2024. július 20. szombat
Elemzések, szöveges előrejelzések

HungaroMet: 2024. június 24. 15:28

A héten záporok zavarják az aratást

A hét végi, főleg a keleti országrészt érintő kiadós csapadék jól jött a fejlődésben lévő vegetációnak, kivéve a jéggel érintett területeket. Az aratásra azonban nem hiányzott, a termés minősége is romlik, és a betakarítást is hátráltatja. Az előttünk álló hét sem lesz optimális ebből a szempontból, ugyanis főleg a hét közepén újabb záporok, zivatarok várhatók.

Az előző héten egyre melegebb, többnyire száraz időjárásunk volt, melyet a hét végén érkezett frontrendszer zárt le. Szombaton reggelre és délelőtt többfelé alakult ki zápor, zivatar, majd este dél felől kiterjedt zivatarrendszer érkezett és fejlődött tovább az ország keleti felén. Sokfelé volt felhőszakadás, jégeső és károkozó szél. Ez a rendszer nagy területen hozott 20 mm-t meghaladó csapadékot, de a Tisza-mentén és északon sokfelé 40-80 mm is lehullott, sőt Tokajban 121,3 mm esett (1. ábra). Vasárnap délelőtt a zivatarok délkeletre szorultak vissza (2. ábra). A kiadós csapadékból nagy terület ki is maradt, egyenetlen volt annak eloszlása, de zömében ott esett, ahol a legnagyobb volt a hiány. A harminc napos csapadékösszeg nyugaton és északkeleten jelentős, 10-60 mm közötti pozitív eltérést mutat a sokéves átlaghoz képest, míg főleg az Alföld déli és délkeleti tájain van többfelé 10-30 mm csapadékhiány (3. ábra).
A talajok felszín közeli része a hét végéig nagyon sokat száradt, a középső talajréteg is veszített nedvességtartalmából. Péntekre csaknem az egész Alföldön 40% alá csökkent a felső fél méteres talajréteg nedvességtartalma a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában (4. ábra). A szombat esti, éjszakai nagy eső így rendkívül sokat ért (5. ábra). Északon telítetté vált a fölső fél méter, a Dunántúlon pedig még a korábbi csapadék miatt van bőven nedvesség, így a nyári növények jelenleg hazánk döntő részén nem szenvednek vízhiánytól.
A hőmérséklet csúcsértéke hétfőtől egyre nagyobb területen 30 fok fölött alakult, szerdán és pénteken pedig az Alföld jelentős részén a 35 fokot is elérte vagy meghaladta a csúcshőmérséklet (6. ábra). A hőség szombatra, keleten pedig vasárnapra mérséklődött 30 fok körüli maximumokkal.

A vegetáció, így kultúrnövényeink is két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál. Az őszi vetések a legtöbb helyen már beértek, zajlik az aratás. Az érés idején hullott sok csapadék sajnos nem tett jót a termésnek. A kalászosok táblái a felhőszakadások által érintett területeken megdőltek, és a gyakran nedves állományokban a gombás megbetegedések is gondot okoztak. A sáros, többfelé belvizes táblák az aratást is hátráltatják.
A napraforgó és kukorica egyre többfelé virágzik, mostantól igénylik a legtöbb nedvességet, havi 100 mm eső lenne az ideális (7. és 8. ábra). Az elmúlt napok csapadéka tehát nagyon jól jött az állományoknak, már ahol jeget nem kaptak. A talaj hazánk nagyobb részén ebben a kritikus időszakban egyelőre elegendő nedvességet tartalmaz az optimális fejlődéshez.

Az elmúlt héten alacsony volt a levélnedvesség időtartama, csak szombaton-vasárnap alakultak ki tartósan vizes állományok (9. ábra). A párás időszak hossza is rövid volt, inkább csak a hét végén volt 5 órát meghaladó érték az országban. A gombás megbetegedések kialakulásának időjárási feltételei így többnyire nem voltak kedvezőek.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a május végére, június elejére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke az évszaknak megfelelően magas. Az őszi kalászosok zöld tömege már jelentősen csökkent ebben az időszakban, viszont a nyári kapás növények fejlődése felgyorsult. Az anomália térkép továbbra is az átlagosnál fejlettebb vegetációt mutat az ország nagyobb részén, ami a szokásosnál melegebb, és immár csapadékosabb idő következménye, azonban a délkeleti országrészben az aszály következménye az átlagosnál kisebb zöld tömeg.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 580 és 720 foknap között alakul (10. ábra), és egyre nő a különbség a hűvösebb nyugati és északi tájak valamint a melegebb délkeleti területek között. A jelenlegi hőösszeg értéke a tavalyinál igen jelentősen, 110-170 foknappal, a sokéves átlagnál pedig 60-1120 foknappal magasabb. Mindez azt jelenti, hogy a vegetáció a szokásosnál körülbelül két héttel előrébb jár a fejlődésben.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kecskemét körüli területre vonatkozó agrogramokon* (11. ábra). Augusztus legvégén az ország nagyobb részén jelentős csapadék hullott, az akkor elvetett őszi káposztarepce így szépen ki tudott kelni. Ez után száraz időszak következett, a később a földbe került magok csak nagyon lassan indultak fejlődésnek. Újabb jelentős csapadék csak szeptember 24-25-én érkezett, mely már szinte életmentő volt a repce számára. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző többnyire száraz idő és nem túl száraz talaj kedvező körülményeket teremtett. Október utolsó dekádjától kimondottan csapadékosra fordult az idő, és bár az Alföldön kevesebb esett, mint a Dunántúlon és az északi tájakon, az esős, ugyanakkor enyhe időjárás országszerte igen kedvező feltételeket teremtett a korai fejlődéshez. November közepétől egyre nőtt a belvizes területek kiterjedése, kezdetben az Alföldön, majd másfelé is. A csapadékos idő egész novemberben és december első felében is folytatódott, de a belvízfoltok ezután sem csökkentek, a tartós vízborítás pedig nem tett jót a kultúráknak. December második felében a Dunántúl északi felében esett nagy mennyiségű csapadék, másfelé a korábbiakhoz képest szárazabb idő következett. Januárban és februárban csapadékosabb és száraz időszakok váltakoztak, de összességében jóval kevesebb esett, mint az előző hónapokban, nagy területen az átlagnál is kevesebb, de a belvízfoltok kiterjedése csak lassan csökkent, és a vetések tavaszra ezekben jórészt ki is pusztultak. Hó alig érkezett a télen, így tartós hóréteg sem alakult ki. Márciusban és április első felében nagyobb csapadék csak a nyugati, délnyugati országrészben fordult elő, az Alföld alig kapott esőt, így a talaj fölső rétege egyre többfelé teljesen kiszáradt. Április közepén fordult csapadékosabbra az idő, és a hónap harmadik dekádjában az Alföldön is többször megáztak a földek. Április végén és május első felében azonban a délnyugati országrész kivételével ismét száraz időszak következett. A hiányzó nedvességből május közepétől sokfelé jelentős mennyiség pótlódott, de a csapadék záporos formája miatt maradtak ki kisebb foltok az esőből. A szemnövekedés fázisában több csapadékot igényeltek volna az állományok hazánk nagyobb részén. Június első két hetében országszerte sok eső esett, ekkor azonban már megkezdődött az érés, és a jelentős csapadék a termés minőségét, és mennyiségét rontotta. Az aratás már száraz, meleg időben kezdődött meg, jól járt, aki június 20. körül be tudta takarítani a termést. Ez után, főleg keleten hullott komoly, többfelé belvizet is okozó záporeső, ami az aratást hátráltatta.
A hőösszeg a tenyészidőszak kezdete óta jóval az optimális értékek fölött alakul a rekordmeleg ősz és szintén enyhe tél hatására. Január második hetében érkezett csak igazi hideg levegő hazánkba, de az is csak -10 Celsius fok körüli éjszakai fagyokat okozott, február elején pedig beköszöntött a tavasz, gyakran áprilist idéző hőmérsékletek voltak jellemzőek a hónap során. Március is melegebbet hozott az ideálisnál, a hónap legvégén pár napig és április első felében is többször már nyárias hőmérsékletek fordultak elő. Az április közepén érkezett hűvösebb időjárás hatására átmenetileg lelassult a növények fejlődése. A hónap legvégétől az átlagosnál ismét kissé melegebb, de nem forró időszak következett, mely június közepéig kitartott. Ez kedvező volt a szemnövekedési fenológiai fázisra, annak hossza nem rövidült le kánikulai meleg miatt. A hőösszeg a tenyészidőszakban jóval meghaladta az ideális értéket, a növények fejlődési állapota egész tavasszal hetekkel megelőzte a szokásosat, a repce virágzása már április legelején elkezdődött, és a hónap végére be is fejeződött. A kalászosok érése, majd az aratás is jóval a szokásos időpont előtt megkezdődött.

Kukoricára vonatkozó agrogramot Miskolc térségére vonatkozóan mutatunk be (12. ábra). Az idén a meleg tél-végi, kora tavaszi időjárás miatt a szokásosnál hamarabb érte el a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket, ezért a kukorica vetése is korán elkezdődhetett. A talaj felszínközeli része azonban főként az Alföldön és a Dunántúl keleti felén rendkívül száraz volt egészen április közepéig, így a magágy előkészítése és a vetés sokfelé poros, igen száraz talajba történt. Április közepén fordult csapadékosra, az időjárás, de az Alföldön csak a hónap harmadig dekádjában esett számottevő mennyiség, ami a korai fejlődéshez biztosított kellő mennyiségű nedvességet. Április végén és május első felében azonban az Alföldön és a Kisalföldön többfelé ismét szárazra fordult az idő, a talaj fölső rétege nagyon kiszáradt. Számottevő csapadék május második felétől érkezett, eső, majd kiadós záporok növelték a talaj nedvességtartalmát, segítették az állományok növekedését. A zivataros idő június első két hetében is folytatódott, a felhőszakadásokkal érintett területeken átmeneti belvíz is előfordult. Június második felében a több napos száraz időszakokat heves zivatarok zárták le, helyenként újabb felhőszakadásokkal, jégesővel. A tenyészidőszak során eddig lehullott csapadék mennyisége így sokfelé elérte vagy megközelítette az optimális értéket, attól jelentősen elmaradva csak az Alföld déli, délkeleti tájain van.
Az április eleji meleg után a hónap közepén tartósan lehűlt az idő, mely nem kedvezett az állományok fejlődésének. A hónap végén ismét emelkedett a hőmérséklet, majd májusban a tartósan meleg, de nem forró idő kedvezően hatott az állományok növekedésére. Június elején is folytatódott a meleg, de nem forró, tehát ideális nevelő idő. Az első hőhullám június harmadik hetében érkezett, melyet a talajban rendelkezésre álló nedvesség miatt még többnyire jól viseltek az állományok. A hőösszeg jelenleg országszerte kissé meghaladja az optimális értéket.

A folytatásban nem várható jó arató idő, ugyanis a mai száraz idő után keddtől ismét érkeznek a záporok, zivatarok. A legnagyobb számban szerdán és csütörtökön várhatók zivatarok, de ez után is kialakulhatnak elszórtan az országban. Nagy területen hullhat a héten újabb 10-20 mm-t meghaladó csapadék, de ismét jelentős területi különbségek várhatók. A hét elején még szikkad, szárad a talaj, majd a hét közepén ismét sokfelé válik sárossá. Péntektől a zivatarok ritkulásával ismét a száradás válik jellemzővé. Jelentősebb szél inkább csak zivatarok környezetében várható. A hőmérséklet ezen a héten sokat nem változik majd, a csúcsértékek 30 fok körül alakulnak, csak a tartósabban felhős és záporos szerdán és csütörtökön valószínű kevésbé meleg.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2024. június 24.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.


1. ábra
1 napos csapadékösszeg 2024. június 22-én (mm)


2. ábra
1 napos csapadékösszeg 2024. június 23-án (mm)


3. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. június 23-ig (mm)


4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2024. június 21-én (%)


5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2024. június 23-án (%)


6. ábra
Napi maximum hőmérsékletek 2024. június 21-én (Celsius fok)


7. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Dunántúl délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és
egy rossz termést adó évhez viszonyítva


8. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során napraforgó táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Duna-Tisza közének északi részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és
egy rossz termést adó évhez viszonyítva


9. ábra
Számított (becsült érték) levélnedvesség-tartam (az az időtartam, amíg csapadékhullás következtében vizes a vegetáció levele) a 2024. június 23. reggel 8 órát megelőző 24 órában fásszárú növényekre (óra)


10. ábra
A 2024. április 1-től kukoricára számított hőösszeg június 23-ig (foknap)


11. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2024. június 23-ig (részletes magyarázat a szövegben)


12. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2024. június 23-ig (részletes magyarázat a szövegben)