Lendületet kap a vegetáció fejlődése

Az elmúlt egy hétben folytatódott a száraz, napos időjárás, kedd estig semmi csapadék nem hullott hazánkban. A fátyolfelhőzet keddi megjelenése vetítette előre a változást, és keddről szerdára éjszaka az északi országrészben elszórtan már előfordult gyenge eső. Szerdán megvastagodott a felhőzet, és csütörtök reggelig a délnyugati országrészben illetve helyenként az Északi-középhegység területén is 3-7 mm esett. Előbbi tájakon márciusban most esett először, de az ország jelentős részén az 1 mm-t sem érte el a március első harminc napjában hullott csapadék (1. ábra). A középső országrészben és az Északi középhegység térségében az elmúlt 90 napban is mindössze 10-20 mm esett, és csak nyugaton és a keleti határszélen hullott ez idő alatt 30 mm-t meghaladó mennyiség (2. ábra). A jelentős csapadékhiány következtében az idén aszállyal kezdődött a vegetációs időszak, a hét elején már az ország túlnyomó részén közepes aszály jelei mutatkoztak. A talajok felszín közeli 5-10 cm-es rétege már március közepére nagyon kiszáradt, az akkor hullott kevés eső csak átmenetileg és kevés helyen segített. Az alsóbb talajrétegek tartalmaztak még nedvességet (3. ábra), de a tél folyamán nem töltődtek fel, a telítettséghez képesti vízhiány a felső egy méteres rétegben 40-90 mm között alakult (4. ábra).
A hőmérséklet az elmúlt egy hétben 3-4 fokkal melegebben alakult az ilyenkor szokásosnál (5. ábra) azzal együtt is, hogy vasárnap egy súroló hidegfront átmeneti lehűlést okozott. A kemény éjszakai fagyok már a múlt hét második felében megszűntek, bár többször hűlt kevéssel fagypont alá a levegő. Napközben viszont 20 fok fölötti maximumok voltak jellemzők, csak vasárnap volt az említett front miatt néhány fokkal hűvösebb.

A legtöbb helyen jól telelt őszi vetések március második felének meleg, napos időjárási körülményei közt fejlődésnek indultak (6. és 7. ábra), növekedésüket főként a nedvesség hiánya hátráltatta. A hét második felében érkező esőknek köszönhetően várhatóan meglódul majd mind a búza, mind a repce fejlődése, az állományok egységesedni fognak. A kimondottan poros, száraz talajba már elvetett tavaszi kalászosok csirázásának, kelésének is sokat segít a csapadékos idő.
A korai csonthéjas gyümölcsfák a Dunántúlon és a déli országrészben már a virágzás végén járnak, északkeleten a teljes virágzás állapotában vannak (8. ábra). A még március második felében is fagyos éjszakákon gyakran volt szükség a gazdák fagykár elleni védekezésére, bár az elmúlt héten a károkozó fagyok előfordulása már jelentősen csökkent.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken a március közepére vonatkozó állapotot láthatjuk. Az ország nagy részén a február végihez hasonlóan, 0,3 és 0,5 között alakult az index átlagos értéke, a márciusban megszokottnál 2-3 fokkal hűvösebb időben nem sokat fejlődött a vegetáció. Ez a változást mutató térképen is látszik, gyakorlatilag stagnált a zöld tömeg mennyisége, ekkor még nem kezdődött el a „kizöldülés”. Az anomália térkép szerint a legtöbb helyen az ilyenkor szokásosnál így is nagyobb mennyiségű volt a zöld tömeg, a keleti országrészben figyelhettünk meg az átlagosnál kevésbé zöld területeket, ami arrafelé az őszi vetések gyengébb állapotára utalhatott.    

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (9. és 10. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. A március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben éppen az optimális értékkel megegyező, de az ország nagyobb részén már 100-130 mm-rel elmarad attól.
A hőmérséklet elég tág határok között ingadozott eddig a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták. Február közepétől pedig egyes napokon a déli és nyugati országrészben már a 15 fokot is meghaladta a nappali csúcsérték. Márciusban ismét lehűlés érkezett kemény éjszakai fagyokkal, így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra.

A hét további részében, csütörtöktől vasárnapig délnyugati irányból több hullámban is nedves légtömegek áramlanak fölénk, így felhős, párás időre van kilátás jelentős mennyiségű csapadékkal. Az ország nagy részén 15-25 mm várható, de délnyugaton és északkeleten ennél több is eshet. A talajok felső 20 cm-es rétege átnedvesedik, és az említett területeken a középső talajrétegbe is juthat a nedvességből. A hőmérséklet visszaesésére az északnyugati országrészben már péntektől, máshol szombattól lehet számítani, így a vasárnap hajnali eső akár síkvidéken is havas esőbe átmeneti havazásba mehet át.  Az éjszakai fagyok egyelőre nem térnek vissza, de a hétvégén napközben is 5-10 fok között marad a hőmérséklet. Hétfőn már felszakadozik a felhőzet, és további csapadék nem valószínű. A jövő héten is több időjárási front vonul át fölöttünk így változékony időre van kilátás helyenként előforduló kisebb esőkkel. Hétfőn és kedden hajnalban többfelé esik fagypont alá a hőmérséklet, a fagyzugos helyeken -5 fokig hűlhet a levegő. A nappali felmelegedés mértéke hétfőtől ismét nőni fog, a jövő hét közepén már 12-17 fok között valószínű a legmelegebb órák hőmérséklete. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet emelkedése átmenetileg megtorpan, de a jövő hét közepén ismét 10 fokra melegszik a talaj.        

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2022. március 31.

* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
30 napos csapadékösszeg 2022. március 30-ig (mm)

2. ábra
90 napos csapadékösszeg 2022. március 30-ig (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső fél méteres rétegében 2022. március 29-én (%)

4. ábra
Vízhiány a telítettséghez képest a talaj felső egy méteres rétegében 2022. március 29-én (mm)

5. ábra
Az elmúlt öt nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2022. március 30-ig (Celsius fok)

6. ábra
Bokrosodott őszi kalászos Miskolc térségében 2022. március 29-én (fotó: Kovács Attila)

7. ábra
Repce tábla Miskolc térségében 2022. 03. 29-én (fotó: Kovács Attila)

8. ábra
Virágzó kajszi Miskolc térségében 2022. március 29-én (fotó: Kovács Attila)

9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2022. március 30-ig (részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2022. március 30-ig
(részletes magyarázat a szövegben)