A hét közepétől öntözhetnek esők, záporok

A mögöttünk álló egy hétben egy Európa nagy részére kiterjedő anticiklon hatására túlnyomóan derült, száraz, az ilyenkor szokásosnál melegebb időben volt részünk. Csapadék sehol sem hullott hazánkban, de az Alföld déli, délnyugati tájain és a Dunántúl nagy részén szeptemberben még egyáltalán nem esett, a keleti, északkeleti országrészben is csak a hónap első napjaiban voltak záporok, zivatarok (1. ábra). Az elmúlt 30 nap csapadékösszege néhány nagyobb felhőszakadás által érintett folt kivételével az ország nagy részén jóval elmarad az ilyenkor szokásostól, sokfelé a sokéves átlag fele sem esett (2. ábra), és a 90 napos csapadékösszeg is csak kevés helyen mutat pozitív anomáliát (3. ábra). A felszín közeli talajréteg jellemzően még jó vízellátottságú, bár az Alföldön vannak már kritikusan száraz területek (4. ábra). A középső és mélyebb rétegek a Dunántúl keleti, délkeleti tájain és nagy területen az Alföldön is igen szárazak, a növények számára hasznosítható vízmennyiség kevesebb, mint 40%-át tartalmazzák (5. ábra), bár az ősz eleji időszakban ez elég jellemző.  
A hőmérséklet napközben egész héten a nyarat idézte, a hét második felében kissé melegedett is az idő, a hétvégén 28-31 fok közötti maximumokat mérhettünk (6. ábra). Az egyre hosszabbodó éjszakákon azonban jellemzően 10-13 fokig hűlt le a levegő, csak a magasabban fekvő területeken és vízpartok környékén volt ennél kissé enyhébb az idő (7. ábra).

A kukorica és napraforgó érését gyorsította az augusztus végi hőhullám. Az augusztus első hetében hullott bőséges csapadéknak is köszönhetően sokfelé igen szépen fejlettek az állományok. A kukorica fajtától függően az érés különböző fázisaiban jár, sokfelé látni már nagyobb részt száraz állományokat, de vannak táblák, ahol még a zöld levelek vannak túlsúlyban. A napraforgó a növényszáradás fázisában van, erre is jellemzőek a jól fejlett állományok. További csapadékra már nincs szüksége sem a kukoricának sem a napraforgónak, a mostani meleg, száraz idő kedvezően hat az érésre.
Az őszi káposztarepce vetése folyamatban van, a magágy előkészítéséhez, a vetéshez és a magok keléséhez az ország nagyobb részén kedvező a talaj fölső rétegének nedvességtartalma, az Alföldön vannak az ideálisnál szárazabb területek.   

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink az augusztus utolsó dekádjára és szeptember első napjaira vonatkozó állapotot mutatják. Ebben az időszakban már jelentősen csökken az index értéke, a nyári növények zöld tömege egyre többet veszít mennyiségéből, amit kissé ellensúlyoz, hogy a tarlók sokfelé kizöldültek. A legnagyobb csökkenés az előző állapothoz képest most a középső és az északkeleti országrészekre jellemző. Az anomália térképen pedig az Alföld délkeleti és középső területein vannak nagy kiterjedésű vörös foltok, ahol a sokéves átlagnál alacsonyabb az index értéke a csapadékhiány miatt. Az ország nagyobb részén azonban még mindig magasabb a zöld tömeg mennyisége az ilyenkor szokásosnál. 

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1330 és 1540 foknap között alakul, az alacsonyabb értékek északon és nyugaton, a magasabbak délkeleten vannak (8. ábra), az országon belüli különbség továbbra is növekszik. Az összegzés kezdete óta folyamatos elmaradásban van a hőösszeg: a tavalyi évhez képest mintegy 80-120 foknap a hiány. A sokéves átlaghoz képest a nyár végére zárkózott föl a hőösszeg, jelenleg már 10-30 foknap előny a jellemző. Mindez azt jelenti, hogy a növények „utolérték magukat”, az érés fázisa már a szokásos időpont körül történik.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kecskemét és Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramokon* (9. és 10. ábra). A tavalyi évhez hasonlóan az idén is késve kezdődött a kukorica vetése. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talaj hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. A talajnedvesség kedvezően alakult még a vetés kezdeti időszakában, április közepétől azonban főként az Alföldön többfelé kevesebb csapadék hullott az ilyenkor szokásosnál, és május első dekádjában is kevesebb eső öntözte a friss vetést az optimálisnál. Így a felső talajréteg, ahonnan a kukorica ilyenkor a nedvességet gyűjti, elsősorban az Alföldön kiszáradt. A hónap közepén érkezett bőséges csapadék azonban pótolta nedvességet, a növények fejlődése optimálisan alakult, de északkeleten, ahol kevesebb esett, május végére ismét szárazzá vált a talaj. Június elején éppen időben érkezett az újabb csapadék, hogy megszüntesse a Tiszántúl északi felén kialakulóban lévő aszályt, majd a hónap utolsó dekádjában is országszerte záporok öntözték az állományokat. Július első két dekádjában is a záporos csapadékforma volt a jellemző, foltokban nagyobb mennyiség is leesett, míg az Alföld nagy része, valamint Budapest és Mosonmagyaróvár környéke egyre szárazabbá vált. Július végén több hullámban kiterjedt zivatarrendszerek okoztak nagy területen jelentős csapadékot, de az ország középső része ebből kimaradt, így arrafelé a hónap végére aszályos körülmények alakultak ki, míg a Dunántúl nyugati részén vízbőség volt. Augusztus első hetében országszerte bőséges csapadék hullott, ami különösen az alföldi állományoknak jött jókor. Augusztus második, harmadik és negyedik hete csak elszórt záporokat hozott, azonban a nedvesség a talajban a legtöbb helyen kitartott. A hónap végén, szeptember elején érkezett záporok már az érés fázisában érték a növényt, azóta viszont száraz, meleg időjárás az uralkodó, ami optimális az érés szempontjából. A tenyészidőszak eddig eltelt részében hazánk nagyobb részén kevéssel az optimális alatt alakul az összegzett csapadék, a hiány az elmúlt egy hónapban indult növekedésnek. Az Alföld középső részén és a Tiszántúlon volt a nyár folyamán elmaradás, mely jelenleg 60-120 mm között alakul.
A hőmérséklet áprilisban, májusban, júniusban és augusztus első dekádjában is gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, így az összegzett hőösszeg jócskán elmarad az optimálistól azzal együtt is, hogy júliusban és augusztus második felében az átlagosnál melegebb volt az idő.

A következő két napban még nem változik számottevően időjárásunk, főként fátyolfelhők zavarhatják a napsütést, de csapadék szerda estig nem várható, a meleg azonban pár fokkal fokozódni fog. Szerda este éri el hazánkat északnyugat felől a változást hozó hidegfront, így akkor az északnyugati, nyugati országrészben már előfordulhat egy-egy zápor, zivatar. Csütörtökön az említett front átvonulását többfelé kíséri majd eső, zápor, zivatar, és az északiasra forduló szél is megélénkül. A hőmérséklet 24-29 fok közé esik vissza, északon, és nyugaton lehet ennél kissé hűvösebb. Péntektől változékony, többé-kevésbé napos időben lesz részünk fátyol- és gomolyfelhőkkel, melyekből elszórtan záporok, zivatarok is kialakulhatnak. A hőmérséklet csúcsértéke 25 fok körül, a hétvégén kevéssel afölött alakul majd, a minimum értékek továbbra is 10-15 körül valószínűek, a hét közepén lehetnek ennél kissé enyhébbek az éjszakák.  

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2023. szeptember 11.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2023. szeptember 10-ig (mm)

2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2023. augusztus 10-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2023. augusztus 10-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2023. szeptember 10-én (%)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső egy méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2023. szeptember 10-én (%)

6. ábra
Maximum hőmérsékletek 2023. szeptember 10-én (Celsius fok)

7. ábra
Minimum hőmérsékletek 2023. szeptember 8-án (Celsius fok)

8. ábra
Az április 1-től kukoricára számolt hőösszegek 2023. szeptember 10-én (foknap)

9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2023. szeptember 10-ig (részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2023. szeptember 10-ig
(részletes magyarázat a szövegben)