Fagyveszélyes éjszakák után enyhülés és újabb kiadós csapadék

Az elmúlt hét második fele és e hét hétfője is országszerte csapadékosan alakult: hazánk délkeleti, mintegy négyötödén 20 mm-t meghaladó eső hullott, de délen és keleten nagy területen esett 30-40 mm-t meghaladó mennyiség, sőt délnyugaton helyenként a 100 mm-t is meghaladta a lehullott csapadék mennyisége (1. ábra). Az elmúlt 30 nap csapadékösszege főleg keleten haladja meg a sokéves átlagot (2. ábra). A felszín közeli talajréteg gyakorlatilag az egész országban teljesen telítetté vált, és egyre nagyobb területen jut a középső és mélyebb rétegekbe is a nedvességből (3. ábra). A mezőgazdasági aszály országszerte megszűnt.
A hőmérséklet csúcsértéke a múlt héten csütörtökön még 25-30 fokig emelkedett, majd péntektől jelentős lehűlés kezdődött. Az egész nap borús és csapadékos időben helyenként a csúcsérték még a 15 fokot sem érte el, de napsütésben is 20 fok alatt maradt. A szél mérséklődésével az éjszakák jelentősen hűltek, ma reggelre országszerte 10, sokfelé 5 fok alá csökkent a hőmérséklet. Sőt Nógrádban helyenként 0 fokig hűlt a levegő (4. ábra).

A kukorica betakarítása folyamatban van, bár sokfelé már a nyáron lesilózták. Nyugaton, délnyugaton, ahol a nyár első felében még aránylag kedvező volt a talajnedvesség, nem annyira rossz a termés, mint a keleti országrészben, ahol nagy területen egyáltalán nem termett semmi. Miskolc térségében többnyire egy-egy cső van a kukoricán, ezek pedig jellemzően rövidek és hiányosan berakódottak. Az elmúlt hetekben érkezett csapadék a kukoricának már nem számított, a betakarítást hátráltatta, de az őszi vetésekhez nélkülözhetetlen volt. A repce a bőséges csapadék hatására szépen fejlődik, és az őszi kalászosok későbbi vetéséhez, a jó magágy készítéséhez is nagy szükség van a talajok nedvesedésére. A csapadékos időben azonban a gyomok is gyors növekedésnek indultak, és a gombás megbetegedéseknek is kedvezett a megnövekedett páratartalom.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken a szeptember első felére vonatkozó állapotot láthatjuk. Az index értéke ebben az időszakban jelentősen csökkenni szokott, a nyári növények lassan beérnek, és az erdők zöld tömege is csökken. Idén azonban az aszály után megérkezett csapadék hatására jelentősen növekedett a zöld tömeg, leginkább a Tiszántúlon és a Főváros térségében. Az anomália térképen továbbra is nagy a vörös területek kiterjedése, de az előző időszakhoz képest sokat csökkent a nagy negatív eltérést mutató terület nagysága, vagyis az aszály megszűnését a zöld tömeg mennyiségének növekedése egyértelműen követi.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 1550 és 1700 foknap között alakulnak, a kukorica beérett, vegetációs időszaka a végéhez közeledik. A nagyobb értékek a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészre jellemzőek. Az idei értékek többnyire 80-120 foknappal haladják meg a sokéves átlagot, a tavalyinál pedig 120-160 foknappal magasabbak, (a 2021. év a hűvös májusáról is emlékezetes). Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a hőmérséklet hatására tavalyinál és az ilyenkor szokásosnál körülbelül másfél-két héttel korábban következnek be, ugyanakkor az aszály miatt is lerövidültek a fázisok a kényszerérés miatt.

Kukoricára vonatkozó agrogramot* ezúttal Győr és Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (5. és 6. ábra). Késve kezdődött a kukorica vetése az idén. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talajok hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. Csapadék áprilisban több hullámban is érkezett, de a rekord száraz évkezdet után erre óriási szükség is volt. Május nagy részében csak nagy területi változékonysággal kialakuló záporok öntözték a friss vetést, így az ország jelentős részén a növény számára az optimálisnál jóval kevesebb csapadék hullott, és nagy területen kritikusan szárazzá vált a talaj felszín közeli rétege, ahonnan a kukorica ekkor a nedvességet gyűjtötte. A hónap utolsó hetében a déli, délnyugati országrészben, majd június első dekádjában nyugaton, északnyugaton esett nagyobb mennyiség, miközben keleten tovább száradtak a talajok. A június további része csak délnyugatra hozott komolyabb esőket, az ország nagyobb része szárazon maradt. Júliusban és augusztusban is folytatódott a csapadék egyenetlen eloszlása, szinte csak záporos csapadék hullott, a Dunántúl nyugati részén is egyre kevesebb, keleten viszont alig. A kritikusnak számító címerhányás időszakában csak az ország nyugati, mintegy ötödrészén állt rendelkezésre elegendő nedvesség a kukorica számára. Keleten sokfelé egyáltalán nem képződtek csövek a növényeken, már júliusban lesilózták a táblák egy részét. A szárazság augusztus első felében is folytatódott, a szemképződés fázisában is jelentősen alatta maradt a csapadék mennyisége az optimálisnak, az aszály a nyugati országrész egyre nagyobb részére terjedt ki. A Tiszántúlon a növények május közepétől, a Dunántúlon június közepétől – július elejétől szenvedtek a vízhiánytól. Országos, jelentős csapadék augusztus utolsó dekádjában, majd szeptemberben több hullámban immár bőven érkezett, de ez már csak kevés helyen segített a növényeken. A hőmérséklet áprilisban gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, de az átlagosnál kissé melegebb májusban intenzív növekedésnek indult a hőösszeg. Júniusban, júliusban és augusztusban is gyakran volt nyári meleg (amit a kukorica egyébként szeret, ha van nedvesség a talajban), egymást érték a hőhullámok, így a hőösszeg a nyár során az optimális érték körül alakult.

Az előttünk álló egy hét során kezdetben még marad a hűvös, csendes, őszi idő, majd vasárnaptól a délnyugatira forduló intenzív áramlással egyre enyhébb és több hullámban is igen nedves légtömegek érkeznek hazánk fölé. Pénteken csak északkeleten lehetnek futó záporok, a szombat száraznak ígérkezik, a legtöbb napsütés ezeken a napokon várható. Vasárnaptól egyre több felhő érkezik, és már akkor is, de leginkább hétfőtől újabb országos, kiadós csapadék valószínű. A jövő hét közepéig nagy területen hullhat újabb 20 mm-t meghaladó mennyiségű eső. A talaj tehát tovább töltődik nedvességgel, a mélyebb rétegekben még bőven van hiány. A szél szombattól délire, délnyugatira fordul, napközben megélénkül, keddtől időnként megerősödik. Az eddigieknél kevésbé felhős péntek és szombat éjjel lehet a leghidegebb a héten, akkor többfelé alakulhatnak ki talajmenti fagyok, sőt a fagyzugos helyeken már 2 m-es magasságban is előfordulhat rövid hajnali fagy. Vasárnaptól mérséklődik az éjszakai lehűlés. A maximumhőmérséklet a péntekre várható 15-20 fokról emelkedik, a jövő hét elején a részben napos területeken akár 23-24 fok is lehet, a tartósan esős területeken viszont kevéssel 20 alatt marad. Csütörtökön kezdődhet újabb lehűlés.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2022. szeptember 22.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2022. szeptember 21-ig (mm)

2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2022. szeptember 21-ig (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső fél méteres rétegében 2022. szeptember 20-án (%)

4. ábra
Minimumhőmérsékletek 2022. szeptember 22-én (Celsius fok)

5. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2022. szeptember 21-ig (részletes magyarázat a szövegben)

6. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2022. szeptember 21-ig
(részletes magyarázat a szövegben)