Egyre mélyebben töltődik a talaj

A hét első napjaiban száraz, de hűvös időben volt részünk, majd szerdán hajnalban nyugat felől hullámzó frontrendszer érkezett, melynek hatására csütörtök reggelig hazánk nyugati, északnyugati felén 15-30 mm, míg délen és a Tiszántúlon 1-5 mm csapadék hullott. A hétvégén északnyugaton volt kevesebb eső, így az elmúlt öt nap csapadékösszege jellemzően 15 és 35 mm között alakult, de foltokban 40-50 mm is leesett (1. ábra). A 30 napos csapadékmennyiség országszerte meghaladja a sokéves átlagot (2. ábra), keleten 50-120 mm, míg a Dunántúlon 100-180 mm-t mérhettünk (3. ábra). A 90 napos összeg azonban hazánk jelentős részén továbbra is számottevő negatív eltérést mutat (4. ábra). A felszínközeli talajréteg országszerte telítetté vált, és a 20-50 cm-es réteg is bőven tartalmaz nedvességet (5. ábra). A fél méternél mélyebb rétegben viszont az északnyugati országrész kitételével továbbra is igen jelentős a nedvességhiány (6. ábra).
A hőmérséklet a vasárnap reggelre átvonult frontrendszer mögött jelentősen visszaesett. A hétfőre és keddre virradó éjszakákon a derült időben többfelé deressé vált a táj, és a fagyzugos helyeken 2 méteres magasságban is fagypont alá hűlt a levegő (7. ábra). Szerdán reggelre a vastagabb felhőtakaró megjelenésével az erős lehűlés az északkeleti, keleti tájakra szorult vissza, ugyanakkor a borult, csapadékos területeken napközben is alig melegedett a levegő, így ott mindössze 12-14 fokot mérhettünk. Ugyanakkor keleten a hét első napjaihoz hasonlóan még nagy volt a hőingás, és napközben 15-17 fokig emelkedett a hőmérséklet.
A szeptember összességében az átlagosnál csapadékosabb, és 1-2 fokkal melegebb időjárást hozott, bár az átlag a hőmérséklet esetén nagy szélsőségeket takar. A hónap első hetének forró időjárása után jelentősen lehűlt az idő, és a borult esős időben több napon is 15 fok alatt maradtak a maximum értékek, viszont a napos napokon még a hónap utolsó dekádjában is 25-30 fok közé melegedett a levegő. Szeptember utolsó hajnalán az első fagyok is megjelentek.

Az idei nagyon meleg, aszályos nyáron a kapás növények és a gyümölcsök érése egyaránt jóval hamarabb következett be a szokásosnál. A napraforgó és a kukorica betakarítása már augusztus végén elkezdődött, a szeptember közepétől többször csapadékos időjárás átmenetileg akadályozta a munkát, és rontotta az egyébként is gyenge termés minőségét.
A talaj fölső több tíz centiméteres rétege országszerte átnedvesedett. Így jelenleg kedvezőek a körülmények az őszi káposztarepce fejlődéséhez, és a felszín szikkadása után a kalászosok vetéséhez is.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a szeptember második felére vonatkozó állapotot mutatják. Ekkor és a megelőző napokban jelentős mennyiségű csapadék hullott hazánkban, ami sokfelé a természetes vegetáció zöld tömegének növekedését eredményezte, főként a rétek legelők sarjadtak újra. A rendkívül meleg és aszályos nyár után az anomália térképen még mindig többfelé van hiány az ilyenkor szokásos zöld tömeg mennyiséghez képest, a csapadékos időjárással azonban a pozitív eltérésű területek nagysága is jelentősen nőtt (8. ábra).

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be így a szezon legvégéhez érve ezúttal a Kecskemét és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (9. és 10. ábra). Az idén a meleg tél-végi, kora tavaszi időjárás miatt a szokásosnál hamarabb érte el a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket, ezért a kukorica vetése is korán elkezdődhetett. A talaj felszínközeli része azonban főként az Alföldön és a Dunántúl keleti felén rendkívül száraz volt egészen április közepéig, így a magágy előkészítése és a vetés sokfelé poros, igen száraz talajba történt. Április közepén fordult csapadékosra, az időjárás, de az Alföldön csak a hónap harmadig dekádjában esett számottevő mennyiség, ami a korai fejlődéshez biztosított kellő mennyiségű nedvességet. Április végén és május első felében azonban az Alföldön és a Kisalföldön többfelé ismét szárazra fordult az idő, a talaj fölső rétege nagyon kiszáradt. Számottevő csapadék május második felétől érkezett, eső, majd kiadós záporok növelték a talaj nedvességtartalmát, segítették az állományok növekedését. A zivataros idő június első két hetében is folytatódott, a felhőszakadásokkal érintett területeken átmeneti belvíz is előfordult. Június második felében a több napos száraz időszakokat heves zivatarok zárták le, helyenként újabb felhőszakadásokkal, jégesővel. Júliusban csak elszórtan alakultak ki kisebb foltokban záporok, az egész hónapra a száraz idő volt a jellemző, főleg az ország középső részén fogyott el a talajban rendelkezésre álló nedvesség. A virágzás és a szemképződés fázisában az aszályos területek kiterjedése és annak mértéke egyre növekedett, az állományok eleinte főleg a középső országrészben, majd országszerte elkezdtek szenvedni a szárazsággal párosuló nagy hőség miatt. Augusztus első felében sem enyhült az aszály, megkezdődött a kényszerérés, a növények elszáradása. A hónap közepén ugyan többfelé öntözték záporok az állományokat, a terméskilátásokon ez már nem sokat segített, a hónap végére gyakorlatilag országszerte teljesen elszáradtak az állományok. A szeptember második hetében érkezett bőséges csapadék már nem használt, hanem ártott az állományoknak, és a hónap folyamán még többször akadályozta eső a betakarítást. A tenyészidőszak során a csapadék mennyisége végig elmaradt az optimális értéktől, annak végére 150-200 mm-es hiány halmozódott föl, vagyis az ideális értéknek mindössze felét, kétharmadát kapták meg az állományok.
Az április eleji meleg után a hónap közepén tartósan lehűlt az idő, mely nem kedvezett az állományok fejlődésének. A hónap végén ismét emelkedett a hőmérséklet, majd májusban a tartósan meleg, de nem forró idő kedvezően hatott az állományok növekedésére. Június elején is folytatódott a meleg, de nem forró, tehát ideális nevelő idő. Az első két, viszonylag rövid ideig tartó nyári hőhullám június második felében érkezett, melyet a talajban rendelkezésre álló nedvesség miatt még többnyire jól viseltek az állományok. Július első felében a harmadik hőhullám már tartósabbnak és forróbbnak is bizonyult, helyenként a 40 Celsius fokot is meghaladta a napi maximumhőmérséklet. A virágzást jócskán lerövidítette a forróság, és az azt követő időszakban is csak átmeneti enyhébb időszakok fordultak elő. Augusztus második dekádjában ismét visszatért a kánikula, 20-a után sem hűlt le a levegő, a forróság szeptember első hetében is folytatódott. Szeptember második hetében hirtelen hűlt le az idő, de ez a már beérett nyári kapás növényekre már nem volt hatással. A hőösszeg a tenyészidőszak során országszerte meghaladta az optimális értéket.

A folytatásban eleinte esős, majd szárazabb, a jövő hét elejétől kissé melegebb időre van kilátás. A jelenleg is fölöttünk hullámzó frontrendszer még pénteken is meghatározza időjárásunkat, borult, esős időre van kilátás, majd pénteken napközben délnyugat felől kezd szűnni a csapadék, de északkeleten estig esni fog. Szombattól csökken a csapadékhajlam, és a hétvégén csak elszórtan lehet eső, zápor. A hét második felében összességében újabb 25-40 mm közötti mennyiség várható, ennél kissé kevesebb északnyugaton és délkeleten valószínű. Hétfőn és kedden nem számítunk számottevő esőre, majd szerdán újabb frontrendszer csapadékzónája vonul át hazánkon nyugatról kelet felé. A hőmérséklet a borult, esős időben 15 fok alatt marad, majd a hétvégén 13-18 fok körüli maximumokra lehet számítani. Hétfőtől melegszik az idő, keddtől többfelé a 20 fokot is meghaladja a legmelegebb órák hőmérséklete. A felhős éjszakákon 10-15 fok közé, míg a derült, gyengén felhős hajnalokon vasárnap, hétfőn és kedden 5-10 fok közé hűl le a levegő. Szombattól reggelente megjelennek a pára- és ködfoltok.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2024. október 3.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2024. október 2-ig (mm)

2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2024. október 2-ig (mm)

3. ábra
30 napos csapadékösszeg 2024. október 2-ig (mm)

4. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2024. október 2-ig (mm)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2024. október 2-án (%)

6. ábra
Talajnedvesség a talaj felső egy méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2024. október 2-án (%)

7. ábra
Minimum hőmérsékletek 2024. október 1-én (Celsius fok)

8. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól a 2024. szeptember 13. és 28. közötti időszakban

9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2024. szeptember 29-ig (részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2024. szeptember 29-ig (részletes magyarázat a szövegben)