Tovább száradnak a talajok

Az elmúlt egy hétben nagyrészt száraz, meleg időjárás uralkodott hazánkban. Csapadék főként a keleti országrész északi és déli tájain valamint délnyugaton fordult elő. Ezeken a területeken többfelé 5-15, foltokban 20-60 mm esett, de a Dunántúlon és az Alföldön jelentős területek maradtak teljesen szárazon (1. ábra). Az elmúlt harminc nap csapadékösszegében is nagy különbségek figyelhetők meg, a délnyugati és az északi, északkeleti határszélen valamint az Alföldön is sokfelé 30 és 80 mm közötti mennyiség hullott, ugyanakkor a középső országrészben és a Dunántúl északi felén többfelé még 10 mm sem esett (2. ábra). A nagyobb mennyiségeket jellemzően egy-egy rövid idő alatt lezúduló felhőszakadás okozta, azonban a sokéves átlaghoz képest ezeken a területeken is csapadékhiány mutatkozik (3. ábra). Júliusban hazánk jelentős részén fele, harmada, néhol töredéke esett az ilyenkor szokásos mennyiségnek. A talaj felső fél méteres rétege az ország jelentős részén kritikusan száraz, a középső országrészben és a Dunántúl északkeleti harmadán a 30%-t sem éri el a nedvességtartalma a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában (4. ábra), de az 50-100 cm közötti rétegben is csak 40-60% ez az érték (5. ábra). Hazánk területének több, mint 80%-án figyelhető meg közepes vagy annál súlyosabb mértékű aszály (6. ábra).
A hőmérséklet továbbra is a sokéves átlag fölött alakult, napközben jellemzően 30 fok fölötti, vasárnap többfelé 35 fok fölötti értékeket mérhettünk, csak a hét közepén hűlt le átmenetileg kissé az idő, csütörtökön csak 25-30 fok közé melegedett a levegő.

A vegetáció, így ültetett növényeink is két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál. A napraforgó és a kukorica elvirágzott, ezekben a hetekben igényelnék a legtöbb nedvességet, havi 100 mm eső lenne az ideális. Ezt azonban öntözés nélkül csak néhány nagyobb felhőszakadás által érintett foltban kapják meg az országban, de még az átlagos csapadéktól is jelentős elmaradásban vagyunk. Nagy területen már csak a mélyebb talajrétegekben találnak nedvességet a növények. A virágzás és szemképződés elejének fenológiai fázisát hőség és aszály jellemezte hazánk nagyobb részén, ezen időszakok lerövidültek, ez pedig a termésátlagokban is meg fog mutatkozni (7. és 8. ábra).

A levélnedvesség időtartama a múlt hét második felében csak csütörtökön volt magas a keleti, északkeleti országrész csapadékosabb tájain, de összességében jellemzően szárazak voltak az állományok. A párás időszakok hossza, mely a harmatos időtartamot jellemzi, szintén alacsonyan alakult, csak kevés helyen, és naponta csak pár órára vált párássá a levegő, így a gombás megbetegedések kialakulását ez a többnyire száraz idő a legtöbb helyen nem támogatta.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a július első felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke az évszaknak megfelelően még magas, de csökkenő tendenciát mutat. Az erdők kivételével a természetes vegetáció is egyre veszít zöld tömegéből. A természetes száradást a forró, nagyrészt száraz időjárás tovább gyorsította. Az anomália térkép egyre nagyobb területen mutat az átlagosnál kevesebb zöld tömeget elsősorban az Alföldön és a Dunántúl délkeleti, keleti területein, ami már az aszály következménye (9. ábra).

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1040 és 1200 foknap között alakul, és egyre nő a különbség a hűvösebb nyugati és északi tájak valamint a melegebb délkeleti területek között. A jelenlegi hőösszeg értéke a tavalyinál igen jelentősen, 180-220 foknappal, a sokéves átlagnál pedig 140-200 foknappal magasabb. Mindez azt jelenti, hogy a vegetáció a szokásosnál bő két héttel előrébb jár a fejlődésben.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramokon* (10. és 11. ábra). Az idén a meleg tél-végi, kora tavaszi időjárás miatt a szokásosnál hamarabb érte el a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket, ezért a kukorica vetése is korán elkezdődhetett. A talaj felszínközeli része azonban főként az Alföldön és a Dunántúl keleti felén rendkívül száraz volt egészen április közepéig, így a magágy előkészítése és a vetés sokfelé poros, igen száraz talajba történt. Április közepén fordult csapadékosra, az időjárás, de az Alföldön csak a hónap harmadig dekádjában esett számottevő mennyiség, ami a korai fejlődéshez biztosított kellő mennyiségű nedvességet. Április végén és május első felében azonban az Alföldön és a Kisalföldön többfelé ismét szárazra fordult az idő, a talaj fölső rétege nagyon kiszáradt. Számottevő csapadék május második felétől érkezett, eső, majd kiadós záporok növelték a talaj nedvességtartalmát, segítették az állományok növekedését. A zivataros idő június első két hetében is folytatódott, a felhőszakadásokkal érintett területeken átmeneti belvíz is előfordult. Június második felében a több napos száraz időszakokat heves zivatarok zárták le, helyenként újabb felhőszakadásokkal, jégesővel. Júliusban csak elszórtan alakultak ki kisebb foltokban záporok, a jellemző a száraz idő volt, főleg az ország középső részén fogyott el a talajban rendelkezésre álló nedvesség. Így az aszályos területek kiterjedése és annak mértéke egyre növekedett, az állományok főleg a középső országrészben kezdtek szenvedni a szárazsággal párosuló nagy hőség miatt. A virágzásra és a szemképződés elejére sokfelé aszályos körülmények alakultak ki. A tenyészidőszak során eddig lehullott csapadék mennyisége északkeleten 20-50 mm-el marad el az optimális értéktől, másfelé viszont 80-150 mm az elmaradás.
Az április eleji meleg után a hónap közepén tartósan lehűlt az idő, mely nem kedvezett az állományok fejlődésének. A hónap végén ismét emelkedett a hőmérséklet, majd májusban a tartósan meleg, de nem forró idő kedvezően hatott az állományok növekedésére. Június elején is folytatódott a meleg, de nem forró, tehát ideális nevelő idő. Az első két, viszonylag rövid ideig tartó nyári hőhullám június második felében érkezett, melyet a talajban rendelkezésre álló nedvesség miatt még többnyire jól viseltek az állományok. Július első felében a harmadik hőhullám már tartósabbnak és forróbbnak is bizonyult, helyenként a 40 Celsius fokot is meghaladta a napi maximumhőmérséklet. A napraforgó virágzását is lerövidítette a forróság, és az azt követő időszakban is csak átmeneti enyhébb időszakok fordultak elő. A hőösszeg jelenleg országszerte kissé meghaladja az optimális értéket.

A folytatásban az átmeneti lehűlés után ismét melegszik az idő, számottevő csapadék csak kevés helyen valószínű. A hét első felében országszerte napos, száraz idő várható, majd csütörtöktől elszórtan, pénteken és szombaton már több helyen alakulhatnak ki záporok, zivatarok. Vasárnapra ismét csökken a csapadékhajlam. A talajok nedvességtartalma péntekig tovább csökken, az aszály területi kiterjedése és mértéke pedig növekszik. A hét második felében is csak a számottevő záporok által érintett helyeken javulhat átmenetileg a talajok nedvességtartalma. A hőmérséklet a hétfői átmeneti enyhülés után ismét emelkedni fog. 30 fok körüli vagy azt pár fokkal meghaladó csúcsértékek lesznek jellemzőek, a legmelegebbnek a csütörtök ígérkezik 32-37 fokkal. Az éjszakai hőmérséklet a legtöbb helyen és napon kevéssel 20 fok alatt várható.  

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2024. július 29.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2024. július 26-ig (mm)

2. ábra
30 napos csapadékösszeg 2024. július 28-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2024. július 28-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2024. július 28-án (%)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj 50-100 cm közötti rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2024. július 28-án (%)

6. ábra
Nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2024. július 28-án

7. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld délkeleti felén Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

8. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során napraforgó táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Dunántúl délkeleti részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

9. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól a 2024. július 3. és 18. közötti időszakban

10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2024. július 28-ig (részletes magyarázat a szövegben)

11. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2024. július 28-ig (részletes magyarázat a szövegben)