Éjjel és holnap érkezik csapadék

A szeptember eleje óta tartó csapadékmentes idő után múlt vasárnaptól már elszórtan előfordult egy-egy zápor az országban, de számottevő eső sehol sem hullott. A 30 napos csapadékösszeg szinte országszerte jelentős hiányt mutat az átlaghoz képest, a Dunántúlon 50-60 mm-es (1. ábra), a 90 napos összegben pedig nagy területen 100 mm-t meghaladó hiány halmozódott föl (2. ábra). A talaj szinte országszerte száraz, az augusztus végi csapadék csak a felszín közeli réteget tudta nagy területen átnedvesíteni, de azóta már ez is jórészt kiszáradt. A felső fél méteres réteg az Alföld jelentős részén és a Dunántúl középső és északi területein ismét kritikusan száraz, nedvességtartalma nem éri el a növények számára hasznosítható víztartalom 40%-át sem, de sokfelé a 30%-át sem (3. ábra). A hőmérséklet az elmúlt napokban a nyarat idézte, a maximumok a múlt hét vége óta 30 fok körül alakultak (4. ábra). Hajnalonként főleg hétfőig igencsak hűvös volt, addig sokfelé hűlt 10 fok alá, a „fagyzugokban” 5 fok közelébe a levegő.

A napraforgó a növényszáradás, a kukorica pedig a teljes érés (5. és 6. ábra) fenológiai fázisában jár, előbbi növény betakarítása zajlik. Nagy különbségek alakultak ki a terméshozamban a nyáron attól függően, hogy mennyi csapadékot kapott az adott terület. A nyár nagyobb része aszályos volt, a növények sokat szenvedtek a vízhiánytól. A szárazabb területeken öntözés hiányában helyenként csak derékig érő, hamar elöregedett, kiégett kukorica is előfordul. Az országrészek között nagy különbségek várhatók a termésátlagokban, zömében átlag alatti értékek várhatók, főleg a dél-alföldi területeken súlyos a probléma. A repce vetéséhez, illetve magágy előkészítéséhez kedvező feltételeket teremtett az augusztus végi csapadék, de a kelés után a kezdeti fejlődéshez már nagy szükség lenne az esőre. Az elmúlt napokra jellemző napos, száraz, meleg idő az őszi gyümölcseink érését segítette.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek a szeptember első felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke továbbra is az erdővel borított területeken, főként középhegységeink erdeiben a legmagasabb, míg a Tiszántúl déli felén jóval alacsonyabb. Az előző időszakhoz képesti változást mutató térképen jobbára a csökkenés a jellemző, ami nyári növényeink érésével magyarázható. Az anomália térképen a Dunántúl középső tájain, illetve az Alföldön, főként a Tiszántúl déli felén, vagyis a nyár folyamán leginkább aszályos területeken figyelhető meg számottevő negatív eltérés a zöld tömeg mennyiségében az ilyenkor szokásos értékekhez képest. Ugyanakkor az északi és délnyugati országrészben pozitív eltérés mutatkozik.   

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 1350 és 1500 foknap között alakulnak (7. ábra), az északi és a nyugati határszélen mutatkoznak a kisebb, délkeleten pedig a nagyobb értékek, és az országrészek közti eltérés tovább nő. Az idén júniusig jellemző elmaradás a tavalyi értékekhez és az átlaghoz képest augusztusra eltűnt. Mindez azt jelenti, hogy a hűvös tavaszi időjárás miatti lemaradást a hőmérséklet a júniustól ismétlődő hőhullámokkal „ledolgozta”. A növények egy része is sokat behozott a lemaradásból (főleg, hogy a csapadékhiány is felgyorsította az öregedést), fenológiai fázisaik az átlaghoz képest egy héttel később következtek be. Az augusztus végi-szeptember eleji hűvösebb időjárása miatt újra 30-70 foknapos elmaradás alakult ki, ami az érési folyamatokat lassította kissé.

Kukoricára vonatkozó agrogramot* ezúttal Kaposvár és Nyíregyháza térségére vonatkozóan mutatunk be (8. és 9. ábra). Nehezen indult a vegetációs időszak a kukorica számára. Országszerte kevesebb eső hullott áprilisban és május elején, mint ami a növény számára optimális lett volna, majd a május közepén érkezett jelentős csapadék sokat segített. Május második felétől alig esett, a talaj folyamatosan veszített a nedvességtartalmából, június első felében már sokfelé a kritikus, 40%-os szint alá csökkent. Az alacsony hőmérséklet is problémát okozott, mert a hűvös időben a talaj hőmérséklete csak nagyon lassan, a szokásosnál jóval később érte el a 10 fokos küszöbértéket, ezért jelentős késést szenvedett a kukorica vetése. A napi középhőmérséklet májusban is csak kevésszer érte el a kukorica számára optimális értéket, a görgetett hőösszeg is jóval az ideális alatt alakul. A növény csirázása, kelése és korai fejlődése ezért lassan, vontatottan haladt. Június elején érkezett meg a meleg, mely a mélyebb talajrétegek többnyire kedvező talajnedvességi viszonyaival együtt közel ideális körülményeket teremtett a növény felgyorsuló fejlődéséhez. Az elmaradt júniusi csapadék miatt azonban a talaj a hónap közepére, második felére egyre jobban kiszáradt, a nehéz szezonkezdetet nehéz június követte. Július is szárazsággal indult, majd 10.-e után egyre többfelé alakultak ki nagy csapadékot adó zivatarrendszerek, és bár ezek területi eloszlása nem volt egyenletes, de a hónap közepén az ország jelentős részén csökkent a szárazság, és a vegetációs időszak kezdete óta felhalmozódott csapadékhiány. Ez az eső azonban már nem tudta pótolni az előző fenológiai fázisokban elszenvedett hiányt, az alacsony, korán öregedésnek indult állományok már nem tudták utolérni magukat. Az ország északnyugati, északi részén július második felében és augusztusban is előfordultak nagyobb esőt adó csapadékrendszerek. Az Alföld, főleg a Viharsarok és térsége azonban május 20. óta csak augusztus 20. után kapott számottevő esőt, mely a szántóföldi növények számára már későn érkezett. A vegetációs időszak kezdete óta az ország nagyobb részén 250 mm csapadék gyűlt össze, mely mintegy 170 mm-es hiány az ideálishoz képest. De a Viharsarokban például csak 130 mm esett, ami kevesebb, mint harmada az optimálisnak!

Változás előtt áll időjárásunk: ma éjjel markáns frontrendszer érkezik, országszerte esővel, záporral, zivatarral. A csapadékzóna pénteken délután, este hagyja el az országot kelet felé. Szombaton és vasárnap kisebb eső, zápor fordulhat elő, hétfőn délnyugaton hullhat újabb jelentősebb eső, bár az előrejelzés bizonytalansága ekkortól megnő. Összességében nagy területen hullhat 5-10 mm-t meghaladó csapadék, de északon akár 20-25 mm is lehullhat. A légmozgás pénteken északnyugatira fordul és nagy területen megerősödik. Szombaton napközben is várhatók erős széllökések, majd a folytatásban napközben is élénk szélre számíthatunk. A hőmérséklet jelentősen visszaesik, a hét végéig a maximumok 20-25 fok között, a jövő hét elején pedig csak 15-20 fok között várhatók. A minimumok majd a jövő hét első felében esnek vissza, ahogy kevesebb lesz a felhő fölöttünk.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2021. szeptember 16.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2021. szeptember 15-én (mm)

2. ábra
A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2021. szeptember 15-én (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső fél méteres rétegében 2021. szeptember 14-én (%)

4. ábra
Maximumhőmérsékletek 2021. szeptember 15-én (Celsius fok)

5. ábra
Egy érettebb kukoricatábla Kesznyéten (BAZ megye) térségében 2021. 09. 10-én (fotó: Kovács Attila)

6. ábra
Egy kevésbé érett kukoricatábla Kesznyéten (BAZ megye) térségében 2021. 09. 10-én (fotó: Kovács Attila)

7. ábra
A kukoricatermesztésben használt hőösszeg értékek 2021. szeptember 14-én (foknap)

8. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2021. szeptember 15-ig (részletes magyarázat a szövegben)

9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2021. szeptember 15-ig (részletes magyarázat a szövegben)