Meleg, majd csapadékos tavaszkezdet

Február utolsó napjaiban még esős időben volt részünk, majd a március sok napsütést és száraz időjárást hozott. A múlt hét közepén egy mediterrán ciklon szállított országos csapadékot, melynek területi eloszlása elég egyenetlen volt. Hazánk északi, északnyugati felén 10-25 mm közötti mennyiség esett, így a korábban igen száraz Kisalföld is megázott végre, ugyanakkor az Alföld nagyrészén csak 2-7 mm-t mérhettünk (1. ábra). Ez az eső ugyan sokat segített a csapadékhiányon, de a február ezzel együtt is jóval szárazabb volt a sokéves átlagnál, nagy területen kevesebb, mint a fele hullott le az ilyenkor szokásos csapadékmennyiségnek (2. ábra). Hasonló a helyzet az egész télre vonatkozóan is, csak a déli országrészben mérhettünk 70 mm-t meghaladó mennyiséget, máshol jellemzően 40-70 mm esett (3. ábra), ami sokfelé a fele sincs a szokásos téli csapadékmennyiségnek (4. ábra). A talajok felszín közeli része sokat száradt, szikkadt a múlt heti esők óta (5. ábra). A középső és a fél méternél mélyebb talajrétegek bőven tartalmaznak nedvességet, de a telítettséghez képest hazánk jelentős részén így is 20-70 mm hiányzik a felső 1 méteres rétegből (6. ábra). Ez a nedvességtartalék egy esetleges tavaszi vagy nyári aszály során fog nagyon hiányozni.   
Az átlagosnál kissé hidegebb február után március első napjainak középhőmérséklete már kevéssel az ilyenkor szokásos értékek fölött alakult. A múlt hét közepének borongós, esős éjszakái fagymentesek voltak, de a múlt szombat óta visszatértek az éjszakai fagyok, és hajnalonként a hegyvidéki területek kivételével, -1 és -5 fok közé hűl a levegő (7. ábra). A nappali felmelegedés mértéke vasárnap óta folyamatosan növekszik, és szerdán, jókora napi hőingás mellett, már 17-19 fokot mérhettünk (8. ábra). Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga jelenleg 4 és 6 fok között alakul.    

A repce fejlett, jó állapotban vészelte át a telet (9. ábra). Az őszi gabonák esetén azonban már nem ilyen egységes a kép (10., 11. ábra). A november közepéig, egy hónapon át tartó száraz időszak többfelé egyenetlen kelést és nehézkes korai fejlődést eredményezett, elsősorban az Alföld déli részein, arrafelé maradtak gyenge táblák. Az északnyugati országrészben a tél második felében igencsak kiszáradt fölső talajréteg miatt már kezdődő aszály jelei mutatkoztak az őszi vetések szempontjából, de a február végi eső ezen sokat segített.
Januárban többször is tavasziasan enyhe időjárás zavarta a vegetáció mélynyugalmi fázisát, a februárban érkezett tartós hidegre nagy szükség volt az idő előtt beindult fejlődés visszafogásához. A kártevők és kórokozók gyérüléséhez szükséges -10 fok körüli fagyok is többször, többfelé előfordultak február folyamán.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Miskolc és Kecskemét körüli területre vonatkozó agrogramokon* (12. és 13. ábra). Szeptember első hetében még a júliusra és augusztusra is jellemző száraz időjárás volt az uralkodó. Ezt követően csapadékosra fordult az idő és október közepéig országszerte 80-180 mm eső esett, feltöltődött a talaj felső 40-80 cm-es rétege. A még száraz körülmények közt vetett őszi káposztarepce így eleinte nehezen kelt, utána azonban szépen tudott fejlődni, erősödni. Az őszi kalászosok vetését eleinte hátráltatta a sok csapadék és a sáros talaj, az október második dekádjától jellemző száraz idő és a nedvességben bővelkedő talaj azonban kedvező körülményeket teremtett a vetéshez és a korai fejlődéshez. A hónap végére azonban a felső talajréteg egyre jobban kiszáradt, és a később vetett kalászosok nehezen keltek, egyenetlenül fejlődtek. A november második felében érkezett csapadék és a december első két dekádját jellemző enyhe idő sokat segített, azonban többfelé maradtak igen gyenge állományok. December második felét és a januárt tavasziasan enyhe és mérsékelten hideg időszakok váltakozása jellemezte, komolyabb és tartós fagy, vastagabb hóréteg nem alakult ki. Februárban köszöntött be az igazán fagyos, téli idő, számottevő csapadék azonban csak a hónap legvégén érkezett. Ezzel együtt is a három téli hónapban mintegy 50-90 mm csapadékhiány halmozódott föl az átlaghoz képest. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg hazánk nagyobb részén még az optimális mennyiség közelében alakul, a délkeleti országrészben van 30-50 mm elmaradás.
A halmozott hőösszeg viszont jócskán meghaladja az optimális értéket.

A folytatásban a hét végéig nem változik számottevően időjárásunk, a sok napsütést fátyolfelhők szűrhetik. A hőmérséklet kis mértékben tovább emelkedik, de továbbra is sokfelé hűl éjszakánként fagypont közelébe vagy kevéssel az alá a levegő, napközben azonban 18-23 fok közé emelkedik a hőmérséklet. Hétfőn kezdődik változás időjárásunkban. Nyugat felől vastagodni kezd a felhőzet, és a nap második felében egyre többfelé ered el az eső. Keddtől felhős időben lesz részünk, és többször, többfelé lehet esőkre, záporokra is számítani. Ezzel együtt csökken a nagy napi hőingás, az éjszakák is fagymentesek lesznek, a nappali felmelegedés mértéke viszont több fokkal mérséklődik. A hét második felében várhatóan tovább hűl az idő, a csapadékhajlam azonban csak a jövő hét legvégén csökken, így összességében többfelé valószínű 20 mm-t meghaladó csapadék, amiből a mélyebb talajrétegekbe is juthat majd.    

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2025. március 6.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2025. március 5-ig (mm)

2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. február 28-ig (mm)

3. ábra
90 napos csapadékösszeg 2025. február 28-ig (mm)

4. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól február 28-ig (mm)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. március 4-én (%)

6. ábra
Vízhiány a talaj felső egy méteres rétegében a telítettséghez képest 2025. március 4-én (mm)

7. ábra
Minimum hőmérsékletek 2025. március 5-én (Celsius fok)

8. ábra
Maximum hőmérsékletek 2025.március 5-én (Celsius fok)

9. ábra
Repce Miskolc térségében 2025. március 4-én (fotó: Kovács Attila)

10. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Duna-Tisza közének északi felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

11. ábra
Őszi búza Miskolc térségében 2025. március 4-én (fotó: Kovács Attila)

12. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2025. március 5-ig (részletes magyarázat a szövegben)

13. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2025. március 5-ig (részletes magyarázat a szövegben)