Hűvös, csapadékos nyárvége

A mögöttünk álló hét elején egy erős hidegfront vetett véget a megelőző időszak igen meleg időjárásának. Kedden kora délutánra 10-17 fokkal esett vissza a hőmérséklet az egy nappal korábbihoz képest, és a hét közepén a hajnalok is igen csípősen, sokfelé 10 foknál is hidegebben alakultak. A fronthoz kapcsolódó csapadék a Dunántúlon és a keleti országrész északi felén többfelé meghaladta a 10 mm-t, sőt, az Északi-középhegység térségében és a Székesfehérvár – Budapest vonal mentén 20-60 mm-t mérhettünk, az Alföld déli, délkeleti tájain azonban ezúttal sem esett semmi vagy csak jelentéktelen mennyiség. Szerdától vasárnapig országszerte visszatért a száraz időjárás. (1. ábra) Az elmúlt 30 nap csapadékösszege csak foltokban, főként északon haladja meg a sokéves átlagot, az ország déli kétharmadának jelentős részén a 30 mm-nél is több az átlaghoz képesti hiány, de helyenként 50 mm-t is meghaladja a negatív eltérés (2. ábra). A csapadék egyenetlen eloszlásának megfelelően a talajok is északon és nyugaton tartalmaznak több nedvességet, ott a felszín közeli réteg jó vízellátottságúnak mondható (3. ábra), az Északi-középhegység térségében, még a középső talajréteg is kellő nedvességet tartalmaz (4. ábra). Ezzel szemben az Alföld jelentős részén kritikusan száraz a talaj teljes felső egy méteres rétege (5. ábra), és a Dunántúl délkeleti és középső tájain is csak a felszín közelében van némi nedvesség. Nagy hőség a hét második felében már nem szárította tovább a talajokat, bár csütörtöktől melegedni kezdett az idő, és vasárnap a maximum értékek elérték a 28-33 fokot. Éjszakánként viszont a melegedés ellenére is sokfelé hűlt 15 fok alá a levegő, így a napi átlaghőmérsékletek 1-3 fokkal az ilyenkor megszokott értékek alatt alakultak (6. ábra).  

A kukorica állapotában igen nagy különbségek alakultak ki attól függően, hogy mennyi csapadékot kapott az adott terület az elmúlt hetek során. Júliusban és augusztusban is 100-100 mm csapadék lenne az optimális egy átlagosan esős június után. Ez júliusban az országnak csak igen kis hányadán valósult meg, ráadásul egy nagyon száraz június után még nagyobb mennyiségre lett volna szükség. Az északi országrész kivételével az augusztus is szárazabb az ideális helyzethez képest, a növények sokat szenvedtek a vízhiánytól. A napraforgó és a kukorica az érés különböző szakaszában jár. A szárazabb területeken öntözés hiányában helyenként derékig érő, elöregedett kukorica is van. Miskolc térségében, ahol augusztusban megfelelő mennyiségű csapadék hullott, van erősebb, szép csöveket hozó, tejes érésben lévő állomány (7. ábra), és gyengén fejlett, ritka, alacsony, kis csövű tábla is. A napraforgó az északi országrészben nincs felsülve, szép tányérokat látni (8. ábra), délen viszont ez a növény is megszenvedi a szárazságot. Mai tudásunk alapján az országrészek között nagy különbségek várhatók a termésátlagokban, zömében átlag alatti értékekkel, főleg a dél-alföldi területeken súlyos a probléma.
A lassan aktuálissá váló repcevetéshez igen jól jön az e heti csapadékosabb idő, ami megfelelő nedvességet biztosít a talajban a magágy előkészítéshez.
      

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek az augusztus 5. és 20. közötti időszakra vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke a nyár eleji maximum után augusztus első felében többször mutat egy másodmaximumot, ugyanis, ha van csapadék, akkor a tarlók ilyenkor sokszor kizöldülnek. A legtöbb zöld tömeg középhegységeink erdeiben figyelhető meg. Az előző időszakhoz képesti változást mutató térképen a Kisalföld és a Rába-mente kivételével az ország túlnyomó részén csökkenés jellemző, ami legnagyobb mértékben a leginkább csapadékhiányos délkelet-alföldi és délkelet-dunántúli területeken mutatkozik meg. Az anomália térkép is a csapadékeloszlást adja vissza. Az északi, északnyugati országrészben vannak az ilyenkor szokásosnál nagyobb zöld tömeggel rendelkező területek, míg az Alföld jelentős részén és  a Dunántúl délkeleti tájain nagy területen jóval kisebb a vegetációs index értéke a sokéves átlagnál (9. ábra). Az erősen mozaikos területek a vetésforgó miatt nem mutatnak reális képet.   

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 1180 és 1300 foknap között alakulnak, az északi és a nyugati határszélen mutatkoznak a kisebb, délkeleten pedig a nagyobb értékek. Az idén júniusig jellemző elmaradás a tavalyi értékekhez és az átlaghoz képest eltűnt. Mindez azt jelenti, hogy a hűvös tavaszi időjárás miatti lemaradást a hőmérséklet a júniustól ismétlődő hőhullámokkal „ledolgozta”. A növények egy része is sokat behozott a lemaradásból (főleg, hogy a csapadékhiány is felgyorsítja az öregedést), fenológiai fázisaik az átlaghoz képest már csak egy szűk héttel később következnek be.

Kukoricára vonatkozó agrogramot* Kaposvár és Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be 10. és 11. ábra). Utóbbi terület országosan is kiugróan a legszárazabb. Nehezen indult a vegetációs időszak a kukorica számára. Országszerte kevesebb eső hullott áprilisban és május elején, mint ami a növény számára optimális lett volna, majd a május közepén érkezett jelentős csapadék sokat segített. Május második felétől alig esett, a talaj folyamatosan veszített a nedvességtartalmából, június első felében már sokfelé a kritikus, 40%-os szint alá csökkent. Az alacsony hőmérséklet is problémát okozott, mert a hűvös időben a talaj hőmérséklete csak nagyon lassan, a szokásosnál jóval később érte el a 10 fokos küszöbértéket, ezért jelentős késést szenvedett a kukorica vetése. A napi középhőmérséklet májusban is csak kevésszer érte el a kukorica számára optimális értéket, a görgetett hőösszeg is jóval az ideális alatt alakul. A növény csirázása, kelése és korai fejlődése ezért lassan, vontatottan haladt. Június elején érkezett meg a meleg, mely a mélyebb talajrétegek többnyire kedvező talajnedvességi viszonyaival együtt közel ideális körülményeket teremtett a növény felgyorsuló fejlődéséhez. Az elmaradt júniusi csapadék miatt azonban a talaj a hónap közepére, második felére egyre jobban kiszáradt, a nehéz szezonkezdetet nehéz június követte. Július is szárazsággal indult, majd 10.-e után egyre többfelé alakultak ki nagy csapadékot adó zivatarrendszerek, és bár ezek területi eloszlása nem volt egyenletes, de a hónap közepén az ország jelentős részén csökkent a szárazság, és a vegetációs időszak kezdete óta felhalmozódott csapadékhiány. Ez az eső azonban már nem tudta pótolni az előző fenológiai fázisokban elszenvedett hiányt, az alacsony, korán öregedésnek indult állományok már nem tudták utolérni magukat. Az ország északnyugati, északi részén a folytatásban is előfordultak nagyobb esőt adó csapadékrendszerek, míg az Alföld, főleg a Viharsarok és térsége alig kapott esőt. A vegetációs időszak kezdete óta lehullott csapadék mennyisége az ország nagyobb részén 230-280 mm között jár, mely mintegy 100-130 mm-es hiány az ideálishoz képest. De a Viharsarokban például csak 110 mm esett, ami 250 mm-rel marad el az optimálistól!

Az előttünk álló héten változékony, hűvös időre van kilátás. Hétfő estétől az Alföldön is várható, eső, zápor, néhol zivatar, és a front csapadéksávja csak kedd délelőtt távozik kelet felé, majd délutántól szerda reggelig főként északon lehet záporokra számítani. Szerdán és csütörtökön napközben átmenetileg szárazabb időre van kilátás, majd csütörtök délutántól péntek reggelig és szombat délutántól vasárnap reggelig ismét egy-egy front csapadékzónája halad át fölöttünk. Így összességében országszerte 10 mm fölött, sokfelé 20 mm fölött várható a heti csapadékmennyiség, és a jelenlegi számítások szerint ezúttal a déli országrészben is jelentős mennyiség valószínű. A több hullámban érkező csapadék átnedvesíti a talajok felszín közeli, majd középső rétegeit is, így a szárazság enyhülése várható az aszályos területeken is. A szél főként a hét első felében lesz sokfelé élénk, néhol erős, péntektől mérséklődik a légmozgás. A hőmérséklet keddtől a keleti országrészben is több fokkal visszaesik. A minimum értékek 15 fok alatt, de a derült vagy gyengén felhős hajnalokon illetve területeken 10 fok alatt alakulnak. Napközben is csak 20-25 fok közé melegszik a levegő, kedden és csütörtökön lehet ennél néhol kissé melegebb, ugyanakkor a hétvégén a tartósabban borult, esős tájakon még a 20 fokot sem éri el a hőmérséklet. Az átlagosnál hűvösebb időjárás miatt a kukoricára számolt hőösszeg értékek növekedése is lassul a héten.    

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2021. augusztus 23.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2021. augusztus 22-ig (mm)

2. ábra
30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2021. augusztus 22-én (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 centiméteres rétegében 2021. augusztus 22-én (%)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső fél méteres rétegében 2021. augusztus 22-én (%)

5. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső egy méteres rétegében 2021. augusztus 22-én (%)

6. ábra
Az elmúlt 5 nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2021. augusztus 22-én (Celsius fok)

7. ábra
Egy, a szebbek közé tartozó kukorica tábla Miskolc térségében 2021. augusztus 12-én (fotó: Kovács Attila)

Derék magasságú, de szép tányérú napraforgó Miskolc térségében 2021. augusztus 12-én (fotó: Kovács Attila)

9. ábra
Az NDVI vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól a 2021. augusztus 5. és20. közötti időszakban

10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2021. augusztus 22-ig (részletes magyarázat a szövegben)

11. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2021. augusztus 22-ig (részletes magyarázat a szövegben)