Csapadék és lehűlés

A múlt hét második felében száraz, kellően meleg időben lehetett haladni a mezőgazdasági munkákkal. A hét eleji csapadékos időjárás után szerdán és csütörtökön már csak elszórtan fordultak elő záporok, vasárnap estig pedig országszerte száraz idő uralkodott. Vasárnap este érte el a Dunántúlt az a frontrendszer, melyhez kötődően jelenleg is sokfelé vannak záporok az országban. Így a szerdától vasárnapig hullott csapadék mennyisége csak kevés helyen haladta meg az 1 mm-t, a megelőző öt nap csapadékösszege azonban a Dunántúlon 20 és 60 mm között alakult, a Tiszántúlon azonban többfelé akkor is csak 2-3 mm esett (1. ábra). Az elmúlt tíz nap csapadékösszege a Dunántúl nyugati felén jelentős többletet, míg a keleti országrészben, főként a Tiszántúlon hiányt mutat a sokéves átlaghoz képest (2. ábra). A talaj felszín közeli része fokozatosan száradt a múlt héten, ami az előzőleg elég sáros Dunántúlon jól is jött, az Alföldön azonban sokfelé szárazzá, porossá vált a talajfelszín (3. ábra). A középső talajréteg is veszített nedvességtartalmából, de még így is jó vízellátottságú (4. ábra), fél-egy méteres mélységben pedig szinte országszerte telített a talaj, ami jó nedvességtartalékot jelent egy esetleges késő tavaszi vagy nyári aszály esetére.
A hőmérséklet kevéssel az ilyenkor szokásosnál kissé melegebben alakult. A hét eleji felhős reggeleken 10 fok körüli minimumokat mérhettünk, majd szerdától hajnalonként többfelé hűlt 5 fok alá a levegő (5. ábra). 15-20 fokos napi hőingás jellemezte a hétvégét, a hideg éjszakák után napközben 20 fok fölé melegedett a levegő (6. ábra).        

Az őszi vetések jó állapotban vannak, korán megindult a tavaszi fejlődésük. Az őszi búza szárba indult, a repce pedig virágozni kezdett.
A nyári kapás növények vetése késést szenvedett a hideg, majd a sok eső miatt, de már mind a napraforgó mind a kukorica vetése folyamatban van.
A gyümölcsösök közül egyre több túl van már a virágzáson, több fajta is megszenvedte a március végi, április eleji fagyokat, majd a csapadékos idő nem kedvezett a beporzásnak.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a március végére – április elejére vonatkozó állapotot mutatják. Az ország nagy részén növekszik az index értéke, a kellően csapadékos, és március végéig még az átlagosnál melegebb időben gyors fejlődésnek indult a vegetáció. Kizöldültek a mezők, az alacsonyabban fekvő erdők, és az őszi vetések zöld tömege is egyre nagyobb. Az anomália térkép szerint a sokéves átlagnál országszerte jóval magasabb az index értéke, a legkisebb arányú pozitív eltérés középhegységeink erdeiben és a Szabolcs-Szatmár vármegyei gyümölcsösök területén figyelhető meg, mert ezeken a területeken nagy volt még ekkor a ki nem zöldült fák aránya. 

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg sokat növekedett az elmúlt napok melegebb időjárásának hatására, jelenleg 40 és 65 foknap között alakul, az alacsonyabb értékek nyugaton, a magasabbak keleten, délkeleten vannak. Ez már csak délnyugaton marad el jelentősen a tavalyi értékektől, a sokéves átlagnál pedig országszerte 15-35 foknappal kevesebb.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (7. és 8. ábra). Augusztus utolsó dekádjában több hullámban jelentős csapadék hullott, így az őszi káposztarepce vetése a történelmi aszály után már kellően nedves talajba történhetett. A csapadékos idő szeptemberben is folytatódott, így a repce szépen kelt és gyorsan fejlődött. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző száraz idő és optimális nedvességtartalmú talaj kedvező körülményeket teremtett. A hónap közepétől a talaj felső rétege egyre jobban kiszáradt, nehezítve ezzel a kelést. A november első hetében érkezett csapadékra igen nagy szükség volt az egyenetlenül kelt táblák egységesedéséhez, a sokáig kitartó enyhe időben az állományok kellően megerősödve indultak a télnek. A decemberi újabb bőséges csapadék hatására a talaj egyre mélyebb rétegei nedvesedtek át, töltődtek föl az Alföldön is, ami a növények tavaszi-nyári fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Az év első hónapjában folytatódott az esős idő, egymást követő mediterrán ciklonok hoztak országszerte kiadós csapadékot, melyet a talaj már befogadni nem tudott, így egyre nagyobb területen jelentek meg a belvízfoltok, elsősorban az Alföldön. Január második felére már az ország túlnyomó részén elérte, a középső országrészben 100-150 mm-rel meg is haladta a szeptember eleje óta összegzett csapadék az őszi vetésű növények számára optimális mennyiséget. Január végén szárazabbra és kevésbé enyhére fordult az idő, de az igazi tél csak február első hetében érkezett meg. Február első fele száraz, hideg időt hozott, a tél folyamán egyedül ekkor sikerült a talajnak 5-20 cm mélyen átfagynia, miközben a belvizes területek kiterjedése lassan csökkent. A télies időjárás csak átmenetinek bizonyult, február közepén jelentően megenyhült az idő, de az egész hónap szárazabb maradt az ilyenkor szokásosnál, és március első két dekádjában is csak a déli országrészben hullott az átlagosnál több csapadék. Március utolsó harmadában kiterjedt esők érkeztek, az ország nagyobb részén átnedvesedett az ekkorra már kiszáradó fölső talajréteg. Kivétel ez alól az északnyugati országrész, ott csak áprilisban kezdődött ez a folyamat, de az április közepi nagy mennyiségű csapadék ott is feltöltötte a talajt. Az áprilisi csapadék, ami a hónap elején az eső mellett, havas eső és hó formájában érkezett keleten, északkeleten már a belvízfoltokat növelte. Az összegzett csapadék az ország túlnyomó részén a tenyészidőszak kezdete óta az optimális mennyiség fölött alakul.
A szokásosnál enyhébb őszi és téli idő hatására az összegzett hőösszeg számottevően meghaladja az optimális értéket. Az átlagosnál enyhébb tél és kora tavasz miatt a kultúrák a szokásosnál hamarabb fejlődésnek indultak, viszont áprilisban gyakran volt az optimálisnál hidegebb időjárás.

Az előttünk álló héten több hullámban érkezik csapadék, és a hőmérséklet is visszaesik. Már vasárnap este elérte hazánkat az a frontrendszer, melyhez kötődően hétfőn sokfelé fordulnak elő esők, záporok, néhol zivatarok, kedden azonban főként a keleti, északkeleti országrészben kell jelentős csapadékra számítani, a Dunántúlon elszórt záporok fordulhatnak elő. Szerdán és csütörtökön csak kevés helyen lehet egy-egy zápor, pénteken azonban a nap második felében újabb csapadékzóna éri el északnyugat felől térségünket, és még szombaton is többfelé kell esőre, záporokra, zivatarokra számítani. Így a hét végéig a legtöbb helyen a talaj nedvességtartalmának növekedése várható. A szél gyakran lesz élénk, leginkább szélcsendesnek a csütörtök ígérkezik, amikor csapadék sem zavarja a növényvédelmi munkákat. A hőmérséklet az ilyenkor szokásos értékek alá esik vissza. Kedd hajnalban még nem hűl le számottevően a levegő, szerdán, majd főként csütörtökön és pénteken reggel azonban már nagy területen csökken 5 fok alá a hőmérséklet, a hidegre érzékeny tájakon pedig gyenge fagyok is várhatók. Napközben általában 12-17 fokig melegszik a levegő, kedden a csapadékos tájakon lehet ennél hűvösebb. Péntektől néhány fokkal melegszik az idő.     

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2023. április 24.

* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2023. április 23-ig (mm)

2. ábra
A 10 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2023. április 23-ig (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2023. április 23-án (%)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2023. április 23-án (%)

5. ábra
Minimum hőmérsékletek 2023. április 23-án (Celsius fok)

6. ábra
Maximum hőmérsékletek 2023. április 23-án (Celsius fok)

7. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2023. április 23-ig (részletes magyarázat a szövegben)

8. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2023. április 23-ig (részletes magyarázat a szövegben)