2022. augusztus 18. csütörtök
Elemzések, szöveges előrejelzések

OMSZ: 2021. július 12. 14:07

További csapadékra lenne szükség

Az elmúlt napok heves zivatarai az ország középső és északi részén többfelé hozták meg a régóta várt csapadékot. Bár helyenként károkozó szélvihar, jég és felhőszakadás is előfordult, és a javában zajló aratást is hátráltatta, a csapadékra hatalmas szükség volt. Viszont nagy területek maradtak ki az esőből, miközben a napraforgó és kukorica táblák tovább szenvednek. Ma északkeleten, majd csütörtöktől ismét sokfelé várhatók záporok, zivatarok, van remény a csapadékhiány mérséklődésére.

Az elmúlt héten hétfőn délnyugaton hullott kevés eső az országban, ezt követően pedig csak pénteken érkezett újabb csapadék. Akkor az ország középső részein, míg vasárnap az északi országrészben fordultak elő heves záporok, zivatarok, helyenként felhőszakadással, jéggel. A péntektől lehullott csapadék mennyisége többfelé meghaladta a 20-30 mm-t is, sőt 60-80 mm is előfordult (1. ábra). Ugyanakkor nagy területek maradtak ezúttal is szárazon. Az elmúlt 30 és 90 nap során országszerte hatalmas csapadékhiány halmozódott föl (2. és 3. ábra). Az utóbbi napok csapadékából kimaradt tájakon a talajoknak már a felső egy méteres rétege is igen száraz, a növények számára hasznosítható víztartalomnak mindössze 30-40%-át tartalmazza. Ugyanakkor északon és a középső országrészben sokfelé átnedvesedett a talajok felszín közeli rétege (4. ábra), és ahol 20 mm-nél nagyobb mennyiség esett, ott jutott a nedvességből a 20-50 cm közötti talajrétegbe is (5. ábra).
Az előző hét hozta meg az idei nyár második hőhullámát, mely csütörtökön tetőzött. A hőmérséklet csúcsértéke akkor 33 és 39 Celsius fok között alakult (6. ábra). A pénteki hidegfront hozott pár fokos enyhülést.        

A kalászosok és a repce aratása zajlik, a déli országrészben már nagyrészt végeztek is a munkákkal. Békés megyei termelők arról számoltak be, hogy őszi árpából 7, míg búzából 8 t/ha fölötti termésátlagok is születtek. A júniusi szárazság miatt pedig a szemek rövidebbek, kisebbek lettek.
A napraforgó egyre többfelé virágzik az országban. A szárazság miatt rendkívül vegyesek az állományok, táblán belül is nagy különbségek vannak. Jelentősen lemaradt, gyengén fejlett állományok is láthatók, a keleti országrészben helyenként combig érő, megöregedett táblák is vannak. Hasonlóan szenved sokfelé a kukorica is a csapadékhiánytól, itt még nagyobbak a különbségek, sokfelé furulyáznak a levelek. Egyébként északon még csak helyenként, az Alföldön már sokfelé a címerhányás fenológiai fázisában jár a növény. A Tiszántúlon látni derékig érő, címeres táblákat is. Ahol az elmúlt napokban esett legalább 20 mm csapadék, arrafelé fellélegeztek a növények és a gazdák, de további kiadós csapadékra lenne szükség. A növények az eddig elszenvedett lemaradást sokfelé már nem fogják tudni bepótolni.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek a június második felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke különösen az erdőkkel borított tájakon magas. A változást mutató térképünkön szinte az egész országban jelentős csökkenés látható, melyet egyrészt a csapadékhiány és így a kiszáradt a talaj okoz, másrészt pedig a kalászosok és a repce beérése. Ugyanakkor a kapás növények táblái folyamatos növekedést mutatnak. Az anomália térképen egyre nagyobb területen jelenik meg az elmaradás, mely már az aszály hatása.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 670 és 750 foknap között alakulnak, az északi és a nyugati határszélen mutatkoznak a kisebb, délkeleten pedig a nagyobb értékek. Jelentősen csökkent a szokásos értékekhez képest az elmaradás. Ezzel együtt még mindig 10-60 foknappal kevesebb ez az érték a tavalyinál, az átlaghoz képesti elmaradás pedig 30 és 60 foknap közötti (7. ábra). Mindez azt jelenti, hogy a hűvös tavaszi időjárás miatt a növények fejlődése lemaradásban van, fenológiai fázisaik a tavalyinál és az átlaghoz képest is körülbelül egy héttel később következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramon* (8. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert szeptember első napján még országszerte hullott egy jó kis eső, de aztán szinte az egész hónapra csont szárazra fordult az idő. Főleg a később vetett magok nagyon nehezen, vontatottan, hiányosan keltek, és a kis növények is nehezen fejlődtek. Az eső szeptember legvégén érkezett meg, nem is akármennyi, ugyanis hetekig sok-sok hullámban esett, helyenként több havi átlagnak megfelelő csapadék összegyűlt. A repce ennek nagyon örült, egységesedett, megerősödött a tartósan enyhe időben. A csapadékos idő, a sáros talaj, a foltokban a földeken álló víz viszont az őszi kalászosok vetését és néhol a kelését is jelentősen akadályozta, hátráltatta. A korábban és a csapadékszünetekben elvetett táblákon a növény szépen fejlődött. Október második felétől kevesebb csapadék hullott, de a kis párolgás miatt a talaj folyamatosan töltődött nedvességgel egyre mélyebb rétegben. December végén, sokfelé csapadékosra fordult az idő, és a sok eső hatására január végétől február közepéig egyre növekedett a belvízzel elöntött táblák nagysága az Alföldön. Február közepétől szárazabb időjárás következett, a legtöbb helyen megszűnt a belvíz, száradni kezdtek a talajok. Március közepére a Dunántúl északi felén, majd a hónap végére az ország jelentős területén teljesen kiszáradt a talaj felső rétege, és már a növények fejlődését is akadályozta. Az eső csak április közepén, de még éppen időben érkezett, majd május elején ismét egyre többfelé kezdett a talaj kiszáradni. Az aranyat érő májusi eső a hónap közepén érkezett, több hullámban, országos, áztató eső formájában, melyre az utóbbi két évben nem volt példa. Május végén szárazabb periódus kezdődött, mely a vegetációs időszak végéig ki is tartott. A szezon kezdete óta lehullott csapadékösszeg a legtöbb helyen elmarad az optimálistól, elsősorban a száraz tavasz és a szintén száraz június miatt.
Az őszi fagyok ebben a szezonban a szokásosnál később érkeztek, a vetéseknek volt ideje szépen megerősödni a tél beállta előtt. Az enyhe idő még január elején is kitartott, a télies időjárás csak január második hetében állt be. Két nagyobb hideghullám alakult ki a télen, január és február közepén, de a fagyos idő egyik esetben sem tartott sokáig, a pár napos kemény mínuszokat felmelegedés követte. Az őszi vetéseket károsító mértékű fagy nem fordult elő. Márciusban és áprilisban a gyakori északi áramlás többször hozott hideg, fagyos éjszakákat, az igazi tavasz csak nagyon lassan indult be. A növények tavaszi fejlődése is vontatott volt, a fenológiai fázisok már április végén 1-2 héttel elmaradtak a szokásos időponttól. Májusban is folytatódott a hűvös idő, a megérkezett csapadék azonban igen kedvező körülményeket teremtett. Május második felében és június elején nem érkezett nagy meleg, így a termés szempontjából kritikus fenológiai fázisok nem rövidültek le, ami a termés mennyiségének növekedésében mutatkozhat majd meg. Az érés időszakában kánikulai meleg volt a jellemző, sőt az aratás is ezzel indult, így a termés minőségét az időjárás kedvezően befolyásolta. Az őszi búzára számított hőösszeg országszerte az optimális érték fölött jár az enyhe ősz és tél hatására, de tavasszal a különbség sokat csökkent.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Győr térségére vonatkozóan mutatunk be (9. ábra). Nehezen indul a vegetációs időszak a kukorica számára. Országszerte kevesebb eső hullott áprilisban és május elején, mint ami a növény számára optimális lett volna, majd a május közepén érkezett jelentős csapadék sokat segített. Május második felétől alig esett, a talaj folyamatosan veszített a nedvességtartalmából, június első felében már sokfelé a kritikus, 40%-os szint alá csökkent. Az alacsony hőmérséklet is problémát okozott, mert a hűvös időben a talaj hőmérséklete csak nagyon lassan, a szokásosnál jóval később érte el a 10 fokos küszöbértéket, ezért jelentős késést szenvedett a kukorica vetése. A napi középhőmérséklet májusban is csak kevésszer érte el a kukorica számára optimális értéket, a görgetett hőösszeg is jóval az ideális alatt alakul. A növény csirázása, kelése és korai fejlődése ezért lassan, vontatottan haladt. Június elején érkezett meg a meleg, mely a mélyebb talajrétegek többnyire kedvező talajnedvességi viszonyaival együtt közel ideális körülményeket teremtett a növény felgyorsuló fejlődéséhez. Az elmaradt júniusi csapadék miatt azonban a talaj a hónap közepére, második felére egyre jobban kiszáradt, a nehéz szezonkezdetet nehéz június követte. Július is szárazsággal indult, majd 10. körül többfelé alakultak ki nagy csapadékot adó zivatarrendszerek. Azonban a csapadék eloszlása nem volt egyenletes, sokfelé maradt száraz a talaj. Győr térsége például jelentős csapadékot kapott, így arrafelé sokat javult a helyzet. A csapadékból kimaradt területeken viszont furulyázik a növény, nem fejlődik, alacsony marad, csak öregszik.

Az előttünk álló 6-8 nap során folytatódik a zivataros időjárás, bár kedden átmenetileg egyáltalán nem várható csapadék, és szerdán is csak szórványosan lehetnek záporok, zivatarok. A jelenlegi számítások szerint csütörtöktől nő meg a csapadék esélye egészen a hét végéig, viszont a jellege záporos marad. Ez pedig azt is jelenti, hogy az eloszlása ezúttal sem lesz egyenletes, egyes területek akár teljesen ki is maradhatnak. A hét végéig összességében nagyobb területen is hullhat területi átlagban 20-30 mm csapadék. A talaj nedvességtartalma jó eséllyel nőhet a hét végére. A hőmérséklet ismét emelkedik, kedden és szerdán 33-39 fok között lesz a csúcsérték. Ezt követően pár fokot mérséklődik majd a nappali hőség. A levegő páratartalma kedden és szerdán a legmelegebb órákban nagy területen csökkenhet 30% alá, légköri aszályt okozva. A délies szelet kedden és szerdán főleg a Dunántúlon kísérik erős széllökések, de a zivatarok környezetében viharos, károkozó széllökések is előfordulhatnak.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2021. július 12.


* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.


1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2021. július 11-ig (mm)


2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2021. július 11-én (mm)


3. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2021. július 11-én (mm)


4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2021. július 11-én (%)


5. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső fél méteres rétegében 2021. július 11-én (%)


6. ábra
Napi maximumhőmérsékletek 2021. július 8-án (Celsius fok)


7. ábra
A kukoricatermesztésben használt hőösszeg értékek eltérése a sokéves átlagtól 2021. július 11-én (foknap)


8. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2021. július 11-ig (részletes magyarázat a szövegben)


9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2021. július 11-ig (részletes magyarázat a szövegben)