Folytatódik a talajok kora tavaszi feltöltődése

A múlt hétfőtől nyolc napon át gyakran felhős, esős időben volt részünk, majd kedd óta naposra és szárazra fordult időjárásunk, ugyanakkor éjszakánként visszatértek a kemény fagyok. Az elmúlt tíz napban csaknem országszerte 20-50 mm csapadék hullott nagyrészt esők, záporok formájában, de hétfőn a középső országrészben hózáporok is előfordultak (1. ábra). Ezzel a mennyiséggel jelentősen csökkent a csapadékhiány, az elmúlt 30 nap csapadékösszege hazánk nagy részén már pozitív eltérést mutat a sokéves átlaghoz képest (2. ábra). A 90 napos csapadékhiány is 10-40 mm-re redukálódott, a déli országrészben még többlet is kialakult (3. ábra). Sokfelé telítődött a talaj felső fél méteres, délnyugaton és északkeleten többfelé egy méteres rétege is (4. ábra). A telítettséghez képesti vízhiány az Alföldön és a Dunántúl északi, északkeleti felén is 20-50 mm-re csökkent a felső egy méteres rétegben (5. ábra). A fél méternél mélyebb rétegben van még helye további nedvességnek, de sokat javult a helyzet március elejéhez képest.
A hőmérséklet elég tág határok közt változott. Múlt pénteken még az északi, északnyugati tájak kivételével 17-20 fok közé melegedett a levegő, majd szombattól jelentősen visszaesett a nappali felmelegedés mértéke (6. ábra), hétfő estétől pedig az éjszakai lehűlés fokozódott számottevően. Hétfőn napközben és keddre virradó éjszaka erős széllel zúdult be a hideg, ekkor jellemzően -3 és -6 fok közé hűlt a levegő, majd a szerdára virradó éjszaka nyugalomba került a hideg légtömeg, és nagy területen alakultak ki -4 és -8 fok közötti fagyok (7. ábra). A szelesebb északnyugati tájak kivételével még csütörtökre virradóra is sokfelé volt -4 foknál hidegebb. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet a múlt hét közepén már 10 fok körül alakult, mostanra azonban 4-6 fokra esett vissza (8. ábra).   

Az őszi vetések tavaszi fejlődése a március első felére jellemző meleg idő, majd a hónap közepén érkezett esők hatására már megindult (9. ábra). A kedvező időjárás következtében a gyengébben áttelelt őszi búza táblák is látványosan fejlődnek.  
A korai csonthéjasok közül a kajszi és a mandula hazánk déli felén már virágzik, de már északkeleten is megpattantak a rügyei (10. ábra), ahogy az őszibaracké is a Dél-Alföldön. A gyümölcstermesztő gazdákat különösen a kedd hajnali szállított fagy állította nehéz feladat elé, bár a szerdára és csütörtökre virradóra kialakult kisugárzási fagy erősebb volt. A kajszi a rügypattanás fenológiai fázisában -4 Celsius foknál, a virágzás fenológiai fázisában -2, -3 Celsius foknál erősebb fagy estén már károsodik. Az őszibarack körülbelül egy fokkal erősebb hideget visel el.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a február legvégére, március első felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke még meglehetősen alacsony ebben az időszakban, bár a változás mutató térképeken már egyértelműen látszik, hogy a legtöbb helyen már megindult a zöld tömeg növekedése. Az anomália térképen hazánk túlnyomó részén pozitív eltérés figyelhető meg, vagyis a sokéves átlagnál kissé előrébb jár a tavaszi kizöldülés.   

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Békéscsaba és Győr körüli területre vonatkozó agrogramokon* (11. és 12. ábra). Szeptember első hetében még a júliusra és augusztusra is jellemző száraz időjárás volt az uralkodó. Ezt követően csapadékosra fordult az idő és október közepéig országszerte 80-180 mm eső esett, feltöltődött a talaj felső 40-80 cm-es rétege. A még száraz körülmények közt vetett őszi káposztarepce így eleinte nehezen kelt, utána azonban szépen tudott fejlődni, erősödni. Az őszi kalászosok vetését eleinte hátráltatta a sok csapadék és a sáros talaj, az október második dekádjától jellemző száraz idő és a nedvességben bővelkedő talaj azonban kedvező körülményeket teremtett a vetéshez és a korai fejlődéshez. A hónap végére azonban a felső talajréteg egyre jobban kiszáradt, és a később vetett kalászosok nehezen keltek, egyenetlenül fejlődtek. A november második felében érkezett csapadék és a december első két dekádját jellemző enyhe idő sokat segített, azonban többfelé maradtak igen gyenge állományok. December második felét és a januárt tavasziasan enyhe és mérsékelten hideg időszakok váltakozása jellemezte, komolyabb és tartós fagy, vastagabb hóréteg nem alakult ki. Februárban köszöntött be az igazán fagyos, téli idő, számottevő csapadék azonban csak a hónap legvégén érkezett. Ezzel együtt is a három téli hónapban mintegy 50-90 mm csapadékhiány halmozódott föl az átlaghoz képest, így a talaj mélyebb rétegei nem töltődtek föl nedvességgel a tél végére. A március eleji meleg hatására megindult az őszi vetések fejlődése, március második hetében pedig országos és kiadós eső érkezett, ideális körülményeket teremtve. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg hazánk nagyobb részén az optimális mennyiség körül vagy kissé a fölött alakul, a délkeleti országrészben van 10-40 mm elmaradás.
A halmozott hőösszeg viszont jócskán meghaladja az optimális értéket.

A folytatásban ismét változik időjárásunk jellege. Pénteken még marad a csaknem zavartalanul napos, száraz idő, hajnalban sokfelé fagyokkal, de -5 foknál hidegebb már csak a fagyzugokban valószínű, napközben pedig 13-18 fok közé melegszik a levegő. Szombaton délnyugat felől megnövekszik, majd megvastagszik a felhőzet, és a Dunántúl nyugati tájainak kivételével egyre többfelé várható eső, zápor. A következő napokban is több hullámban érkeznek fölénk mediterrán ciklonok, melyek hatására nagyrészt erősen felhős időre van kilátás, és többször, sokfelé kell esőkre, záporokra néhol zivatarokra számítani. Összességében az előttünk álló egy hétben jellemzően 15-30 mm eső valószínű. A talaj mélyebb rétegei tovább nedvesedhetnek, de a rosszabb lefolyású területeken belvízfoltok is kialakulhatnak. A felhős időben az éjszakák enyhébbek lesznek, gyenge fagy szombat hajnalban már csak a Tiszántúlon várható, vasárnaptól pedig éjszakánként is 5-10 fokra lehet számítani. Napközben jellemzően 14-19 fokot mérhetünk.   

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2025. március 20.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2025. március 19-ig (mm)

2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. március 19-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. március 19-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 1 méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2025. március 18-án (%)

5. ábra
Vízhiány a talaj felső 1 méteres rétegében a telítettséghez képest 2025. március 18-án (mm)

6. ábra
24 órás hőmérsékletváltozás 2025. március 15-én 13 órakor (Celsius fok)

7. ábra
Minimum hőmérsékletek 2025. március 19-én (Celsius fok)

8. ábra
5 cm-en mért talajhőmérsékletek 2025. március 19-én (Celsius fok)

9. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld délkeleti részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

10. ábra
Kajszi rügy Miskolcon 2025. március 20-án (fotó: Kovács Attila)

11. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2025. március 19-ig (részletes magyarázat a szövegben)

12. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Győr térségére 2025. március 19-ig (részletes magyarázat a szövegben)