2024. április 15. hétfő
Elemzések, szöveges előrejelzések

HungaroMet: 2024. január 25. 13:47

Enyhe idő

Meglehetősen változékonyan alakult a mögöttünk álló egy hét időjárása, többször is hőmérsékleti hullámvasúton érezhettük magunkat az egyik napról a másikra bekövetkező nagymértékű hőmérséklet-változásoknak köszönhetően. A csapadék is változatos formákban érkezett, az eső és hó mellett havas eső, fagyott eső, ónos eső egyaránt előfordult. A folytatásban az ilyenkor szokásosnál enyhébb és szárazabb időben lesz részünk, említésre méltó csapadék csak péntek este valószínű.

Az elmúlt bő egy hétben több időjárási front is érintette hazánkat. A múlt hét közepén, szerdától péntekig egy Nyugat-Európában jelentős károkat is okozó ciklon frontjai vonultak át fölöttünk, melyek hatása nálunk leginkább az erősen változó hőmérsékletben mutatkozott meg, bár a szél is megerősödött, és csapadék is kísérte a frontok átvonulását. Csütörtökön napközben az ország jelentős részén 7-13 fokkal volt melegebb (1. ábra), mint a megelőző napon, majd pénteken ugyanilyen mértékben hűlt vissza az idő. Ez idő alatt a keleti országrészben jellemzően 10-20, míg a Dunántúlon 3-10 mm közötti csapadék hullott hó, eső, ónos eső, fagyott eső formájában (2. ábra). Északon már péntektől, délen szombattól hétfő estig napos, száraz, de hideg időjárás volt a jellemző éjszakánként többfelé -5 és -12 fok közötti fagyokkal. Bár napközben a legtöbb helyen fagypont fölé melegedett a levegő, de a napi középhőmérséklet csak 0 és -7 fok között alakult (3. ábra). Kedd óta ismét több front is áthaladt fölöttünk, melyekből összességében jellemzően 0,3 és 3 mm közötti csapadék hullott ezúttal is többféle halmazállapotban (4. ábra). A hőmérséklet több fokkal enyhült a hétvégéhez képest, szerdán a Dunántúlon már +3 és +5 fok között, a keleti országrészben -1 és +3 fok között alakultak a napi középértékek (5. ábra). Az elmúlt 10 napban az ország nagy részén több csapadék hullott az ilyenkor szokásosnál, de csak északkeleten haladja meg a többlet a 10 mm-t, míg a Dunántúl jelentős részén kismértékű hiány mutatkozik (6. ábra). Ezzel szemben a 30 napos csapadékösszeg hazánk jelentős részén 5-15 mm hiányt mutat a sokéves átlaghoz képest, míg északkeleten és nyugaton hasonló mértékű többlet jelentkezik (7. ábra). Az október utolsó hete óta lehullott csapadék mennyisége országszerte jelentősen több az ebben az időszakban szokásosnál (8. ábra). A talajok állapotában is ez a nagy mennyiségű csapadék mutatkozik meg, a felső egy méteres talajréteg csaknem országszerte telített állapotban van, és a még mélyebb rétegekbe is jut a vízből, ami a következő évre kedvező kilátást jelent. A kismértékű talajfagy, ami január közepén még sokfelé jellemző volt, a legtöbb helyen kiengedett mostanra, 5 cm-en már csak helyenként fordul elő fagy (9. ábra).

Az országban főleg az Alföldön vannak belvízfoltok, és ezek kiterjedése a megelőző száraz időszakban csökkent, a mögöttünk álló egy hét során azonban ismét növekedett. A vízborítás alatt álló őszi vetéseknek a hideg idő a kedvezőbb, +4, +5 Celsius fokos napi középhőmérséklet alatt kevésbé károsodnak. December második felében és január első hetében meghaladta a hőmérséklet ezt a tűréshatárt, azóta azonban jellemzően ennél jóval hidegebb volt. Azok az őszi vetések, ahol nincs tartós belvíz, viszonylag jó állapotban vannak (10., 11. ábra), olyan hideg, ami hótakaró nélkül kárt okozott volna, nem volt jellemző. A kórokozókat és a kártevőket bár megtizedelte a január második hetétől beálló fagyos idő, de tartósabb hidegre lenne szükség ahhoz, hogy számottevően gyérüljenek.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kecskemét és Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramokon* (12. és 13. ábra). Augusztus legvégén az ország nagyobb részén jelentős csapadék hullott, az akkor elvetett őszi káposztarepce így szépen ki tudott kelni. Ez után száraz időszak következett, a később a földbe került magok csak nagyon lassan indultak fejlődésnek. Újabb jelentős csapadék csak szeptember 24-25-én érkezett, mely már szinte életmentő volt a repce számára. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző többnyire száraz idő és nem túl száraz talaj kedvező körülményeket teremtett. Október utolsó dekádjától kimondottan csapadékosra fordult az idő, és bár az Alföldön kevesebb esett, mint a Dunántúlon és az északi tájakon, az esős, ugyanakkor enyhe időjárás országszerte igen kedvező feltételeket teremtett a korai fejlődéshez. November közepétől egyre nőtt a belvizes területek kiterjedése, kezdetben az Alföldön, majd másfelé is. A csapadékos idő egész novemberben és december első felében is folytatódott, de a belvízfoltok ezután sem csökkentek, a tartós vízborítás pedig nem tett jót a kultúráknak. December második felében a Dunántúl északi felében esett nagy mennyiségű csapadék, másfelé a korábbiakhoz képest szárazabb idő következett. Januárban csapadékosabb és száraz időszakok váltakoztak, de a csapadék gyakran eső vagy vegyes halmazállapot formájában érkezett, így a tél első felében tartós hóréteg nem alakult ki. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg az Alföldön 60-80, a Dunántúlon és az északi országrészben helyenként 150 mm-rel is meghaladja az optimális értéket.
A hőösszeg a tenyészidőszak kezdete óta jóval az optimális értékek fölött alakul a rekordmeleg ősz és szintén enyhe december hatására. Január második hetében érkezett a télen először igazi hideg levegő hazánkba, de az is csak -10 Celsius fok körüli éjszakai fagyokat okozott.

A folytatásban az ilyenkor szokásosnál melegebb és szárazabb időre van kilátás. Pénteken nyugat felől érkezik egy időjárási front, melyhez kötődően estétől szombat reggelig sokfelé várható 1-5 mm eső, északkeleten havas eső is lehet. Ezt követően száraz idő várható a jövő hét közepéig, de már vasárnaptól lehetnek tartósan párás, hétfőtől főleg az ország északkeleti harmadán ködös területek, ahol szitálás előfordulhat. A hőmérséklet pénteken és szombaton hajnalban is főként a szélvédett helyeken csökken fagypont alá, máshol kevéssel fagypont fölötti értékek lesznek jellemzőek, majd vasárnaptól visszatérnek a fagyos éjszakák, mikor jellemzően 0 és -8 fok közé hűl a levegő. A csúcsértékek többnyire +3 és +10 fok között alakulnak majd, a párásabb, ködösebb északkeleti tájakon várható a kisebb napi hőingás, és alacsonyabb nappali hőmérséklet.  

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2024. január 25.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).


1. ábra
24 órás hőmérsékletváltozás 2024. január 18-án 12 órakor (Celsius fok)


2. ábra
5 napos csapadékösszeg 2024. január 22-ig (mm)


3. ábra
Napi középhőmérséklet 2024. január 21-én (Celsius fok)


4. ábra
5 napos csapadékösszeg 2024. január 24-ig (mm)


5. ábra
Napi középhőmérséklet 2024. január 24-én (Celsius fok)


6. ábra
A 10 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. január 24-ig (mm)


7. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. január 24-ig (mm)


8. ábra
A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. január 24-ig (mm)


9. ábra
Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga 2024. január 24-én (Celsius fok)


10. ábra
Őszi búza Miskolc térségében 2024. január 9-én (fotó: Kovács Attila)


11. ábra
Őszi káposztarepce Miskolc térségében 2024. január 9-én (fotó: Kovács Attila)


12. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2024. január 24-ig (részletes magyarázat a szövegben)


13. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2024. január 24-ig (részletes magyarázat a szövegben)