A jövő héten visszatérnek az éjszakai fagyok

A múlt hét második felétől kezdődően tavasziasan enyhe időben volt részünk, sorra dőltek a melegrekordok. Ez a januári tavasz nem tesz jót agrometeorológiai szempontból, megzavarja a növények nyugalmi állapotát, aminek pedig súlyos következményei lehetnek. Hideg híján a kártevők és kórokozók sem ritkulnak. A hét végétől az eddigi délnyugati áramlás északira fordul, hideg légtömeg érkezik majd fölénk, így a jövő héten már országos fagyokra kell számítani éjszakánként. Az egész január csapadékszegény volt, és a következő egy hét sem ígér számottevő mennyiséget, pedig a talaj mélyebb rétegei főleg az Alföldön még nem töltődtek föl nedvességgel.

Az elmúlt egy hét során jelentősen megenyhült az idő, mintha már január végén beköszöntött volna a tavasz. Kevés eső csütörtökön, pénteken és most kedden esett, de összességében az elmúlt 10 napban is kevés csapadék hullott (1. ábra). A harminc napos csapadékösszegben hazánk nagy részén 5-25 mm hiány mutatkozik a sokéves átlaghoz képest (2. ábra). 90 napra visszatekintve pedig még nagyobb az elmaradás: többnyire 10-80 mm eső hiányzik, a legtöbb északnyugaton (3. ábra). A talaj felső fél méteres rétege továbbra is sokfelé van telítettség közeli állapotban, a Kisalföldön szárazabb kissé (4. ábra). A fél méternél mélyebb rétegekben azonban a délnyugati országrész kivételével még bőven van helye a nedvességnek, hazánk jelentős részén 30-80 mm hiányzik a telítettséghez (5. ábra), aminek a tavasz beállta előtt jó lenne pótlódni.
A hőmérséklet csúcsértéke a múlt hét közepén még 0 fok körül alakult, majd csütörtöktől délnyugati áramlás alakult ki térségünk fölött, mellyel igen enyhe léghullámok érkeztek fölénk. Az elmúlt 5 nap átlaghőmérséklete 8-10 fokkal haladta meg a szokásos értéket (6. ábra). Vasárnap, hétfőn és kedden sorra dőltek meg a hőmérsékleti melegrekordok, a csúcsértékek sokfelé elérték a 15, sőt néhol a 20 fokot is (7. ábra).

A repce fejlett, jó állapotban van az ősz első felére jellemző esős, de viszonylag enyhe időjárásnak köszönhetően. Az októberben vetett gabonák esetén azonban már nem ilyen egységes a kép (8. ábra). A november közepéig, egy hónapon át tartó száraz időszak többfelé egyenetlen kelést és nehézkes korai fejlődést eredményezett, elsősorban az Alföld déli részein. Ezen segített a november második felében hullott csapadék, azonban hiába volt valamivel enyhébb a december az átlagosnál, a kalászosok számottevő fejlődéséhez ez kevés volt, maradtak igen gyenge táblák.
A kártevők és kórokozók gyérüléséhez szükséges tartós -10 fok alatti fagyok az idén télen még nem fordultak elő, sőt az enyhe napokon egyes kártevők már támadásba is lendültek.
Korán virágzó gyümölcsfáink immár kényszernyugalmi állapotban vannak, az egy hétig tartó igen enyhe idő pedig nagyon veszélyes ezekre nézve, mert túl korán megindulhat a nedvkeringésük és az esetleges komolyabb tél végi, tavaszi fagyok súlyos károkat okozhatnak.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramokon* (9. és 10. ábra). Szeptember első hetében még a júliusra és augusztusra is jellemző száraz időjárás volt az uralkodó. Ezt követően csapadékosra fordult az idő és október közepéig országszerte 80-180 mm eső esett, feltöltődött a talaj felső 40-80 cm-es rétege. A még száraz körülmények közt vetett őszi káposztarepce így eleinte nehezen kelt, utána azonban szépen tudott fejlődni, erősödni. Az őszi kalászosok vetését eleinte hátráltatta a sok csapadék és a sáros talaj, az október második dekádjától jellemző száraz idő és a nedvességben bővelkedő talaj azonban kedvező körülményeket teremtett a vetéshez és a korai fejlődéshez. A hónap végére azonban a felső talajréteg egyre jobban kiszáradt, és a később vetett kalászosok nehezen keltek, egyenetlenül fejlődtek. A november második felében érkezett csapadék és a december első két dekádját jellemző enyhe idő sokat segített, azonban többfelé maradtak igen gyenge állományok. December második felét és a januárt tavasziasan enyhe és mérsékelten hideg időszakok váltakozása jellemezte, komolyabb és tartós fagy, vastagabb hóréteg nem alakult ki. Az első két téli hónapban mintegy 20-60 mm csapadékhiány halmozódott föl az átlaghoz képest. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg hazánk nagyobb részén eléri az optimális mennyiséget, számottevő elmaradás a délkeleti országrészben van.
A halmozott hőösszeg jelenleg kissé meghaladja az optimális értéket.

A folytatásban jelentős lehűlés várható. Szombatig még marad az enyhe, többfelé napos idő, majd a hét végétől északi áramlással egyre hidegebb, de többnyire száraz léghullámok érkeznek fölénk. Pénteken keleten kisebb eső, vasárnap északon kevés hó eshet, de számottevő csapadék a jövő hét közepéig nem várható. A hőmérséklet csúcsértéke pénteken még országszerte 10 fok körül valószínű, majd a hét végén fokozatosan mérséklődik a nappali felmelegedés, a jövő hét közepén a maximumok már csak 1 és 6 fok között várhatók. Kezdetben még többfelé maradnak fagymentesek az éjszakák, a jövő héten viszont már országos fagyok lesznek, de -10 fok alatti hideg nem valószínű.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2025. január 30.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2025. január 29-ig (mm)

2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. január 29-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. január 29-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 50 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. január 28-án (%)

5. ábra
Vízhiány a talaj felső egy méteres rétegében a telítettséghez képest 2025. január 28-án (mm)

6. ábra
Az elmúlt 5 nap átlaghőmérséklete 2025. január 29-ig (Celsius fok)

7. ábra
Maximum hőmérsékletek 2025. január 28-án (Celsius fok)

8. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Kisalföldön a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

9. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2025. január 29-ig (részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2025. január 29-ig
(részletes magyarázat a szövegben)