2024. július 20. szombat
Elemzések, szöveges előrejelzések

HungaroMet: 2024. május 16. 14:13

Már a kertek alatt a kiadós csapadék

Az elmúlt egy hét nagyrészt száraz időjárása után már nagyon várjuk a májusi esőt. A nyári kapás növények fejlődésük kezdeti szakaszán a délnyugati országrészt kivételével aszályos körülmények közt növekedtek, de a repce és a búza is jóval több nedvességet igényelne a szemképződés, szemnövekedés fázisában. Szerdán a Tiszántúlon már többfelé voltak számottevő záporok, majd ma estétől délnyugat felől ismét sokfelé ered el az eső, és az előttünk álló egy hétben is többször, többfelé várhatók kiadós záporok.

A mögöttünk álló egy hétben nagyrészt napos, száraz időben volt részünk. Bár kisebb esők, záporok minden nap előfordultak valahol az országban, számottevő mennyiség csak hétfőn nyugaton illetve szerdán a Tiszántúlon foltokban kialakult záporokból, zivatarokból hullott. Így az elmúlt napok csapadékösszege az említett tájakon is csak kevés helyen haladta meg az 5 mm-t, nagy területen azonban semmi sem esett (1. ábra). A múlt hét első felében még többfelé voltak esők, záporok, de a tíz napos csapadékösszeg így is az ország túlnyomó részén 10 és 20 mm közötti hiányt mutat a sokéves átlaghoz képest (2. ábra), míg a harminc napos összegben az április közepi esőkkel együtt is nagy területen tapasztalható 10-30 mm közötti negatív eltérés (3. ábra). A talaj felszín közeli rétege a délnyugati országrész és a Szamosköz, Krasznaköz kivételével rendkívül száraz, sokfelé a növények számára hasznosítható nedvességmennyiség kevesebb, mint 30%-át tartalmazza (4. ábra), és a középső talajréteg is sokat veszített nedvességtartalmából az elmúlt egy hét során (5. ábra). A fél méternél mélyebb rétegek azonban továbbra is őrzik a tél első felében szerzett nedvességtartalmukat, ami jó tartalékot jelenthet egy esetleges nyári aszály során.    
A hőmérséklet a sokéves átlag körül alakult. Nagy, a hidegre érzékeny helyeken 18-20 fokot is elérő napi hőingások voltak jellemzőek a hét első felében, amikor éjszakánként hazánk északkeleti harmadán többfelé 5 fok alá hűlt a levegő (6. ábra), napközben viszont az ország többi részéhez hasonlóan 20-24 fokot mérhettünk.

Az őszi vetések két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál (7. ábra). A kalászosok virágoznak, az őszi káposztarepce a magképződés fázisában jár, többfelé meglehetősen ritkásak az állományok. A kalászosok és a repce a legtöbb helyen még kielégítő mennyiségű nedvességet talál a talajban ezekben a vízigényes fenológiai fázisokban, de az optimális fejlődéshez az eddiginél jóval több csapadékra lenne szüksége.
A még sekélyen gyökerező napraforgó és kukorica az ország nagy részén aszályos körülmények közt fejlődik (8. ábra), rendkívül fontos lenne most a kiadós csapadék.
A korai gyümölcsök, a szamóca és a cseresznye éréséhez jól jött a napos idő, de a szemek növekedéséhez itt sem ártott volna a több nedvesség.  

A gombás megbetegedések meteorológiai körülményeiről az mondható, hogy az elmúlt napokban csak rövid időszakokra volt nyugaton és az Alföldön tartósan vizes a növények levélfelülete, az időszak nagy részén jobbára szárazak maradtak az állományok. A párás időszak hossza is csak a csapadékos periódusokban és helyeken volt átmenetileg magas.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink az április végére, május elejére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke az évszaknak megfelelően magas. A tavaszra jellemző intenzív növekedés azonban már megtorpant, itt is látható, hogy a vegetáció előrébb jár ez ilyenkor szokásosnál. Az őszi kalászosok zöld tömege már nem nőtt ebben az időszakban, a nyári kapás növények pedig még meglehetősen fejletlen állapotban voltak ekkor, így ezek zöldtömeg növekedése sem volt jelentős. Az anomália térkép az ország egész területén továbbra is az átlagosnál sokkal fejlettebb vegetációt mutat, az elszórt kis vörös foltok a vetésforgó miatt alakulnak ki, és az idén nyári növényekkel bevetett táblákat jelölik, ahol ekkor még épphogy kikeltek a növények.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 230 és 290 foknap között alakul. Ez az érték a tavalyinál 90-120, a sokéves átlagnál pedig 30-60 foknappal magasabb (9. ábra) azzal együtt is, hogy április közepén másfél hétre megtorpant a hőösszeg növekedésének korábban igen gyors üteme.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr körüli területre vonatkozó agrogramokon* (10. ábra). Augusztus legvégén az ország nagyobb részén jelentős csapadék hullott, az akkor elvetett őszi káposztarepce így szépen ki tudott kelni. Ez után száraz időszak következett, a később a földbe került magok csak nagyon lassan indultak fejlődésnek. Újabb jelentős csapadék csak szeptember 24-25-én érkezett, mely már szinte életmentő volt a repce számára. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző többnyire száraz idő és nem túl száraz talaj kedvező körülményeket teremtett. Október utolsó dekádjától kimondottan csapadékosra fordult az idő, és bár az Alföldön kevesebb esett, mint a Dunántúlon és az északi tájakon, az esős, ugyanakkor enyhe időjárás országszerte igen kedvező feltételeket teremtett a korai fejlődéshez. November közepétől egyre nőtt a belvizes területek kiterjedése, kezdetben az Alföldön, majd másfelé is. A csapadékos idő egész novemberben és december első felében is folytatódott, de a belvízfoltok ezután sem csökkentek, a tartós vízborítás pedig nem tett jót a kultúráknak. December második felében a Dunántúl északi felében esett nagy mennyiségű csapadék, másfelé a korábbiakhoz képest szárazabb idő következett. Januárban és februárban csapadékosabb és száraz időszakok váltakoztak, de összességében jóval kevesebb esett, mint az előző hónapokban, nagy területen az átlagnál is kevesebb, de a belvízfoltok kiterjedése csak lassan csökkent, és a vetések tavaszra ezekben jórészt ki is pusztultak. Hó alig érkezett a télen, így tartós hóréteg sem alakult ki. Márciusban és április első felében nagyobb csapadék csak a nyugati, délnyugati országrészben fordult elő, az Alföld alig kapott esőt, így a talaj fölső rétege egyre többfelé teljesen kiszáradt. Április közepén fordult csapadékosabbra az idő, és a hónap harmadik dekádjában az Alföldön is többször megáztak a földek. Április végén és május első felében azonban a délnyugati országrész kivételével ismét szárazabb időszak következett, a szemnövekedés fázisában több csapadékot igényelnének az állományok az Alföld és a Kisalföld jelentős részén.  A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg a Dunántúlon és az északi országrészben 80-100 mm-rel még mindig meghaladja az optimális értéket, míg az Alföldön 10-20 mm-rel elmarad attól. A többlet azonban még az őszi és téli nagy esők miatt alakult ki, a csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen, tavasszal jelentős hiány alakult ki.
A hőösszeg a tenyészidőszak kezdete óta jóval az optimális értékek fölött alakul a rekordmeleg ősz és szintén enyhe tél hatására. Január második hetében érkezett csak igazi hideg levegő hazánkba, de az is csak -10 Celsius fok körüli éjszakai fagyokat okozott, február elején pedig beköszöntött a tavasz, gyakran áprilist idéző hőmérsékletek voltak jellemzőek a hónap során. Március is melegebbet hozott az ideálisnál, a hónap legvégén pár napig és április első felében is többször már nyárias hőmérsékletek fordultak elő. Az április közepén érkezett hűvösebb időjárás hatására átmenetileg lelassult a növények fejlődése, de ezt követően ismét kora nyárias időszak következett. A hőösszeg jelenleg csaknem kétszerese az ideálisnak, a növények fejlődési állapota hetekkel megelőzi a szokásosat, a repce virágzása már április legelején elkezdődött, és a hónap végére be is fejeződött.

Kukoricára vonatkozó agrogramot Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (11. ábra). Az idén a meleg tél-végi, kora tavaszi időjárás miatt a szokásosnál hamarabb érte el a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket, ezért a kukorica vetése is korán elkezdődhetett. A talaj felszínközeli része azonban főként az Alföldön és a Dunántúl keleti felén rendkívül száraz volt egészen április közepéig, így a magágy előkészítése és a vetés sokfelé poros, igen száraz talajba történt. Április közepén fordult csapadékosra, az időjárás, de az Alföldön csak a hónap harmadig dekádjában esett számottevő mennyiség, ami a korai fejlődéshez biztosított kellő mennyiségű nedvességet. Április végén és május első felében azonban az Alföldön és a Kisalföldön többfelé ismét szárazra fordult az idő, a talaj fölső rétege ismét egyre jobban kiszáradt. A tenyészidőszak során eddig lehullott csapadék mennyisége a délnyugati országrész kivételével csak fele-harmada az optimálisnak, de utóbbi területeken is elmarad attól.
Az április eleji meleg után a hónap közepén tartósan lehűlt az idő, majd a hónap végén visszatért a meleg. A hőösszeg jelenleg országszerte kissé meghaladja az optimális értéket.

Az előttünk álló egy hétben változékonyabb, az eddiginél csapadékosabb időben lesz részünk. Csütörtökről péntekre éjszaka egy hidegfronthoz kötődő kiterjedt csapadékzóna éri el hazánkat. Délnyugat felől egyre többfelé ered el az eső, a front mögött pedig a Dunántúlon napközben, keleten délutántól többfelé várhatók akár heves záporok, zivatarok is. Így szombat reggelig területi átlagban 5 és 15 mm közötti csapadékra van kilátás, de lokálisan ennél jóval több is eshet. Szombaton és vasárnap átmenetileg kissé csökken a csapadékhajlam, kevesebb helyen kell záporokra zivatarokra számítani, majd hétfőn és kedden ismét nagyobb területen várható csapadék, akár heves záporok, felhőszakadással kísért zivatarok is lehetnek. Így összességében a következő egy hétben lehulló csapadék mennyisége az ország jelentős részén 30 és 50 mm között valószínű. Nagy szükség van az esőre, de azzal is számolni kell, hogy gyakran lesz nedves a sűrűbb növényállományokban a levelek felülete, ami kedvező körülményeket teremt a gombás megbetegedések számára. A csütörtöki és pénteki szeles idő után péntek délutántól mérséklődik a szél, és csak kedden és szerdán élénkül meg ismét nagy területen. A felhősebb időben az erős éjszakai lehűlések megszűnnek, többnyire 10 fok fölött alakul majd a legalacsonyabb hőmérséklet, napközben pedig jellemzően 22 és 27 fok közé melegszik a levegő, csak pénteken lesz a tartósabban csapadékos tájakon ennél hűvösebb.  

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2024. május 16.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.


1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2024. május 15-ig (mm)


2. ábra
A 10 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. május 15-ig (mm)


3. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. május 15-ig (mm)


4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható
vízmennyiség arányában 2024. május 15-én (%)


5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható
vízmennyiség arányában 2024. május 15-én (%)


6. ábra
Minimum hőmérsékletek 2024. május 13-án (Celsius fok)


7. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon a Kisalföldön a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)


8. ábra
Nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2024. május 15-én


9. ábra
Az április 1-től kukoricára számított hőösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. május 15-ig (foknap)


10. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2024. május 15-ig (részletes magyarázat a szövegben)


11. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2024. május 15-ig (részletes magyarázat a szövegben)