10-20 cm alatt továbbra is bőséges nedvesség áll a növények rendelkezésére (5. ábra).
A hőmérséklet igen tág határok közt változott az elmúlt egy hétben. Hétfőtől szerdáig sokfelé, pénteken főként keleten és délen csökkent fagypont alá éjszakánként a hőmérséklet, a hét első két hajnalán többfelé -4 fok alá hűlt a levegő. Hétfőn napközben is 10 fok alatt alakultak a maximumok, majd napról-napra melegedett az idő, és egy átmeneti szombati visszaesés után vasárnap már 19 és 23 fok közé melegedett a levegő (6. ábra). A napi hőingás főként a hét második felében volt többfelé igen magas, akár 20 fokot is meghaladó érték.
Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet jelenleg 11-13 fok között alakul.  

Az őszi vetések tavaszi fejlődése a kedvező hőmérséklet és a bőséges márciusi csapadék hatására jól halad (7. ábra), a repce helyenként már virágzik, a búza a szárbaindulás fenológiai fázisában jár, a gyengébben áttelelt táblák is szépen erősödnek. Az éjszakai fagyok komolyabb károkat nem okoznak ezekben a növényekben.
A kukorica és napraforgó vetéséhez és korai fejlődéséhez a hőmérsékleti viszonyok már kedvezőek lennének, a felszín közeli talajréteg azonban sokfelé nagyon száraz.
A korai csonthéjasok közül a kajszi és a mandula országszerte elvirágzott, az őszibarack, a cseresznye, a meggy, a szilva és egyre többfelé az alma is virágzik. Ezekben a kultúrákban a múlt hét eleji fagyok még védekezés mellett is komoly károkat okoztak, hiszen nagy területen volt jelentősen hidegebb a károkozást jelentő -2 Celsius fokos küszöbértéknél (8. ábra).

Az elmúlt héten hulló csapadék miatt csak rövid időszakokra volt nedves a növények levélének felülete. A párás időszakok hossza is alacsonyan maradt, a gombás megbetegedések terjedésének ez a száraz időszak nem optimális.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a március végére, április legelejére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke országszerte nagymértékben növekedett a megelőző időszakhoz képest. Az anomália térképen hazánk területén jelentős pozitív eltérés figyelhető meg, ennek mértéke is növekedést mutat , vagyis a sokéves átlagnál jóval előrébb jár a tavaszi zöldülés (9. ábra).   

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Nyíregyháza és Kaposvár körüli területre vonatkozó agrogramokon* (10. és 11. ábra). Szeptember első hetében még a júliusra és augusztusra is jellemző száraz időjárás volt az uralkodó. Ezt követően csapadékosra fordult az idő és október közepéig országszerte 80-180 mm eső esett, feltöltődött a talaj felső 40-80 cm-es rétege. A még száraz körülmények közt vetett őszi káposztarepce így eleinte nehezen kelt, utána azonban szépen tudott fejlődni, erősödni. Az őszi kalászosok vetését eleinte hátráltatta a sok csapadék és a sáros talaj, az október második dekádjától jellemző száraz idő és a nedvességben bővelkedő talaj azonban kedvező körülményeket teremtett a vetéshez és a korai fejlődéshez. A hónap végére azonban a felső talajréteg egyre jobban kiszáradt, és a később vetett kalászosok nehezen keltek, egyenetlenül fejlődtek. A november második felében érkezett csapadék és a december első két dekádját jellemző enyhe idő sokat segített, azonban többfelé maradtak igen gyenge állományok. December második felét és a januárt tavasziasan enyhe és mérsékelten hideg időszakok váltakozása jellemezte, komolyabb és tartós fagy, vastagabb hóréteg nem alakult ki. Februárban köszöntött be az igazán fagyos, téli idő, számottevő csapadék azonban csak a hónap legvégén érkezett. Ezzel együtt is a három téli hónapban mintegy 50-90 mm csapadékhiány halmozódott föl az átlaghoz képest, így a talaj mélyebb rétegei nem töltődtek föl nedvességgel a tél végére. A március eleji meleg hatására megindult az őszi vetések fejlődése, március második hetétől a hónap végéig több hullámban országos esők érkeztek. Az esős március végére sokfelé minimálisra csökkent a talaj vízhiánya a fölső egy méteres rétegben, és bár ápriliselső felét nagyrészt száraz időjárás jellemezte, de a talajok őszi vetések által érintett rétege továbbra is őrzi nedvességtartalmát. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg hazánk nagyobb részén 10-50 (délnyugaton 120) mm-rel az optimális mennyiség fölött alakul, a délkeleti országrészben van 30-40 mm elmaradás.
A halmozott hőösszeg viszont jócskán meghaladja az optimális értéket.

A héten erőteljes délies áramlással meleg, változó nedvességtartalmú légtömegek érkeznek fölénk, ezért az ilyenkor szokásosnál melegebb, az eddigieknél csapadékosabb időre van kilátás. Kedden kora hajnaltól délnyugat felől többfelé ered el az eső, majd szerdán csak kevés helyen lehetnek záporok, csütörtökön és pénteken azonban többször, többfelé lehet esők, záporok, zivatarok kialakulására számítani. A hétvégén ismét csökken a csapadékhajlam. Összességében 5 és 15 mm közötti csapadék valószínű nagy területi változékonyság mellett, a Dunántúl nyugati részén van esély nagyobb mennyiségre. A talaj felszín közeli rétege sokfelé átnedvesedik, de főként az Alföldön lesznek nagyobb területek, ahol tovább szárad. A délies szelet gyakran, többfelé kísérik élénk, helyenként erős széllökések. A hőmérséklet csütörtökig tovább emelkedik, a maximumok jellemzően 20 fok fölött alakulnak majd, és a legtöbb helyen éjszakánként sem hűl 10 fok alá a levegő. Pénteken néhány fokkal visszaesik a hőmérséklet, de fagyok ekkor sem lesznek.     

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2025. április 14.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2025. április 13-ig (mm)

2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. április 13-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. április 13-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2025. április 13-án (%)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2025. április 13-án (%)

6. ábra
Maximum hőmérsékletek 2025. április 13-án (Celsius fok)

7. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Dunántúl délkeleti részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

8. ábra
Őszibarack virág Szeged térségében 2025. április 11-én (fotó: Gyuris Mihály)

9. ábra
NDVI anomália a 2025. március 22. és április 6. közötti időszakra (részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)

10. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2025. április 13-ig
(részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)

11. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2025. április 13-ig
(részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)