Száradó talajok

Az elmúlt egy héten is viharciklonok hideg- és melegfrontjai vonultak át fölöttünk nagy sebességgel, így folytatódott a nagyon szeles, változékony, enyhe idő. A gyorsan haladó frontokból bár többször is esett, de jellemzően csak kis mennyiségű csapadék, egyedül a Dunántúl déli részén mérhettünk jelentősebb, 10 mm fölötti összegeket. Az ország nagy részén azonban csak 1-4 mm hullott, néhol még ennyi sem (1. ábra). Így az elmúlt tíz nap csapadékösszege is csak a Dunántúl nyugati felén haladja meg az ilyenkor szokásos értékeket (2. ábra). A talajok felszín közeli része átmenetileg sokfelé átnedvesedett, de a szeles, meleg időben a dél-dunántúli területek kivételével hamar ki is száradt. Az ország középső részén tovább nőtt a felszín közelében kritikusan száraz talajok kiterjedése (3. ábra). A száraz területeken a héten is jellemző volt, hogy az erős szél felkapta, és elhordta a felső talajréteget.  
A hőmérséklet 4-5 fokkal az ilyenkor szokásos értékek fölött alakult. Többször, főként a szeles éjszakákon és területeken a minimum hőmérsékletek is fagypont fölött alakultak. Szombaton reggel volt a legenyhébb az idő, amikor nagy területen nem csökkent 6-7 fok alá a hőmérséklet (4. ábra). Csütörtökön viszont elállt a szél, és sokfelé hűlt -4 és -7 fok közé a levegő. A maximum értékek  többnyire 10 fok fölött, múlt csütörtökön és pénteken nagy területen 15 fok fölött alakultak, csak a borultabb, csapadékosabb napokon és tájakon volt ennél kissé hűvösebb (5. ábra). Talajfagy sehol nem fordul elő, a felső fél méteren mért talajhőmérséklet 2 és 6 fok között alakul.

Az őszi vetések továbbra is jó állapotban vannak, bár az ország nagyobb részén további csapadékra lenne szükségük. A tél folyamán nem volt olyan időjárás, mely károsította volna a táblákat. Az enyhe idő miatt az őszi vetésű növények lassan fejlődésnek indulnak, a legkorábban induló mogyoró és éger virágzása már megkezdődött, a som és a csonthéjas gyümölcsök a rügyfakadás fázisában járnak.  

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal Kaposvár és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (6. és 7. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben meghaladja az optimális értéket, míg máshol 70-90 mm-rel elmarad a növények számára optimális értékektől. A hőmérséklet elég tág határok között ingadozott eddig a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták. Február közepétől pedig egyes napokon a déli és nyugati országrészben már a 15 fokot is meghaladta a nappali csúcsérték.

A folytatásban többnyire száraz, szeles, az eddigieknél néhány fokkal hűvösebb időre van kilátás. Csapadék legfeljebb gyenge esők, záporok, hózáporok formájában fordulhat elő, legnagyobb eséllyel hétfőn, és csütörtökön. A szelet továbbra is nagy területen kísérik élénk, a Dunántúlon pénteken és szombaton erős széllökések, viharos szél azonban az előttünk álló napokban nem valószínű. A magasban igen hideg légtömegek érkeznek fölénk, így néhány fokkal visszaesik a hőmérséklet, bár pénteken ez még nem lesz érzékelhető. A hétvégén már sokfelé hűl fagypont alá éjszakánként a levegő, csak a felhősebb, szelesebb tájakon lesz enyhébb az idő, hétfőtől viszont már országszerte fagyokra, nagy területen -5 fok alatti lehűlésre kell számítani a leghidegebb órákban. A maximum értékek is visszaesnek, a legtöbb helyen már hétvégén sem melegszik 10 fok fölé a levegő, a jövő hét első felében pedig kissé tovább hűl az idő. A kiszáradó talajfelszíneken az éjszakai fagyok hatására várhatóan tovább aprózódik a talaj, amit a szél a szántásokon és az alacsony vetésekben könnyen felkaphat.      

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2022. február 24.

* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2022. február 23-ig (mm)

2. ábra
A 10 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2022. február 23-ig (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2022. február 22-én (%)

4. ábra
Minimumhőmérséklet 2022. február 19-én (Celsius fok)

5. ábra
Maximumhőmérséklet 2022. február 17-én (Celsius fok)

6. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2022. február 23-ig (részletes magyarázat a szövegben)

7. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2022. február 23-ig (részletes magyarázat a szövegben)