2024. március 28. csütörtök
Elemzések, szöveges előrejelzések

HungaroMet: 2022. június 16. 12:05

Keleten folytatódik a csapadékhiány

Miközben a Dunántúlon az elmúlt hetekben jelentős mennyiségű csapadék hullott és kellően nedves a talaj, addig keleten fokozódik a csapadékhiány és az aszály. Nyugaton kultúrnövényeink kedvező körülmények között fejlődhetnek, keleten viszont szenvednek a szárazságtól. Országos csapadék a következő napokban sem várható, a ma és a jövő hét elején várható hidegfront csak elszórtan, főleg a Dunántúlra hoznak helyenként heves záporokat, zivatarokat.

Az elmúlt egy hétre visszatekintve múlt csütörtökön és pénteken sokfelé öntözték zivatarokkal is kísért záporok a földeket. Szombaton és hétfőn csak elszórtan fordult elő csapadék, a többi napon pedig sehol nem esett az országban. A Dunántúlon és az Alföld nyugati, délnyugati tájain újabb 20-50 mm csapadék hullott. Helyenként villámárvizeket okozó felhőszakadások is előfordultak, helyenként 60-80 mm-rel, és végre a már régóta száraz északkeleti területeken és a keleti határszélen is hullott csapadék, ha nem is annyi, int amire szükség lenne. Ugyanakkor az Eger-Karcag-Békéscsaba vonal széles sávjában szinte semmi nem esett (1. ábra). Az elmúlt 30 nap csapadékösszege a Dunántúl nagy részén és a középső országrész nyugati felében pozitív eltérést mutat a sokéves átlaghoz képest, többfelé a 30 mm-t is meghaladja a többlet, míg a keleti országrészre 30-60 mm-es hiány a jellemző (2. ábra). A csapadék területi eloszlásában megfigyelhető nagy különbségek tükröződnek a talajok nedvességtartalmában is. A felső fél méteres talajréteg az ország nyugati felén bőven tartalmaz nedvességet, helyenként csaknem telített állapotban van, míg a keleti tájakon, az Alföld jelentős részén kritikusan száraz a talaj, a növények számára hasznosítható vízmennyiség kevesebb, mint 40%-át tartalmazza (3. ábra). Ez utóbbi területeken a talaj felső egy méteres rétegéből 100-125 mm nedvesség hiányzik a telítettséghez képest (4. ábra).
A hőmérséklet csütörtökön és pénteken a Dunántúl nyugati, északnyugati felén több fokkal visszaesett, a legmelegebb órákban is csak kevéssel 20 fok fölötti értékeket mérhettünk, miközben a keleti országrészben 30 fok közelébe hevült a levegő. A hétvégén a nyugati országrészben is melegedés kezdődött, majd a keddre átvonult gyenge hidegfront hozott pár fokkal kevésbé meleg levegőt.      

Az őszi árpa a viaszérés fenológiai fázisában jár (5. ábra), az őszi búza szépen szőkül (6. ábra) és a repce is érik (7. ábra). A keleti országrészben erősen megviselte az őszi vetésű növények állományait a száraz idő, ez a termés minőségében és mennyiségében is megmutatkozik majd.
A napraforgó és a kukorica vegyes képet mutat: a Dunántúlon szépen fejlődnek az állományok, keleten azonban vannak combig érő táblák (8. és 9. ábra), de van 10-20 cm-es, igen gyengén fejlett, az aszálytól szenvedő állomány is (10. ábra).
A dunántúli és északi megyék múlt heti többször csapadékos, párás időjárása nem csak kultúrnövényeink fejlődésének kedvezett, hanem a gyomok, a növényi kórokozók és gombás fertőzések számára is jó táptalajt nyújtott.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken a május végére, június elejére jellemző állapotot láthatjuk. Különösen középhegységeinkben és erdeinkben magas az index értéke. A változást jelző térképen és az anomália térképen egyaránt jól látszódnak az aszály jelei az Alföld középső és északi tájain, ahol piros foltok jelzik a zöld tömeg szokásosnál alacsonyabb értékét. A Dunántúlon a sokéves átlaghoz képest nagyobb mennyiségű zöld tömeg látható.   

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 450 és 530 foknap között alakulnak. A nagyobb értékek a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészre jellemzőek. Az idei értékek a sokéves átlagnak megfelelőek, a tavalyinál pedig 100-140 foknappal magasabbak, (a 2021. év a hűvös májusáról is emlékezetes). Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál másfél-két héttel korábban, az ilyenkor szokásosnak megfelelő időben következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr körüli területre vonatkozó agrogramon* (11. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. Március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. Március végén melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napján országos eső érkezett, mely az addigra egyre fokozódó aszályt megszűntette, jelentősen enyhítette. Áprilisban többször is érkezett országos eső, melyből viszont a Kisalföld északi része jórészt kimaradt vagy csak nagyon keveset kapott. Május nagy részében csak záporos csapadék hullott itt-ott az országban, kisebb körzetek megáztak, nagyobb területek azonban szárazon maradtak, elmaradtak az országos áztató esők. A hónap utolsó hetében a déli, délnyugati országrészben öntözték számottevő esők az állományokat, a keleti országrészben azonban nagy területen tovább száradtak a talajok. Június első dekádjában az ország nyugati felén esett jelentős mennyiség. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége június elején a délnyugati országrészben kevéssel az optimális érték alatt alakul, de az ország nagyobb részén 110-150 mm-es a hiány, mely keleten többfelé a 200 mm-t közelíti, azaz az ideális mennyiségnek a fele sem hullott le. A kritikus virágzás és szemfejlődés fenológiai fázisokban a kalászosok csak kis területen kapták meg a szükséges csapadékot, mindez pedig a termésátlagokban is jelentkezni fog.
A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán, de a sarkvidéki eredetű hideg légtömegekkel járó, többfelé hótakaró nélküli erősebb éjszakai fagyokat a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek fejlődésbe a vetések. Áprilisban is egymást érték a hideghullámok, gyakran volt a vetések számára hűvösebb idő az optimálisnál, de május elején melegedés kezdődött, gyors növekedésnek indult a hőösszeg, és jelenleg országszerte az optimális fölött alakult az értéke. 
Kukoricára vonatkozó agrogramot Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (12. ábra). Késve kezdődött a kukorica vetése az idén. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talajok hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. Csapadék áprilisban több hullámban is érkezett, de a rekord száraz évkezdet után erre óriási szükség is volt. Május nagy részében csak nagy területi változékonysággal kialakuló záporok öntözték a friss vetést, így az ország jelentős részén a növény számára az optimálisnál jóval kevesebb csapadék hullott, és nagy területen kritikusan szárazzá vált a talaj felszín közeli rétege, ahonnan a kukorica ekkor a nedvességet gyűjtötte. A hónap utolsó hetében a déli, délnyugati országrészben jelentősebb esők öntözték az állományokat, de keleten tovább száradtak a talajok, és június első dekádjában is nyugaton, északnyugaton esett nagyobb mennyiség. Az április óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg nyugaton (a kezdeti lemaradás után) már közelíti, néhol meg is haladja a kukorica számára optimális értéket, míg keleten jóval az alatt alakul, a Tiszántúlon nagy területen a fele, harmada hullott az ideálisnak. A hőmérséklet áprilisban gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, de az átlagosnál kissé melegebb májusban intenzív növekedésnek indult a hőösszeg, így az jelenleg az optimális érték körül jár.

A következő egy hét során két hidegfront vonul át hazánk felett, az első ma, a következő pedig várhatóan jövő héten hétfőn-kedden, de ezek a frontok csak kevés csapadékot hoznak, a száraz időjárás lesz a jellemző. Ma főleg a Dunántúlon alakulhatnak ki záporok, zivatarok, helyenként károkozó széllel, jéggel és felhőszakadással, arrafelé területi átlagban is hullhat 5-10 mm csapadék. Az egy hetet tekintve az ország döntő részén azonban a talajok száradására kell számítani, ami a keleti országrészben a közepes és a nagyfokú aszállyal érintett területek folyamatos növekedéséhez vezet. A hőmérséklet nem változik jelentősen, többnyire 30 fok közelében alakulnak a csúcsértékek, a frontok előtt kissé magasabban, a frontok után pedig pár fokos visszaesés valószínű. A péntek és a hétfő ígérkezik meglehetősen szelesnek.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2022. június 16.


* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.


1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2022. június 13-ig (mm)


2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2022. június 15-ig (mm)


3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 cm-es rétegében 2022. június 14-én (%)


4. ábra
Vízhiány a telítettséghez képest
a talaj felső egy méteres rétegében 2022. június 14-én (%)


5. ábra
Érésben lévő árpa Miskolc térségében 2022. június 14-én (fotó: Kovács Attila)


6. ábra
Érésben lévő őszi búza Miskolc térségében 2022. június 14-én (fotó: Kovács Attila)


7. ábra
Érésben lévő őszi káposztarepce Miskolc térségében 2022. június 14-én (fotó: Kovács Attila)


8. ábra
Kukorica Miskolc térségében 2022. június 14-én (fotó: Kovács Attila)


9. ábra
Napraforgó Miskolc térségében 2022. június 14-én (fotó: Kovács Attila)


10. ábra
Kukorica Miskolc térségében 2022. június 14-én (fotó: Kovács Attila)


11. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2022. június 15-ig (részletes magyarázat a szövegben)


12. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2022. június 15-ig (részletes magyarázat a szövegben)