Kedvezően indult a repce vegetációs időszaka

Az előző héten délnyugati áramlással folyamatosan nedves léghullámok érkeztek térségünkbe, így egymást érték a csapadékhullámok hazánkban. Az első hullám még előző vasárnap kezdte öntözni az ország északnyugati harmadát, ezt követően pedig minden nap esett valahol az országban. A délnyugati áramlást szombaton egy északnyugat felől érkezett hidegfront zárta le. Összességében nagy területen hullott 30-60 mm csapadék az elmúlt napokban, az Alföldön és Sopron térségében esett kevesebb (1. ábra). Az elmúlt 30 napban északkeleten, délnyugaton és délkeleten is meghaladja a lehullott csapadék mennyisége a 100 mm-t (2. ábra), mely jóval több az ilyenkor szokásosnál (3. ábra). A talaj felszín közeli rétege országszerte telítődött nedvességgel, a legtöbb helyen vizes, sáros. A felső fél méteres talajréteg is nagy területen telített állapotban van (4. ábra), így már a mélyebb rétegekbe is jut a nedvességből, ahol még bőven van helye. A történelmi aszály után tehát a talaj őszi-téli feltöltődése korán megkezdődött, és rohamléptekkel halad.
A borongós, felhős időben többnyire 10 fok körül alakultak a minimumok, napközben a tartósan esős részeken 15, a napos területeken viszont 20 fokig vagy kevéssel a fölé emelkedett a hőmérséklet.

A nyári növények betakarítási munkáit a csapadékos időjárás késlelteti. A kukorica és a napraforgó termése a nyári csapadék függvényében nagyon vegyes képet mutat az egyes országrészek között. Nyugaton, délnyugaton, ahol a nyár első felében még aránylag kedvező volt a talajnedvesség, nem annyira rossz a termés, mint a keleti országrészben, ahol nagy területen egyáltalán nem termett semmi. A kukoricát sokfelé már a nyáron lesilózták. Miskolc térségében többnyire egy-egy cső van a kukoricán, ezek pedig jellemzően rövidek és hiányosan berakódottak (5. ábra). A kukorica mellett helyenként még a napraforgót sem aratták le Borsodban (6. ábra). Az augusztus 20-a óta érkező csapadék hatására a repcét már kellően nedves talajba lehetett elvetni, és azóta is szépen fejlődnek az állományok (7. és 8. ábra). Az őszi kalászosok vetéséhez, a jó magágy készítéséhez is megfelelő nedvesség áll rendelkezésre a talajokban. A csapadékos időben azonban a gyomok is gyors növekedésnek indultak, és a gombás megbetegedéseknek is kedvez a megnövekedett páratartalom.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken a szeptember második felére vonatkozó állapotot láthatjuk. Az index értéke ebben az időszakban jelentősen csökkenni szokott: a nyári növények beérnek és az erdők zöld tömege is csökken, miközben csak a repce fejlődése és a gyomosodás növeli a zöldességet. Idén azonban az aszály után megérkezett csapadék hatására keleten jelentősen növekedett a zöld tömeg, a rétek, legelők kizöldültek, a szántók gyomosodásnak indultak, és a repce is nagyon szép állapotban van. Az anomália térképen még mindig vannak kisebb vörös foltok, de főleg a keleti országrészben immár a jelentős pozitív anomália a jellemző.

A kukoricára vonatkozó agrogramot* a szezon végén összegzésként az ország több területére is bemutatunk (9-14. ábra). Késve kezdődött a kukorica vetése az idén. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talajok hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. Csapadék áprilisban több hullámban is érkezett, de a rekord száraz évkezdet után erre óriási szükség is volt. Május nagy részében csak nagy területi változékonysággal kialakuló záporok öntözték a friss vetést, így az ország jelentős részén a növény számára az optimálisnál jóval kevesebb csapadék hullott, és nagy területen kritikusan szárazzá vált a talaj felszín közeli rétege, ahonnan a kukorica ekkor a nedvességet gyűjtötte. A hónap utolsó hetében a déli, délnyugati országrészben, majd június első dekádjában nyugaton, északnyugaton esett nagyobb mennyiség, miközben keleten tovább száradtak a talajok. A június további része csak délnyugatra hozott komolyabb esőket, az ország nagyobb része szárazon maradt. Júliusban és augusztusban is folytatódott a csapadék egyenetlen eloszlása, szinte csak záporos csapadék hullott, a Dunántúl nyugati részén is egyre kevesebb, keleten viszont alig. A kritikusnak számító címerhányás időszakában csak az ország nyugati, mintegy ötödrészén állt rendelkezésre elegendő nedvesség a kukorica számára. Keleten sokfelé egyáltalán nem képződtek csövek a növényeken, már júliusban lesilózták a táblák egy részét. A szárazság augusztus első felében is folytatódott, a szemképződés fázisában is jelentősen alatta maradt a csapadék mennyisége az optimálisnak, az aszály a nyugati országrész egyre nagyobb részére terjedt ki. A Tiszántúlon a növények május közepétől, a Dunántúlon június közepétől – július elejétől szenvedtek a vízhiánytól. Országos, jelentős csapadék augusztus utolsó dekádjában, majd szeptemberben több hullámban immár bőven érkezett, de ez már csak kevés helyen segített a növényeken, szeptemberben már a betakarítást hátráltatta. A hőmérséklet áprilisban gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, de az átlagosnál kissé melegebb májusban intenzív növekedésnek indult a hőösszeg. Júniusban, júliusban és augusztusban is gyakran volt nyári meleg (amit a kukorica egyébként szeret, ha van nedvesség a talajban), egymást érték a hőhullámok, így a hőösszeg a nyáron az optimális érték körül alakult.

Az előttünk álló héten az esős múlt héttel ellentétben jobbára száraz időre számíthatunk, számottevő csapadék vasárnap estig nem valószínű. A talaj így sokat fog szikkadni a héten. Kedden még többfelé megerősödik az északnyugati szél, majd a hét további részében már nem várható erős légmozgás. A legyengülő szél és a nedves talaj miatt a hét közepétől erős harmat és hajnalban foltokban köd képződik, melynek feloszlását követően nagyrészt napos időre számíthatunk. A kevés felhő miatt a hét közepén ismét megjelenhetnek talajmenti fagyok, elsősorban a fagyzugos területeken. Délutánra kezdetben 16-21 fokig emelkedik a hőmérséklet, majd a hét második felében már 20 fok körül, kissé a fölött várhatók a csúcsértékek.    

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2022. október 3.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2022. október 2-ig (mm)

2. ábra
30 napos csapadékösszeg 2022. október 2-ig (mm)

3. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2022. október 2-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső fél méteres rétegében 2022. október 2-án (%)

5. ábra
Kukorica Köröm község (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) térségében 2022. szeptember 28-án (fotó: Kovács Attila)

6. ábra
Napraforgó Köröm község (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) térségében 2022. szeptember 28-án (fotó: Kovács Attila)

7. ábra
Őszi káposztarepce Köröm község (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) térségében 2022. szeptember 28-án
(fotó: Kovács Attila)

8. ábra
Őszi káposztarepce Köröm község (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) térségében 2022. szeptember 28-án
(fotó: Kovács Attila)

9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2022. szeptember 30-ig (részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2022. szeptember 30-ig (részletes magyarázat a szövegben)

11. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2022. szeptember 30-ig (részletes magyarázat a szövegben)

12. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2022. szeptember 30-ig (részletes magyarázat a szövegben)

13. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2022. szeptember 30-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

14. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2022. szeptember 30-ig
(részletes magyarázat a szövegben)