Esős télbúcsú

A múlt hét közepe óta eleinte jobbára száraz, sokfelé napos, hideg időszakunk volt. Vasárnaptól kezdett nedvesebb levegő érkezni hazánk fölé, akkor nyugaton, hétfőn és kedden másfelé is, de csak elszórtan alakult ki pár csepp eső, majd szerdán a középső országrészben már sokfelé esett 3-4 mm. A komolyabb csapadék csütörtökre érkezett meg előbb a Dunántúlra (1. ábra), arrafelé csütörtök délig 5-20 mm eső is lehullott. Az esőre hatalmas szükség van, ugyanis az elmúlt 30 és 90 nap csapadékösszege is jócskán elmarad a sokéves átlagtól (2. és 3. ábra). A talaj felszín közeli része tegnapig az ország északnyugati harmadán kifejezetten száraz volt (4. ábra). A mélyebb talajrétegek azonban országszerte bőven tartalmaznak nedvességet (5. ábra), azzal együtt, hogy az egy méter körül mélységben főleg az Alföldön még nem töltődött föl a talaj. A felső egy méteres talajrétegből tegnapig 20-80 mm nedvesség hiányzott a telítettséghez képest (6. ábra).
A múlt hét közepére a hideg légtömeg nyugalomba jutott térségünkben, így szerdától vasárnapig nagy területen hűlt éjszakánként -10 fok közelébe a hőmérséklet (7. ábra). Ennek hatására a talaj is megfagyott, mintegy 5-20 cm vastagságban. A mélyebb talajfagyok északkeleten alakultak ki, de a hét végétől érkezett enyhülés hatására jelenleg már többnyire ki is engedett. Vasárnaptól előbb a Dunántúlra, majd ezen a héten már másfelé is enyhébb levegő érkezett fölénk, több lett a felhő, így megszűntek az éjszakai fagyok, és erősödött a nappali felmelegedés (8. ábra).

A repce fejlett, jó állapotban van az ősz első felére jellemző esős, de viszonylag enyhe időjárásnak köszönhetően. Az októberben vetett gabonák esetén azonban már nem ilyen egységes a kép (9. ábra). A november közepéig, egy hónapon át tartó száraz időszak többfelé egyenetlen kelést és nehézkes korai fejlődést eredményezett, elsősorban az Alföld déli részein, arrafelé maradtak gyenge táblák. Az északnyugati országrészben az elmúlt hetekben igencsak kiszáradt fölső talajréteg miatt már kezdődő aszály jelei mutatkoztak az őszi vetések szempontjából, de a mai csapadék ezen sokat segít.
Januárban többször is tavasziasan enyhe időjárás zavarta a vegetáció mélynyugalmi fázisát, a februárban érkezett tartós hidegre nagy szükség volt az idő előtt beindult fejlődés visszafogásához. A kártevők és kórokozók gyérüléséhez szükséges -10 fok körüli fagyok is többfelé előfordultak az elmúlt héten.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (10. és 11. ábra). Szeptember első hetében még a júliusra és augusztusra is jellemző száraz időjárás volt az uralkodó. Ezt követően csapadékosra fordult az idő és október közepéig országszerte 80-180 mm eső esett, feltöltődött a talaj felső 40-80 cm-es rétege. A még száraz körülmények közt vetett őszi káposztarepce így eleinte nehezen kelt, utána azonban szépen tudott fejlődni, erősödni. Az őszi kalászosok vetését eleinte hátráltatta a sok csapadék és a sáros talaj, az október második dekádjától jellemző száraz idő és a nedvességben bővelkedő talaj azonban kedvező körülményeket teremtett a vetéshez és a korai fejlődéshez. A hónap végére azonban a felső talajréteg egyre jobban kiszáradt, és a később vetett kalászosok nehezen keltek, egyenetlenül fejlődtek. A november második felében érkezett csapadék és a december első két dekádját jellemző enyhe idő sokat segített, azonban többfelé maradtak igen gyenge állományok. December második felét és a januárt tavasziasan enyhe és mérsékelten hideg időszakok váltakozása jellemezte, komolyabb és tartós fagy, vastagabb hóréteg nem alakult ki. Februárban köszöntött be az igazán fagyos, téli idő, számottevő csapadék azonban csak a hónap legvégén érkezett. Ezzel együtt is a három téli hónapban mintegy 50-90 mm csapadékhiány halmozódott föl az átlaghoz képest. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg hazánk nagyobb részén még az optimális mennyiség közelében alakul, a délkeleti országrészben van 30-50 mm elmaradás.
A halmozott hőösszeg viszont jócskán meghaladja az optimális értéket.

A folytatásban eleinte esős időre van kilátás, a csapadék a középső és keleti területekre is átterjed. Pénteken a déli órákban hagyja el térségünket a csapadékzóna, addig a maival együtt összességében 5-25 mm esőre számíthatunk. A kisebb mennyiség az Alföldön valószínű. Az ország nagyobb részén az elmúlt hetekben kiszáradt fölső talajréteg nedvességét ez a mennyiség pótolja majd, erre az északnyugati területeken van égető szükség, azonban az Alföld fel nem töltődött talajának mélyebb rétegeibe nem igazán jut ebből az esőből. Szombattól ismét jobbára száraz időszak kezdődik, a jövő hét végéig újabb számottevő csapadék nem valószínű. Szombattól egyre több lesz a napsütés, a jövő héten döntően napos időre számíthatunk. Éjszakánként a jövő hétre visszatérnek a többnyire gyenge fagyok, napközben pedig napról-napra erősödik a felmelegedés: a hét végén még 10 fok közelében, a jövő hét közepén már 15 fok körül alakul majd a hőmérséklet.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2025. február 27.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2025. február 26-ig (mm)

2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. február 26-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. február 26-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. február 25-én (%)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 50 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. február 25-én (%)

6. ábra
Vízhiány a talaj felső egy méteres rétegében a telítettséghez képest 2025. február 25-én (mm)

7. ábra
Minimum hőmérsékletek 2025. február 20-án (Celsius fok)

8. ábra
Maximum hőmérsékletek 2025. február 26-án (Celsius fok)

9. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Dunántúl délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

10. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Győr térségére 2025. február 26-ig (részletes magyarázat a szövegben)

11. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2025. február 26-ig (részletes magyarázat a szövegben)