Átmeneti szünet után ismét fagyos éjszakák

A mögöttünk álló egy hétben is változékony, igazi szeszélyes, áprilisi időben volt részünk. Péntek este érkezett egy hidegfront, mely nem csak a hőmérsékletet vetette vissza több fokkal, hanem az ország nagy részére számottevő, 7-20 mm esőt is hozott, de Budapesttől délre és nyugatra nagyobb területen 20-35 mm esett. Ugyanakkor a dél-alföldi és délkelet-dunántúli valamint észak-kisalföldi tájakon most is 5 mm alatt alakult a lehullott csapadék mennyisége (1. ábra), ahogy a március végi-április eleji esőkből is ezek a területek maradtak ki, különösen Szeged környékén esett nagyon kevés. Így az elmúlt 30 nap csapadékösszege az említett területek kivételével jellemzően meghaladja a sokéves átlagot, sőt az Északi-középhegység és Dunaújváros térségében 20-30 mm-t is eléri a többlet (2. ábra). Az elmúlt két hét esői azonban ezeken a területeken sem tudták ellensúlyozni az év első három hónapjában felhalmozódott csapadékhiányt, így ha a 90 napos csapadékösszeget tekintjük, az az ország túlnyomó részén 30-70 mm-rel elmarad az ilyenkor szokásos értékektől (3. ábra).
Az ország döntő része a tavaszi két csapadékhullámmal elég jól megázott: a talajok felszín közeli része feltöltődött nedvességgel, északkeleten és délnyugaton a mélyebb rétegekbe is jutott, de az Alföld déli részén és északnyugaton száraz a föld (4. ábra). A mélyebb, 50 cm alatti talajrétegek a tél folyamán az Alföldön és a Kisalföldön nem töltődtek fel nedvességgel, főleg ezeken a területeken lenne szükség további csapadékra. A talaj hőmérséklete jelenleg többnyire 9 és 14 fok között alakul.
A hőmérséklet április első dekádjában 2-3 fokkal alakult hűvösebben az ilyenkor szokásosnál (5. ábra). A múlt pénteki 20 fok körüli értékek után, az átvonult hidegfront mögött vasárnap és hétfőn már a 15 fokot sem érték el a maximumok. Azóta ismét melegedés kezdődött, de a hétfő hajnalra visszatért fagyok a hét első felében minden éjszaka, reggel jelentkeztek, különösen a fagyzugos tájakon, a Dráva mentén és a száraz dél-alföldi területeken hűlt a hét első felében -2, -3, néhol -5 fokig a levegő (6. ábra).

Az őszi vetések az ország döntő részén kellően megáztak, most már várják a melegebb időt.
A gyümölcsök fajtától függően az ország hőmérsékleti viszonyainak megfelelő eloszlásban a virágzás különböző fázisaiban járnak: északkeleten a szilva (7. ábra), a körte (8. ábra) és a cseresznye is kezd virágozni, az őszibarack teljes virágzásban, a kajszin pedig már láthatók a terméskezdemények (9. ábra). A tavaszi fagy leginkább a gyümölcsökben tesz kárt, és az előrejelzések szerint még nincs vége a hideghullámoknak, húsvétra újabb lehűlés és hajnali fagyok érkezhetnek. A szakirodalom szerint kajszi esetén terméskezdemény fázisában -0,8 Celsius foknál kezdődik a károkozás, és -4,4 fok esetén már 90%-os a fagykár. Őszibaracknál teljes virágzásban -2,7 foknál valószínű 10%-os, -4,4 foknál pedig már 90%-os kár. Ezek az értékek azonban nagyban függnek a fajtától és a kritikus hőmérséklet fennállásának időtartamától és a visszamelegedés gyorsaságától is.    

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken a március utolsó és április első hetére vonatkozó állapotot láthatjuk. Az ebben az időszakban hullott csapadéknak köszönhetően az ország nagy részén jelentős lendületet vett a vegetáció fejlődése, látványosan növekedett a zöld tömeg mennyisége. A természetes vegetáció és az őszi vetések egyaránt sokat zöldültek. Kisebb mértékű növekedés az index értékében az északkeleti országrészben és a Dunántúl északi felén figyelhető meg, ahol az alacsonyabb hőmérséklet okozza az elmaradást, ami az anomália térképen is nyomon követhető főként a Tiszántúl északi felén.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg még épphogy elkezdtek növekedni, többnyire 17 és 27 foknap között alakulnak, ami alig több, mint a fele a sokéves átlagnak, és a talaj hőmérséklete sem érte tartósan a kukorica vetéséhez optimális 10 Celsius fokot.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (10. és 11. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. Március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. Március végén melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napján országos eső érkezett, mely az addigra egyre fokozódó aszályt megszűntette, jelentősen enyhítette. Április 9-én érkezett újabb jelentős eső, melyből a Dél-alföld és Mosonmagyaróvár térsége ezúttal is jórészt kimaradt. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben az optimális értéket kissé meghaladja, de az ország nagyobb részén még mindig 80-100 mm-rel elmarad attól, sőt a Kisalföldön és Szeged környékén a 130 mm-t is meghaladja a hiány.
A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek intenzív fejlődésbe a vetések.

Az előttünk álló napokban a csütörtöki napos, száraz idő után pénteken hidegfront érkezik, és szombattól több hullámban, a magasban hideg légtömegek árasztják el a Kárpát-medencét. Péntek hajnaltól már megnövekszik a fátyolfelhőzet, és pénteken és szombaton átmenetileg megszűnnek a fagyok. A húsvéti ünnepek során gomolyfelhős időre van kilátás napos időszakokkal. Pénteken főként nyugaton és északkeleten alakulhatnak ki elszórt záporok, majd szombaton és vasárnap az ország keleti felén, hétfőn már többfelé lehet kisebb-nagyobb záporokra, hajnalban hózáporokra számítani, az ezekből lehulló csapadék mennyisége azonban nem lesz jelentős. Az északias szelet szombattól gyakran kísérik élénk, a Dunántúlon és északkeleten erős lökések. Pénteken már csak az ország délkeleti felén emelkedik 20 fok fölé a legmelegebb órák hőmérséklete, majd szombattól lehűl az idő, és vasárnap, hétfőn és kedden 15 fok alatti maximumok lesznek jellemzőek. Vasárnap a szélvédett tájakon várható gyenge fagy, hétfőn és kedden pedig többfelé kell az e hét első feléhez hasonló, -1, -3 fokos fagyokra számítani, ami már fejlettebb állapotban éri a gyümölcsfákat, ezért még inkább károkozó lehet. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet a hétvégén és a jövő hét elején ismét 10 fok alá esik vissza.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2022. április 14.

* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2022. április 11-ig (mm)

2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2022. április 13-ig (mm)

3. ábra
A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2022. április 13-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2022. április 13-án (%)

5. ábra
Az elmúlt 10 nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2022. április 11-ig (Celsius fok)

6. ábra
Minimumhőmérséklet 2022. április12-én (Celsius fok)

7. ábra
Szilva fehérbimbós állapotban Miskolc térségében 2022. április 10-én (fotó: Kovács Attila)

8. ábra
Árpával érő körte a virágzás kezdetén Miskolc térségében 2022. április 10-én (fotó: Kovács Attila)

9. ábra
Terméskezdemények kajszin Miskolc térségében 2022. április 10-én (fotó: Kovács Attila)

10. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2022. április 12-ig (részletes magyarázat a szövegben)

11. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2022. április 12-ig (részletes magyarázat a szövegben)