2024. július 20. szombat
Elemzések, szöveges előrejelzések

HungaroMet: 2024. július 8. 15:05

Növekszik az aszályos területek kiterjedése

Az aratásra kedvező a száraz és meleg időjárás, azonban az ország középső területein fokozódik az aszály, és a nyári növényeknek esőre lenne szüksége. A héten kicsi a csapadék esélye, a forróság azonban szombatig csak fokozódik.

Az elmúlt héten hétfőn főleg északon, kedden pedig keleten fordultak elő akár heves záporok, zivatarok, majd szerdától száraz idő következett sok napsütéssel. Az elmúlt 10 nap során nagy területi változékonyság mellett többnyire 1 és 20 mm közötti csapadék hullott, de a Tiszántúlon helyenként felhőszakadás is előfordult, miközben az ország nagyobb része teljesen szárazon maradt (1. ábra). A 30 napos csapadékösszegben is nagy eltérések tapasztalhatók az országon belül, a Duna-Tisza közén, délnyugaton és helyenként a Tiszántúlon is 10-30 mm-el kevesebb hullott az ilyenkor szokásosnál, míg északnyugaton és északkeleten 20-70 mm-es csapadéktöbblet figyelhető meg (2. ábra). A fölső 50 cm-es talajréteg országszerte egyre szárazabb, a Duna-Tisza közén, a Dunántúl keleti szélén, illetve a Maros-Körös-közének nyugati felén már kritikusan száraz (3. ábra). A növények nagy területen már csak az ettől mélyebb rétegekben találnak nedveséget, mely még a téli félévben halmozódott föl. Ennek megfelelően az aszályos területek kiterjedése egyre nő, a legsúlyosabb a helyzet jelenleg a Duna-Tisza közén, és Szentes-Orosháza-Hódmezővásárhely térségében van (4. ábra).
A hőmérséklet csúcsértéke az elmúlt héten hétfőn még 30 Celsius fok körül alakult, majd keddre országszerte mintegy 5 fokot csökkent, a hét végre pedig megérkezett az idei harmadik hőhullám.

A vegetáció, így ültetett növényeink is két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál. Az őszi vetések aratása zajlik. A csapadék erre nem hiányzik: rontja a termés minőségét, megnő a szemnedvesség, a sáros táblákon nem lehet a gépekkel mozogni.
A napraforgó és a kukorica virágzik, most igénylik a legtöbb nedvességet, havi 100 mm eső lenne az ideális. A talaj hazánk mintegy felén még elegendő nedvességet tartalmaz az optimális fejlődéshez, egyre nagyobb a gond viszont a Duna-Tisza és a Maros-Körös közén. Eddig jellemzően kedvezőnek mutatkoznak az állományok, a fejlettség időben valamivel megelőzi a szokásos szintet (5., 6. ábra).

A levélnedvesség időtartama a múlt héten hétfőn nyugaton, kedden pedig keleten volt sokfelé magas, amikor tartósan, akár egész napra vizes állományok alakultak ki (7. ábra). Ekkor a párás időszak hossza is megnövekedett, éjszakánként és a csapadékos tájakon többfelé volt napi 5 órát meghaladó érték az országban. A gombás megbetegedések kialakulásának időjárási feltételei ezekben az időszakokban ismét kedvezővé váltak, azonban az ezt követő száraz, meleg idő ezt már nem támogatta.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a június második felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke az évszaknak megfelelően magas. Az őszi kalászosok ekkorra beértek, zöld tömegük már lecsökkent ebben az időszakban, viszont a nyári kapás növényeké a maximumot közelíti. Az anomália térkép továbbra is az átlagosnál fejlettebb vegetációt mutat az ország északi felén, ami a szokásosnál melegebb és csapadékosabb idő következménye. Azonban elsősorban az Alföldön már kiterjedt területek mutatkoznak az átlagosnál kisebb zöld tömeggel, amely a szokásosnál kevesebb csapadék következménye (8. ábra).

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 750 és 900 foknap között alakul, és egyre nő a különbség a hűvösebb nyugati és északi tájak valamint a melegebb délkeleti területek között (9. ábra). A jelenlegi hőösszeg értéke a tavalyinál igen jelentősen, 130-180 foknappal, a sokéves átlagnál pedig 70-140 foknappal magasabb. Mindez azt jelenti, hogy a vegetáció a szokásosnál körülbelül két héttel előrébb jár a fejlődésben.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Miskolc és Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramokon* (10. és 11. ábra). Az idén a meleg tél-végi, kora tavaszi időjárás miatt a szokásosnál hamarabb érte el a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket, ezért a kukorica vetése is korán elkezdődhetett. A talaj felszínközeli része azonban főként az Alföldön és a Dunántúl keleti felén rendkívül száraz volt egészen április közepéig, így a magágy előkészítése és a vetés sokfelé poros, igen száraz talajba történt. Április közepén fordult csapadékosra, az időjárás, de az Alföldön csak a hónap harmadig dekádjában esett számottevő mennyiség, ami a korai fejlődéshez biztosított kellő mennyiségű nedvességet. Április végén és május első felében azonban az Alföldön és a Kisalföldön többfelé ismét szárazra fordult az idő, a talaj fölső rétege nagyon kiszáradt. Számottevő csapadék május második felétől érkezett, eső, majd kiadós záporok növelték a talaj nedvességtartalmát, segítették az állományok növekedését. A zivataros idő június első két hetében is folytatódott, a felhőszakadásokkal érintett területeken átmeneti belvíz is előfordult. Június második felében a több napos száraz időszakokat heves zivatarok zárták le, helyenként újabb felhőszakadásokkal, jégesővel. Július elején inkább csak a Tiszántúlt öntözték foltokban kiadós záporok, jellemzőbb volt a száraz idő. A tenyészidőszak során eddig lehullott csapadék mennyisége északnyugaton és északkeleten eléri az optimális értéket, másfelé viszont 10-80 mm-rel elmarad attól.
Az április eleji meleg után a hónap közepén tartósan lehűlt az idő, mely nem kedvezett az állományok fejlődésének. A hónap végén ismét emelkedett a hőmérséklet, majd májusban a tartósan meleg, de nem forró idő kedvezően hatott az állományok növekedésére. Június elején is folytatódott a meleg, de nem forró, tehát ideális nevelő idő. Az első két, viszonylag rövid ideig tartó nyári hőhullám június második felében érkezett, melyet a talajban rendelkezésre álló nedvesség miatt még többnyire jól viseltek az állományok. Július első felében a harmadik hőhullám már tartósabbnak bizonyult és főleg az ország középső részén fogyott el a talajban rendelkezésre álló nedvesség. A hőösszeg jelenleg országszerte kissé meghaladja az optimális értéket.

A folytatásban is marad az arató idő, záporok, zivatarok csak elvétve alakulhatnak ki. Területi átlagban a következő 8-10 nap során számottevő csapadék nem valószínű, így a talaj tovább fog száradni, az aszályos terület kiterjedése jelentősen nőni fog, tartósabban vizes állományok nem várhatók. A hőmérsékletben nagyobb változás nem várható, folytatódik a hőség, a legmelegebb pénteken-szombaton lehet. Akkor a csúcsértékek helyenként a 40 fokot is elérhetik. Ez a nagy meleg mind a növényeknek, mind az állatoknak komoly stresszt jelent.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2024. július 8.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).


1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2024. július 5-ig (mm)


2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. július 7-ig (mm)


3. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2024. július 7-én (%)


4. ábra
Nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2024. július 7-én


5. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva


6. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során napraforgó táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Duna-Tisza közének északi részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva


7. ábra
Számított (becsült érték) levélnedvesség-tartam (az az időtartam, amíg csapadékhullás következtében vizes a vegetáció levele) a 2024. július 3. reggel 8 órát megelőző 24 órában fásszárú növényekre (óra)


8. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól a 2024. június 17. és július 2. közötti időszakban


9. ábra
A 2024. április 1-től kukoricára számított hőösszeg július 7-ig (foknap)


10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2024. július 7-ig (részletes magyarázat a szövegben)


11. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2024. július 7-ig (részletes magyarázat a szövegben)