Kellene is az eső, meg nem is

Az elmúlt héten hétfőn átmenetileg országszerte száraz idő volt a jellemző, majd kedden főként délen és nyugaton fordultak elő kisebb-nagyobb záporok. Szerdán fokozódott a labilitás a légkörben, és a Dunántúl középső, széles észak-déli sávjában valamint az Alföld délkelet-északnyugati sávjában képződtek vonalba rendeződött zivatarok, melyekből ezeken a területeken 20-80 mm csapadék is lehullott, de komoly felhőszakadás volt a Dunakanyarban is. Csütörtökön sokfelé, pénteken főleg északon és keleten alakultak ki záporok, zivatarok. Szombaton és vasárnap napközben már újra országszerte száraz idő volt. Ebben az időszakban nagy területi változékonyság mellett 10 és 70 mm közötti csapadék hullott, a legtöbb a Dunántúl és a Tiszántúl középső részein (1. ábra). A 30 napos csapadékösszegben is nagy eltérések tapasztalhatók az országon belül, az Alföld déli és keleti tájain valamint Budapesttől keletre, délkeletre 10-30 mm-el kevesebb hullott az ilyenkor szokásosnál, míg a Dunántúl jelentős részén és északkeleten 20-80 mm-es csapadéktöbblet figyelhető meg (2. ábra). A felszín közeli talajréteg az ország nagyobb részén kellően nedves, a legszárazabb a középső országrészben (3. ábra). A fölső 50 cm-es réteg összességében az Alföld nagyobb részén meglehetősen száraz, de a mélyebb rétegek még elegendő nedvességet tartalmaznak (4. ábra). Aszályos körülmények jelenleg az ország középső részén vannak (5. ábra).
A hőmérséklet összességében 3-4 fokkal magasabban alakult az ilyenkor szokásosnál. A napi maximumok 30 fok körül, majd a hét végén már 35 fok közelében alakultak.  

A vegetáció, így ültetett növényeink is két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál. Az őszi vetések már beértek (6., 7. ábra), zajlik az aratás. Az elmúlt napok helyenként bő csapadéka már árt a termésnek, megnő a szemnedvesség, a sokszor sáros, néhol belvizes táblákon nem lehet a gépekkel mozogni.
A napraforgó és a kukorica virágzik, mostantól igénylik a legtöbb nedvességet, havi 100 mm eső lenne az ideális (8., 9. ábra). Az elmúlt napok csapadéka tehát nagyon jól jött az állományoknak, már ahol jeget nem kaptak. A talaj hazánk nagyobb részén most elegendő nedvességet tartalmaz az optimális fejlődéshez. Eddig jellemzően kedvezőnek mutatkoznak az állományok, a fejlettség megelőzi a szokásos szintet (10., 11. ábra).

A levélnedvesség időtartama keddtől péntekig volt sokfelé magas, amikor tartósan vizes állományok alakultak ki (12. ábra). Ekkor a párás időszak hossza is megnövekedett, éjszakánként és a csapadékos tájakon többfelé volt napi 5 órát meghaladó érték az országban. A gombás megbetegedések kialakulásának időjárási feltételei ebben az időszakban ismét kedvezőbbé váltak.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a június közepére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke az évszaknak megfelelően magas. Az őszi kalászosok és a természetes rétek, legelők zöld tömege már lecsökkent ebben az időszakban, viszont a nyári kapás növényeké a maximumot közelíti. Az anomália térkép továbbra is az átlagosnál fejlettebb vegetációt mutat az ország nagyobb részén, ami a szokásosnál melegebb, és immár csapadékosabb idő következménye, azonban a délkeleti országrészben az ilyenkor szokásosnál kevesebb csapadék következménye az átlagosnál kisebb zöld tömeg (13. ábra).

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 650 és 810 foknap között alakul, és egyre nő a különbség a hűvösebb nyugati és északi tájak valamint a melegebb délkeleti területek között (14. ábra). A jelenlegi hőösszeg értéke a tavalyinál igen jelentősen, 140-200 foknappal, a sokéves átlagnál pedig 80-150 foknappal magasabb. Mindez azt jelenti, hogy a vegetáció a szokásosnál körülbelül két héttel előrébb jár a fejlődésben.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (15. ábra). Augusztus legvégén az ország nagyobb részén jelentős csapadék hullott, az akkor elvetett őszi káposztarepce így szépen ki tudott kelni. Ez után száraz időszak következett, a később a földbe került magok csak nagyon lassan indultak fejlődésnek. Újabb jelentős csapadék csak szeptember 24-25-én érkezett, mely már szinte életmentő volt a repce számára. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző többnyire száraz idő és nem túl száraz talaj kedvező körülményeket teremtett. Október utolsó dekádjától kimondottan csapadékosra fordult az idő, és bár az Alföldön kevesebb esett, mint a Dunántúlon és az északi tájakon, az esős, ugyanakkor enyhe időjárás országszerte igen kedvező feltételeket teremtett a korai fejlődéshez. November közepétől egyre nőtt a belvizes területek kiterjedése, kezdetben az Alföldön, majd másfelé is. A csapadékos idő egész novemberben és december első felében is folytatódott, de a belvízfoltok ezután sem csökkentek, a tartós vízborítás pedig nem tett jót a kultúráknak. December második felében a Dunántúl északi felében esett nagy mennyiségű csapadék, másfelé a korábbiakhoz képest szárazabb idő következett. Januárban és februárban csapadékosabb és száraz időszakok váltakoztak, de összességében jóval kevesebb esett, mint az előző hónapokban, nagy területen az átlagnál is kevesebb, de a belvízfoltok kiterjedése csak lassan csökkent, és a vetések tavaszra ezekben jórészt ki is pusztultak. Hó alig érkezett a télen, így tartós hóréteg sem alakult ki. Márciusban és április első felében nagyobb csapadék csak a nyugati, délnyugati országrészben fordult elő, az Alföld alig kapott esőt, így a talaj fölső rétege egyre többfelé teljesen kiszáradt. Április közepén fordult csapadékosabbra az idő, és a hónap harmadik dekádjában az Alföldön is többször megáztak a földek. Április végén és május első felében azonban a délnyugati országrész kivételével ismét száraz időszak következett. A hiányzó nedvességből május közepétől sokfelé jelentős mennyiség pótlódott, de a csapadék záporos formája miatt maradtak ki kisebb foltok az esőből. A szemnövekedés fázisában több csapadékot igényeltek volna az állományok hazánk nagyobb részén. Június első két hetében országszerte sok eső esett, ekkor azonban már megkezdődött az érés, és a jelentős csapadék a termés minőségét, és mennyiségét rontotta. Az aratás már száraz, meleg időben kezdődött meg, jól járt, aki június 20. körül be tudta takarítani a termést. Ez után, többfelé hullott komoly, akár belvizet is okozó záporeső, ami az aratást hátráltatta.
A hőösszeg a tenyészidőszak kezdete óta jóval az optimális értékek fölött alakul a rekordmeleg ősz és szintén enyhe tél hatására. Január második hetében érkezett csak igazi hideg levegő hazánkba, de az is csak -10 Celsius fok körüli éjszakai fagyokat okozott, február elején pedig beköszöntött a tavasz, gyakran áprilist idéző hőmérsékletek voltak jellemzőek a hónap során. Március is melegebbet hozott az ideálisnál, a hónap legvégén pár napig és április első felében is többször már nyárias hőmérsékletek fordultak elő. Az április közepén érkezett hűvösebb időjárás hatására átmenetileg lelassult a növények fejlődése. A hónap legvégétől az átlagosnál ismét kissé melegebb, de nem forró időszak következett, mely június közepéig kitartott. Ez kedvező volt a szemnövekedési fenológiai fázisra, annak hossza nem rövidült le kánikulai meleg miatt. A hőösszeg a tenyészidőszakban jóval meghaladta az ideális értéket, a növények fejlődési állapota egész tavasszal hetekkel megelőzte a szokásosat, a repce virágzása már április legelején elkezdődött, és a hónap végére be is fejeződött. A kalászosok érése, majd az aratás is jóval a szokásos időpont előtt megkezdődött.

Kukoricára vonatkozó agrogramot Kaposvár térségére vonatkozóan mutatunk be (16. ábra). Az idén a meleg tél-végi, kora tavaszi időjárás miatt a szokásosnál hamarabb érte el a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket, ezért a kukorica vetése is korán elkezdődhetett. A talaj felszínközeli része azonban főként az Alföldön és a Dunántúl keleti felén rendkívül száraz volt egészen április közepéig, így a magágy előkészítése és a vetés sokfelé poros, igen száraz talajba történt. Április közepén fordult csapadékosra, az időjárás, de az Alföldön csak a hónap harmadig dekádjában esett számottevő mennyiség, ami a korai fejlődéshez biztosított kellő mennyiségű nedvességet. Április végén és május első felében azonban az Alföldön és a Kisalföldön többfelé ismét szárazra fordult az idő, a talaj fölső rétege nagyon kiszáradt. Számottevő csapadék május második felétől érkezett, eső, majd kiadós záporok növelték a talaj nedvességtartalmát, segítették az állományok növekedését. A zivataros idő június első két hetében is folytatódott, a felhőszakadásokkal érintett területeken átmeneti belvíz is előfordult. Június második felében a több napos száraz időszakokat heves zivatarok zárták le, helyenként újabb felhőszakadásokkal, jégesővel. A tenyészidőszak során eddig lehullott csapadék mennyisége így az ország északi felén sokfelé elérte az optimális értéket, attól elmaradva a középső és főként a déli országrészben van.
Az április eleji meleg után a hónap közepén tartósan lehűlt az idő, mely nem kedvezett az állományok fejlődésének. A hónap végén ismét emelkedett a hőmérséklet, majd májusban a tartósan meleg, de nem forró idő kedvezően hatott az állományok növekedésére. Június elején is folytatódott a meleg, de nem forró, tehát ideális nevelő idő. Az első hőhullám június harmadik hetében érkezett, melyet a talajban rendelkezésre álló nedvesség miatt még többnyire jól viseltek az állományok. A hőösszeg jelenleg országszerte kissé meghaladja az optimális értéket.

A folytatás jó arató időt ígér, bár kedden még délen és keleten lehetnek záporok, zivatarok, ezt követően azonban a hét végéig kicsi a csapadék esélye. Összességében a héten a talaj száradni, az aszályos terület kiterjedése nőni fog, tartósabban vizes állományok csak ma és kedden alakulhatnak ki. A hőmérséklet a hét végéig emelkedő tendenciát mutat majd: a kezdeti 23, 28 fokos csúcsértékek a hét végre ismét 35 fok közelébe emelkednek.     

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2024. július 1.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2024. június 29-ig (mm)

2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. június 30-ig (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2024. június 30-án (%)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2024. június 30-án (%)

5. ábra
Nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2024. június 30-án

6. ábra
Őszi búza Miskolc térségében 2024. június 26-án (fotó: Kovács Attila)

7. ábra
Őszi káposztarepce Miskolc térségében 2024. június 26-án (fotó: Kovács Attila)

8. ábra
Kukorica Miskolc térségében 2024. június 26-án (fotó: Kovács Attila)

9. ábra
Napraforgó Miskolc térségében 2024. június 26-án (fotó: Kovács Attila)

10. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Dunántúl délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

11. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során napraforgó táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

12. ábra
Számított (becsült érték) levélnedvesség-tartam (az az időtartam, amíg csapadékhullás következtében vizes a vegetáció levele) a 2024. június 27. reggel 8 órát megelőző 24 órában fásszárú növényekre (óra)

13. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól a 2024. június 9-24. közötti időszakban

14. ábra
A 2024. április 1-től kukoricára számított hőösszeg június 30-ig (foknap)

15. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2024. június 30-ig (részletes magyarázat a szövegben)

16. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2024. június 20-ig (részletes magyarázat a szövegben)