Lassú enyhülés

A múlt hét közepén hosszú száraz időszak lezárásaként érkezett országos csapadék eleinte többfelé hó, majd nagyrészt eső, helyenként ónos eső formájában. Szerdán, csütörtökön és pénteken összességében hazánk északnyugati felén 0-5 mm közötti mennyiség, míg délen és keleten 10-25 mm esett (1. ábra). Sajnos a Dunántúl északi felén, ahol az idén még nagyon kevés csapadék hullott, ezúttal is csak igen kis mennyiséget mérhettünk. Az Alföldön és a Dunántúl déli részén azonban csökkent a csapadékhiány, de az elmúlt 30 nap csapadékösszege ott is negatív anomáliát mutat a sokéves átlaghoz képest (2. ábra). A talaj felszín közeli része a Kisalföldön elég száraz, míg délen és keleten alaposan átnedvesedett (3. ábra). Ezeken a területeken a középső, és a fél méternél mélyebb talajrétegekbe is jutott a nedvességből (4. ábra). A felső egy méteres talajréteg vízhiánya főként az Alföldön csökkent számottevő mértékben, ott most 20-60 mm hiányzik a telítettséghez képest (5. ábra).
A múlt hét közepén a felhős, csapadékos időben kissé enyhült a hideg, a péntek éjszaka hazánk nagy részén fagymentes volt, majd péntek estétől egyre hidegebb levegő árasztotta el a Kárpát-medencét. Vasárnaptól egyre nagyobb területen hűlt éjszakánként -5 fok alá a levegő, szerdán és csütörtökön hajnalban a derült szélcsendes időben pedig -7 és -13 fok közötti értékeket mérhettünk (6. ábra). Napközben jellemzően 0 fok fölé melegedett a levegő, de a napi középhőmérsékletek így is -2 és -5 fok között alakultak, az elmúlt öt nap átlaghőmérséklete pedig 3-4 fokkal alacsonyabb volt az ilyenkor szokásosnál. A talajok 5-10 cm-es rétege is sokfelé átfagyott.   

A repce fejlett, jó állapotban van az ősz első felére jellemző esős, de viszonylag enyhe időjárásnak köszönhetően. Az októberben vetett gabonák esetén azonban már nem ilyen egységes a kép (7. és 8. ábra). A november közepéig, egy hónapon át tartó száraz időszak többfelé egyenetlen kelést és nehézkes korai fejlődést eredményezett, elsősorban az Alföld déli részein. Ezen segített a november második felében hullott csapadék, azonban hiába volt valamivel enyhébb a december az átlagosnál, a kalászosok számottevő fejlődéséhez ez kevés volt, maradtak igen gyenge táblák.
Januárban többször is tavasziasan enyhe időjárás zavarta a vegetáció mélynyugalmi fázisát, a februárban érkezett tartós hidegre nagy szükség volt az idő előtt beindult fejlődés visszafogásához. A kártevők és kórokozók gyérüléséhez szükséges -10 fok alatti fagyok is többfelé előfordultak már az elmúlt héten, ahhoz, hogy ennek számottevő növényvédelmi hatása legyen, még további hasonlóan hideg éjszakákra van szükség.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramokon* (9. és 10. ábra). Szeptember első hetében még a júliusra és augusztusra is jellemző száraz időjárás volt az uralkodó. Ezt követően csapadékosra fordult az idő és október közepéig országszerte 80-180 mm eső esett, feltöltődött a talaj felső 40-80 cm-es rétege. A még száraz körülmények közt vetett őszi káposztarepce így eleinte nehezen kelt, utána azonban szépen tudott fejlődni, erősödni. Az őszi kalászosok vetését eleinte hátráltatta a sok csapadék és a sáros talaj, az október második dekádjától jellemző száraz idő és a nedvességben bővelkedő talaj azonban kedvező körülményeket teremtett a vetéshez és a korai fejlődéshez. A hónap végére azonban a felső talajréteg egyre jobban kiszáradt, és a később vetett kalászosok nehezen keltek, egyenetlenül fejlődtek. A november második felében érkezett csapadék és a december első két dekádját jellemző enyhe idő sokat segített, azonban többfelé maradtak igen gyenge állományok. December második felét és a januárt tavasziasan enyhe és mérsékelten hideg időszakok váltakozása jellemezte, komolyabb és tartós fagy, vastagabb hóréteg nem alakult ki. Februárban köszöntött be az igazán fagyos, téli idő, csapadék azonban ekkor is kevés érkezett. Az első két téli hónapban mintegy 20-60 mm csapadékhiány halmozódott föl az átlaghoz képest, és február első felében ez tovább növekedett. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg hazánk nagyobb részén még eléri az optimális mennyiséget, a délkeleti országrészben van elmaradás.
A halmozott hőösszeg meghaladja az optimális értéket.

A folytatásban csak lassan enyhül a hideg, eleinte marad a nagyrészt napos idő, csapadék keddtől valószínű. A hét végéig főként fátyolfelhők szűrhetik a napsütést, száraz, az átlagosnál hidegebb időre lehet számítani. Éjszakánként sokfelé hűl -5 és -10 fok közé a levegő, nappal viszont 3-8 fok közötti maximumok várhatók. Hétfőn már több lesz a felhő, keddtől pedig nagyrészt borult lesz az ég, és több helyen valószínű eső, havas eső, néhol havazás. Ezzel együtt enyhül az idő, éjszakánként többfelé fagypont fölött alakul a hőmérséklet, napközben pedig 5-10 fok várható. Péntektől csökken a csapadékhajlam.   

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2025. február 20.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2025. február 16-ig (mm)

2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. február 19-ig (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. február 18-án (%)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj 50-100 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. február 18-án (%)

5. ábra
Vízhiány a talaj felső egy méteres rétegében a telítettséghez képest 2025. február 18-án (mm)

6. ábra
Minimum hőmérsékletek 2025. február 19-én (Celsius fok)

7. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Duna-Tisza közének északi részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

8. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

9. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2025. február 19-ig (részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2025. február 19-ig (részletes magyarázat a szövegben)