A héten újabb jelentős csapadékhullám érkezhet

A múlt héten hétfőn még országszerte száraz, az ilyenkor szokásosnál kissé melegebb időben volt részünk. A változás kedden érkezett, akkor főként a Dunántúlon és az északi országrészben voltak kisebb esők, majd szerdán délen és keleten esett egy kevés. A csütörtöki száraz idő után pénteken újabb front érkezett, előbb a Dunántúlon esett némi eső, majd szombaton az ország délkeleti háromnegyedén már jelentős mennyiség hullott. Az elmúlt tíz nap során leesett csapadék mennyisége nagy területen haladta meg a 10, délnyugaton sokfelé a 30 mm-t is (1. ábra). Az elmúlt harminc nap csapadékösszege országszerte meghaladja a sokéves átlagot (2. ábra), a kilencven napos azonban még mindig elmarad attól, a hiány sokfelé eléri az 40-80 mm-t (3. ábra). A talaj felszín közeli rétege az egész országban kedvező nedvességű (4. ábra). A 20-50 cm-es rétegben is csaknem országszerte hasonlóan sok vizet találnak a növények, az Alföldön van néhány szárazabb folt (5. ábra). A fél méternél mélyebb réteg azonban hazánk keleti kétharmadán továbbra is rendkívül száraz.
A hőmérséklet az ilyenkor szokásosnál összességében magasabban alakult. Napközben többnyire 25 fok köré melegedett a levegő, csak a tartósabban felhős részeken maradt 20 fok körül. Pénteken a déli területeken többfelé a 30 fokot is meghaladta a csúcsérték (6. ábra). A szombaton érkezett frontális csapadék miatt már visszaesett a hőmérséklet, és vasárnapra a hideg légtömeg is elárasztotta az országot. Az éjszakák a múlt héten még többnyire enyhék voltak, majd ma reggelre már többfelé nyugalomba jutott a levegő, és a szélcsendes részeken fagypont közelébe csökkent a hőmérséklet (7. ábra).

Az idei nagyon meleg, aszályos nyáron a kapás növények és a gyümölcsök érése egyaránt jóval hamarabb következett be a szokásosnál. A napraforgó és a kukorica betakarítása már augusztus végén elkezdődött, a szeptember közepétől többször csapadékos időjárás átmenetileg akadályozta a munkát, és rontotta az egyébként is gyenge termés minőségét.
Országszerte átnedvesedett a talaj fölső több tíz centiméteres rétege. Így jelenleg kedvezőek a körülmények, többek között az őszi káposztarepce kezdeti fejlődéséhez is.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a szeptember 5. és 20. közötti időszakra vonatkozó állapotot mutatják. Ekkor jelentős mennyiségű csapadék hullott hazánkban, ami sokfelé a természetes vegetáció zöld tömegének növekedését eredményezte, főként a rétek legelők sarjadtak újra. A rendkívül meleg és aszályos nyár után az anomália térkép az ország nagy részén továbbra is hiányt mutat az ilyenkor szokásos zöld tömeg mennyiséghez képest, érdekes azonban megfigyelni, hogy Budapest tágabb környezetében, ahol az augusztus csapadékosabb volt a sokéves átlagnál, az NDVI index is pozitív eltérést mutat (8. ábra).

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1730 és 1950 foknap között alakul. A hőösszeg értéke már messze meghaladja a kukorica beéréséhez szükséges mértéket. A tavalyinál ez többnyire 150-220, a sokéves átlagnál pedig 230-320 foknappal magasabb. Mindez azt jelenti, hogy a vegetáció a szokásosnál gyakorlatilag az egész szezonban mintegy három héttel előrébb járt a fejlődésben.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be így a szezon legvégéhez érve ezúttal a Győr és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (9. és 10. ábra). Az idén a meleg tél-végi, kora tavaszi időjárás miatt a szokásosnál hamarabb érte el a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket, ezért a kukorica vetése is korán elkezdődhetett. A talaj felszínközeli része azonban főként az Alföldön és a Dunántúl keleti felén rendkívül száraz volt egészen április közepéig, így a magágy előkészítése és a vetés sokfelé poros, igen száraz talajba történt. Április közepén fordult csapadékosra, az időjárás, de az Alföldön csak a hónap harmadig dekádjában esett számottevő mennyiség, ami a korai fejlődéshez biztosított kellő mennyiségű nedvességet. Április végén és május első felében azonban az Alföldön és a Kisalföldön többfelé ismét szárazra fordult az idő, a talaj fölső rétege nagyon kiszáradt. Számottevő csapadék május második felétől érkezett, eső, majd kiadós záporok növelték a talaj nedvességtartalmát, segítették az állományok növekedését. A zivataros idő június első két hetében is folytatódott, a felhőszakadásokkal érintett területeken átmeneti belvíz is előfordult. Június második felében a több napos száraz időszakokat heves zivatarok zárták le, helyenként újabb felhőszakadásokkal, jégesővel. Júliusban csak elszórtan alakultak ki kisebb foltokban záporok, az egész hónapra a száraz idő volt a jellemző, főleg az ország középső részén fogyott el a talajban rendelkezésre álló nedvesség. A virágzás és a szemképződés fázisában az aszályos területek kiterjedése és annak mértéke egyre növekedett, az állományok eleinte főleg a középső országrészben, majd országszerte elkezdtek szenvedni a szárazsággal párosuló nagy hőség miatt. Augusztus első felében sem enyhült az aszály, megkezdődött a kényszerérés, a növények elszáradása. A hónap közepén ugyan többfelé öntözték záporok az állományokat, a terméskilátásokon ez már nem sokat segített, a hónap végére gyakorlatilag országszerte teljesen elszáradtak az állományok. A szeptember második hetében érkezett bőséges csapadék már nem használt, hanem ártott az állományoknak. A tenyészidőszak során a csapadék mennyisége végig elmaradt az optimális értéktől, annak végére 150-200 mm-es hiány halmozódott föl, vagyis az ideális értéknek mindössze felét, kétharmadát kapták meg az állományok.
Az április eleji meleg után a hónap közepén tartósan lehűlt az idő, mely nem kedvezett az állományok fejlődésének. A hónap végén ismét emelkedett a hőmérséklet, majd májusban a tartósan meleg, de nem forró idő kedvezően hatott az állományok növekedésére. Június elején is folytatódott a meleg, de nem forró, tehát ideális nevelő idő. Az első két, viszonylag rövid ideig tartó nyári hőhullám június második felében érkezett, melyet a talajban rendelkezésre álló nedvesség miatt még többnyire jól viseltek az állományok. Július első felében a harmadik hőhullám már tartósabbnak és forróbbnak is bizonyult, helyenként a 40 Celsius fokot is meghaladta a napi maximumhőmérséklet. A virágzást jócskán lerövidítette a forróság, és az azt követő időszakban is csak átmeneti enyhébb időszakok fordultak elő. Augusztus második dekádjában ismét visszatért a kánikula, 20-a után sem hűlt le a levegő, a forróság szeptember első hetében is folytatódott. Szeptember második hetében hirtelen hűlt le az idő, de ez a már beérett nyári kapás növényekre már nem volt hatással. A hőösszeg a tenyészidőszak során országszerte meghaladta az optimális értéket.

A folytatásban marad a változékony időjárás. Kedden még száraz időre van kilátás, majd szerdától péntekig sokfelé várható tartós eső, szombattól csökken a csapadékhajlam. A héten összességében nagy területen hullhat 10-20 mm-t meghaladó csapadékmennyiség. A talaj tehát tovább töltődik nedvességgel, a betakarítási munkálatokat azonban hátráltatni fogja. A hőmérséklet kedden reggel még csípős lesz, sokfelé várható talajmenti fagy, helyenként 2 m-es magasságban is 0 fok alá hűlhet a levegő. Szerdától enyhülnek az éjszakák, a nappali hőmérséklet pedig többnyire 15 fok körül, a hét legvégén helyenként 20 fok közelében alakul.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2024. szeptember 30.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2024. szeptember 29-ig (mm)

2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2024. szeptember 29-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2024. szeptember 29-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2024. szeptember 29-én (%)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 50 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2024. szeptember 29-én (%)

6. ábra
Maximum hőmérsékletek 2024. szeptember 27-én (Celsius fok)

7. ábra
Minimum hőmérsékletek 2024. szeptember 30-án (Celsius fok)

8. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól a 2024. szeptember 5. és 20. közötti időszakban

9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2024. szeptember 29-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2024. szeptember 29-ig
(részletes magyarázat a szövegben)