Újabb fagykáros éjszaka

A múlt héten a korábbiaknál szárazabb, gyakran szeles időnk volt. Csapadék több napon is előfordult, de többnyire csak kisebb mennyiségben (1. ábra). Szombaton hidegfront érkezett záporokkal, keleten zivatarokkal, vasárnap pedig sokfelé hózáporok alakultak ki (2. ábra), melyből az ország középső területein vékony, de összefüggő hóréteg is kialakult (csakúgy, mint az Északi-középhegységben). A 30 napos csapadékösszeg országszerte (3. ábra), a 90 napos pedig nagy területen meghaladja a szokásos értéket (4. ábra). A talaj felső 70-90 cm-es, délnyugaton és északkeleten az 1-1,5 méteres rétege szinte telített (5. ábra), bár a felszín közeli réteg a szeles időben sokat száradt (6. ábra), helyenként még vannak belvízfoltok is. A telítettséghez képest vízhiány jellemzően 10-40 mm, az Alföldön és a Dunántúl északi részén fordulnak elő a nagyobb értékek.
A hőmérséklet csúcsértéke a múlt hét elején még 15, majd pénteken és szombaton már 20 fok körül alakult (7. ábra). A szombaton érkezett markáns hidegfront mögött sarkvidéki eredetű légtömeg árasztotta el térségünket, vasárnap már országszerte 10 fok alatt maradt a csúcsérték. A gondot az éjszakai lehűlés okozta, már vasárnap reggelre is nagy területen alakult ki gyenge fagy. Hétfő reggelre viszont az északnyugati országrész és a Balaton déli partjának kivételével országos fagy volt: jellemzően -1, -6 fokig csökkent a hőmérséklet, de a szélvédett és kevésbé felhős északon és a fagyzugokban -7, -8 fok is előfordult (8. ábra). Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet a múlt hét nagyobb részében 10 fok körül alakult, majd vasárnaptól több fokot csökkent.   

Az őszi vetések tavaszi fejlődése a kedvező nedvesség és hőmérséklet hatására jól halad (9. ábra), a repce már sokfelé zöldbimbós (10. ábra), a búza a szárbaindulás fenológiai fázisában jár (11. ábra), a gyengébben áttelelt táblák is szépen erősödnek. Az éjszakai fagyok komolyabb károkat nem okoznak ezekben a növényekben.
A kukorica vetéséhez a talaj most túl hideg, csak 6-8 fokos, a 10 fokos küszöbértéket a hét végére fogja újra elérni, és akkor ez már tartósnak ígérkezik.
A korai csonthéjasok közül a kajszi és a mandula csaknem országszerte elvirágzott, az őszibarack (12. ábra), a cseresznye (13. ábra), a  meggy és a szilva pedig most kezd vagy már virágzik. Ezekben a kultúrákban a ma reggeli fagy nagy károkat okozhatott, hiszen nagy területen volt hidegebb a károkozást jelentő -2 Celsius fokos küszöbértéknél.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a március második felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke még meglehetősen alacsony ebben az időszakban, de folyamatosan növekszik. Az anomália térképen hazánk területén pozitív eltérés figyelhető meg, vagyis a sokéves átlagnál előrébb jár a tavaszi kizöldülés.   

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (14. és 15. ábra). Szeptember első hetében még a júliusra és augusztusra is jellemző száraz időjárás volt az uralkodó. Ezt követően csapadékosra fordult az idő és október közepéig országszerte 80-180 mm eső esett, feltöltődött a talaj felső 40-80 cm-es rétege. A még száraz körülmények közt vetett őszi káposztarepce így eleinte nehezen kelt, utána azonban szépen tudott fejlődni, erősödni. Az őszi kalászosok vetését eleinte hátráltatta a sok csapadék és a sáros talaj, az október második dekádjától jellemző száraz idő és a nedvességben bővelkedő talaj azonban kedvező körülményeket teremtett a vetéshez és a korai fejlődéshez. A hónap végére azonban a felső talajréteg egyre jobban kiszáradt, és a később vetett kalászosok nehezen keltek, egyenetlenül fejlődtek. A november második felében érkezett csapadék és a december első két dekádját jellemző enyhe idő sokat segített, azonban többfelé maradtak igen gyenge állományok. December második felét és a januárt tavasziasan enyhe és mérsékelten hideg időszakok váltakozása jellemezte, komolyabb és tartós fagy, vastagabb hóréteg nem alakult ki. Februárban köszöntött be az igazán fagyos, téli idő, számottevő csapadék azonban csak a hónap legvégén érkezett. Ezzel együtt is a három téli hónapban mintegy 50-90 mm csapadékhiány halmozódott föl az átlaghoz képest, így a talaj mélyebb rétegei nem töltődtek föl nedvességgel a tél végére. A március eleji meleg hatására megindult az őszi vetések fejlődése, március második hetétől a hónap végéig több hullámban országos esők érkeztek. Az esős március végére sokfelé minimálisra csökkent a talaj vízhiánya a fölső egy méteres rétegben. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg hazánk nagyobb részén 10-60 (délnyugaton 120) mm-rel az optimális mennyiség fölött alakul, a délkeleti országrészben van 20-30 mm elmaradás.
A halmozott hőösszeg viszont jócskán meghaladja az optimális értéket.

A héten lassan enyhül az idő, kedden és szerdán, de még pénteken is előfordulhatnak éjszakai fagyok. A mainál azonban ezek jellemzően gyengébbek lesznek, és elsősorban a középső és keleti tájakra lesz jellemző. A hőmérséklet csúcsértéke napról-napra emelkedik, a hét legvégére már a 20 fok körüli értékek lesznek a jellemzők. Több napon is előfordulhatnak majd záporok, kezdetben még hózápor is, de a héten összességében területi átlagban számottevő csapadék nem valószínű. A vasárnaptól délnyugatira forduló áramlás hozhat majd esőt a jövő héten. A talaj hőmérséklete a hét végére már tartósan eléri, meghaladja majd a 10 fokot a fölső 10 cm-es rétegben.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2025. április 7.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2025. április 6-ig (mm)

2. ábra
Hóvastagság 2025. április 6-án reggel 7 órakor (cm, F: hófolt, L: hólepel)

3. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. április 6-ig (mm)

4. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. április 6-ig (mm)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. április 6-án (%)

6. ábra
Vízhiány a talaj felső 1 méteres rétegében a telítettséghez képest 2025. április 6-án (mm)

7. ábra
Maximum hőmérsékletek 2025. április 5-én (Celsius fok)

8. ábra
Minimum hőmérsékletek 2025. április 7-én (Celsius fok)

9. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Dunántúl délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

10. ábra
Őszi káposztarepce 2025. 04. 06-án a Tisza-tó (Négyes) térségében (fotó: Kovács Attila)

11. ábra
Őszi búza 2025. 04. 06-án a Tisza-tó (Négyes) térségében (fotó: Kovács Attila)

12. ábra
Virágzó őszibarack 2025. 04. 07-én reggel Miskolcon (fotó: Kovács Attila)

13. ábra
A virágzás kezdetén járó cseresznye 2025. 04. 07-én reggel Miskolcon (fotó: Kovács Attila)

14. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Győr térségére 2025. április 6-ig (részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)

15. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2025. április 6-ig (részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)