A déli országrész tovább szenved a csapadékhiánytól

Az előző héten az elszórt kisebb záporok után péntektől érkezett fölénk nedvesebb levegő, illetve akkor közelítette meg térségünket egy markáns hidegfront. Így pénteken este még csak az Őrségben, majd szombaton már többfelé, vasárnap pedig a hidegfront hatására nagy területen alakultak ki heves zivatarok. Így az elmúlt napokban hullott csapadék mennyisége északon meghaladta a 10-15 mm-t, sőt nyugaton, északnyugaton helyenként az 50 mm- is (1. ábra), ugyanakkor az ország déli területei ezúttal is szárazon maradtak. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege az ország nagyobb részén, főleg a keleti részeken jócskán elmaradnak a szokásos értékektől, de északnyugaton jelentős többlet alakult ki (2. ábra). A 90 napos öszeg sokfelé  100 mm-t meghaldó hiányt mutat (3. ábra).
A talajok felszín közeli és felső fél méteres rétege a hétvégi csapadék hatására északon nagy területen átnedvesedett, ugyanakkor a délen tovább száradt (4. és 5. ábra). Az Alföld jelentős részén és a Dunántúl középső tájain egyre fogy a tartalék a mélyebb talajrétegekben, a felső egy méteres réteg kritikusan száraz, vagyis a növények számára hasznosítható vízmennyiség kevesebb, mint 40%-át tartalmazza is (6. ábra). A legrosszabb a helyzet a Viharsarokban és a Jászságban, Békéscsabán például május 20. óta nem hullott jelentősebb csapadék!
A felszín száradásához az elmúlt heti hőség is jelentősen hozzájárult, az újabb hőhullám szerdán tetőzött, a hőmérséklet 34 és 39 fok közé emelkedett az országban. Ez után már kevésbé forró levegő érkezett fölénk, de vasárnap délkeleten ismét előfordultak 37-38 fokos értékek (7. ábra).
A vasárnap érkezett hidegfront igen heves viharokat okozott, ezúttal elsősorban a szél okozott nagy károkat, a legerősebb széllökések sebessége helyenként a 100 km/h-t is meghaladta (8. ábra), megdőlt a napi szélrekord is.

A búza aratása csaknem országszerte befejeződött, a tarlóhántással a csapadék beszivárgását tudjuk segíteni és a talaj párolgását csökkenteni. Így a talajban lévő nedvesség növelését, megőrzését érjük el, ez pedig az ilyen csapadékhiányos időszakokban felértékelődik.
A napraforgó és a kukorica számára rendkívül jól jött a csapadék, már ahol esett. A csapadékos területeken viszont többfelé jég és erősen viharos szél okozott jelentős károkat. Főleg északnyugaton a több csapadékos nap hatására a kórokozók is megjelentek. A csapadék eloszlásának és az öntözésbeli különbségek hatására nagy eltérések alakultak ki az országrészek, de akár közeli táblák között is a növények állapotában. A csapadékkal ezúttal sem érintett területeken öntözés hiányában egyre nagyobb a baj, helyenként derékig érő, elöregedett kukoricát is látni, ezzel szemben vannak szépen fejlett állományok is. Összességében az mondható, hogy jelenleg az északnyugati országrész kivételével további jelentős csapadékra lenne igény, az Alföldön egyenesen égető ezen szükséglet. A kukorica számára júliusban 100 mm csapadék kellene ideális esetben, egy átlagosan csapadékos júniussal. Ez ebben a szezonban csak igen kis területeken fordult elő (9. ábra), ráadásul egy nagyon száraz június után még több kellett volna. A napraforgó egyébként már egyre többfelé a virágzás végén jár, a kukorica még virágzik. A növények a tavasszal és a nyár első felében elszenvedett lemaradást sokfelé már nem fogják tudni bepótolni, mai tudásunk alapján átlag alatti termésátlagokra lehet számítani.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek a július második felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke a nyár eleji maximum után ilyenkor többnyire tovább szokott csökkenni, ami természetes folyamat. A legtöbb zöld tömeg középhegységeink erdeiben figyelhető meg ilyenkor. A változást mutató térképünkön főleg a középső országrészben látható csökkenés, míg a Dunántúl nagyobb részén és a Nyírségben kis növekedés van, mely a július közepén megérkezett eső és a kizöldülő tarlók hatása lehet. Az anomália térképen pozitív eltérés főként az erdős tájakon figyelhető meg, az ország túlnyomó részén azonban az ilyenkor szokásosnál kevesebb a zöld tömeg.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 950 és 1050 foknap között alakulnak, az északi és a nyugati határszélen mutatkoznak a kisebb, délkeleten pedig a nagyobb értékek (10. ábra). Az idén júniusig jellemző elmaradás a tavalyi értékekhez képest eltűnt, többnyire kis pozitív eltérés látható, és a sokéves átlaghoz képesti lemaradás is minimálisra csökkent. Mindez azt jelenti, hogy a hűvös tavaszi időjárás miatti lemaradást a hőmérséklet az ismétlődő hőhullámokkal „ledolgozta”. A növények egy része is sokat behozott a lemaradásból (főleg, hogy a csapadékhiány is felgyorsítja az öregedést), fenológiai fázisaik az átlaghoz képest már csak egy szűk héttel később következnek be.

Kukoricára vonatkozó agrogramot* Győr és Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (11. és 12. ábra), jelenleg ez a két körzet jelképezi a két pólust az országban. Nehezen indult a vegetációs időszak a kukorica számára. Országszerte kevesebb eső hullott áprilisban és május elején, mint ami a növény számára optimális lett volna, majd a május közepén érkezett jelentős csapadék sokat segített. Május második felétől alig esett, a talaj folyamatosan veszített a nedvességtartalmából, június első felében már sokfelé a kritikus, 40%-os szint alá csökkent. Az alacsony hőmérséklet is problémát okozott, mert a hűvös időben a talaj hőmérséklete csak nagyon lassan, a szokásosnál jóval később érte el a 10 fokos küszöbértéket, ezért jelentős késést szenvedett a kukorica vetése. A napi középhőmérséklet májusban is csak kevésszer érte el a kukorica számára optimális értéket, a görgetett hőösszeg is jóval az ideális alatt alakult. A növény csirázása, kelése és korai fejlődése ezért lassan, vontatottan haladt. Június elején érkezett meg a meleg, mely a mélyebb talajrétegek többnyire kedvező talajnedvességi viszonyaival együtt közel ideális körülményeket teremtett a növény felgyorsuló fejlődéséhez. Az elmaradt júniusi csapadék miatt azonban a talaj a hónap közepére, második felére egyre jobban kiszáradt, a nehéz szezonkezdetet nehéz június követte. Július is szárazsággal indult, majd 10.-e után egyre többfelé alakultak ki nagy csapadékot adó zivatarrendszerek, és bár ezek területi eloszlása nem volt egyenletes, de a hónap közepén az ország jelentős részén csökkent a szárazság, és a vegetációs időszak kezdete óta felhalmozódott csapadékhiány. Ez az eső azonban már nem tudta pótolni az előző fenológiai fázisokban elszenvedett hiányt, az alacsony, korán öregedésnek indult állományok már nem tudják utolérni magukat. A vegetációs időszak kezdete óta lehullott csapadék mennyisége az ország nagyobb részén 220 mm körül jár, mely mintegy 80 mm-es hiány az ideálishoz képest. De a Viharsarokban például csak 100 mm esett, ami harmada az optimális értéknek!

Az előttünk álló héten változékony időjárásra számíthatunk. Kedden és szerdán elszórtan várhatók záporok, zivatarok, majd csütörtökön a jelenlegi számítások szerint országos csapadékra van kilátás. Péntektől csökken a csapadékhajlam. Összességében a hét végéig nagy területen hullhat 10-30 mm csapadék, erre a nagyobb esély nyugaton és északon van. A talaj nedvességtartalma kezdetben csökken, majd csütörtökön sokfelé jelentősen növekedhet. A levegő páratartalma napközben 50, sokfelé 40% alá csökken, tartós levélnedvesség csütörtöktől pénteken a déli órákig alakulhat ki a legfrissebb előrejelzések szerint. A nyári hőmérsékletek megmaradnak, de a kánikula nem tér vissza, a csúcsértékek többnyire 25 és 30 fok között alakulnak majd. Pénteken várható kifejezetten szeles idő, ezen kívül a zivatarok környezetében várható átmeneti szélerősödés. Permetezéshez ideális szélviszonyok kedden, szerdán, majd szombaton várhatók.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2021. augusztus 2.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2021. augusztus 1-ig (mm)

2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2021. augusztus 1-én (mm)

3. ábra
A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2021. augusztus 1-én (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2021. augusztus 1-én (%)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 cm-es rétegében 2021. augusztus 1-én (%)

6. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső egy méteres rétegében 2021. augusztus 1-én (%)

7. ábra
Maximumhőmérsékletek 2021. augusztus 1-én (Celsius fok)

8. ábra
Maximális szélsebességek 2021. augusztus 1-én (km/h)

9. ábra
30 napos csapadékösszeg 2021. július 31-ig (mm)

10. ábra
A kukoricatermesztésben használt hőösszeg értékek 2021. augusztus 1-én (foknap)

11. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2021. augusztus 1-ig (részletes magyarázat a szövegben)

12. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2021. augusztus 1-ig (részletes magyarázat a szövegben)