2022. augusztus 18. csütörtök
Elemzések, szöveges előrejelzések

OMSZ: 2021. július 8. 12:21

Van esély a csapadékra

Az elmúlt hetek csapadékhiányos időjárása után a következő napokban már van esély akár nagyobb területen is kiadós csapadékra. Sajnos helyenként károkozó szélvihar, jég és felhőszakadás is előfordulhat. Ráadásul az aratásra, a beérett kalászosokra és repcére nem hiányzik az eső, mert a munkát hátráltatja, a termés minőségét rontja, de minden más epekedve várja az éltető esőt. A kapásnövények még kitartanak, de a kukorica több hete furulyázik. Ha még most megázna a talaj, lehetne belőle elfogadható termés. Miskolc térségében mindössze térdig érő állományok is előfordulnak így július elején.

Múlt héten csütörtökön a Dunántúlon és az északkeleti, keleti tájakon többfelé hullott némi csapadék, de számottevő mennyiséget adó zivatarok csak kevés helyen alakultak ki. Pénteken és szombaton egy magassági hidegörvény kapcsán esett keleten, északkeleten helyenként 10-40 mm közötti mennyiség, majd hétfőn hajnaltól a Dunántúlra érkezett délnyugat felől nedvesebb levegő, de a lehullott csapadék mennyisége sehol sem érte el a 10 mm-t, a Dunántúl délnyugati felén jellemzően 1-5 mm esett. Azonban jelentős területeket ezúttal sem érintettek a csapadékot adó felhők, így a Dunántúl nagy részén és keleten is többfelé csak nagyon kevés vagy egyáltalán semmi csapadék nem esett az elmúlt napokban sem (1. ábra). Vannak területek, ahol az elmúlt 30 nap során még 10 mm eső sem esett (2. ábra). Ezeken a tájakon a talajoknak már a felső egy méteres rétege is igen száraz, a növények számára hasznosítható víztartalom mindössze 35-45%-át tartalmazza. Ugyanakkor északkeleten többfelé, de Orosháza és a Kis-Sárrét, valamint az Őrség térségében átnedvesedett a talajok felszín közeli rétege az elmúlt napok csapadékának köszönhetően, és ahol 20 mm-nél nagyobb mennyiség esett, ott jutott a nedvességből a 20-50 cm közötti talajrétegbe is (3. ábra).
A maximum hőmérséklet múlt csütörtöktől átmenetileg több fokkal visszaesett, országszerte 30 fok alatt alakultak. Aztán hétfőtől megérkezett az idei nyár második hőhulláma, mely ma fog tetőzni.         

A kalászosok és a repce jórészt beérett (4. és 5. ábra), megkezdődött az aratás, melyre a száraz, meleg idő kedvező.
A napraforgó Miskolc térségében egyre többfelé kezd virágozni (6. ábra), de vannak még nem virágzó táblák is. A szárazság miatt vegyesek az állományok, táblán belül is nagy különbségek vannak, és jelentősen lemaradt, gyengén fejlett állományok is láthatók. Hasonlóan szenved a kukorica is a csapadékhiánytól, itt még nagyobbak a különbségek, sokfelé furulyáznak a levelek (7. és 8. ábra). Nyári növényeinknek igen nagy szüksége lenne a kiadós csapadékra.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek a június második felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke különösen az erdőkkel borított tájakon magas. A változást mutató térképünkön szinte az egész országban jelentős csökkenés látható, melyet egyrészt a csapadékhiány és így a kiszáradt a talaj okoz, másrészt pedig a kalászosok és a repce beérése. Ugyanakkor a kapás növények táblái folyamatos növekedést mutatnak. Az anomália térképen egyre nagyobb területen jelenik meg az elmaradás, mely már az aszály hatása (9. ábra).

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 600 és 680 foknap között alakulnak, az északi és a nyugati határszélen mutatkoznak a kisebb, délkeleten pedig a nagyobb értékek. Jelentősen növekedett a hőösszeg az elmúlt hetekben, csökken a szokásos értékekhez képest az elmaradás. Ezzel együtt még mindig 30-80 foknappal kevesebb ez az érték a tavalyinál, az átlaghoz képesti elmaradás pedig 40 és 80 foknap közötti. Mindez azt jelenti, hogy a hűvös tavaszi időjárás miatt a növények fejlődése lemaradásban van, fenológiai fázisaik a tavalyinál és az átlaghoz képest is körülbelül egy héttel később következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár körüli területre vonatkozó agrogramon* (10. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert szeptember első napján még országszerte hullott egy jó kis eső, de aztán szinte az egész hónapra csont szárazra fordult az idő. Főleg a később vetett magok nagyon nehezen, vontatottan, hiányosan keltek, és a kis növények is nehezen fejlődtek. Az eső szeptember legvégén érkezett meg, nem is akármennyi, ugyanis hetekig sok-sok hullámban esett, helyenként több havi átlagnak megfelelő csapadék összegyűlt. A repce ennek nagyon örült, egységesedett, megerősödött a tartósan enyhe időben. A csapadékos idő, a sáros talaj, a foltokban a földeken álló víz viszont az őszi kalászosok vetését és néhol a kelését is jelentősen akadályozta, hátráltatta. A korábban és a csapadékszünetekben elvetett táblákon a növény szépen fejlődött. Október második felétől kevesebb csapadék hullott, de a kis párolgás miatt a talaj folyamatosan töltődött nedvességgel egyre mélyebb rétegben. December végén, sokfelé csapadékosra fordult az idő, és a sok eső hatására január végétől február közepéig egyre növekedett a belvízzel elöntött táblák nagysága az Alföldön. Február közepétől szárazabb időjárás következett, a legtöbb helyen megszűnt a belvíz, száradni kezdtek a talajok. Március közepére a Dunántúl északi felén, majd a hónap végére az ország jelentős területén teljesen kiszáradt a talaj felső rétege, és már a növények fejlődését is akadályozta. Az eső csak április közepén, de még éppen időben érkezett, majd május elején ismét egyre többfelé kezdett a talaj kiszáradni. Az aranyat érő májusi eső a hónap közepén érkezett, több hullámban, országos, áztató eső formájában, melyre az utóbbi két évben nem volt példa. Május végén szárazabb periódus kezdődött, mely a vegetációs időszak végéig ki is tartott. A szezon kezdete óta lehullott csapadékösszeg a legtöbb helyen elmarad az optimálistól, elsősorban a száraz tavasz és a szintén száraz június miatt.
Az őszi fagyok ebben a szezonban a szokásosnál később érkeztek, a vetéseknek volt ideje szépen megerősödni a tél beállta előtt. Az enyhe idő még január elején is kitartott, a télies időjárás csak január második hetében állt be. Két nagyobb hideghullám alakult ki a télen, január és február közepén, de a fagyos idő egyik esetben sem tartott sokáig, a pár napos kemény mínuszokat felmelegedés követte. Az őszi vetéseket károsító mértékű fagy nem fordult elő. Márciusban és áprilisban a gyakori északi áramlás többször hozott hideg, fagyos éjszakákat, az igazi tavasz csak nagyon lassan indult be. A növények tavaszi fejlődése is vontatott volt, a fenológiai fázisok már április végén 1-2 héttel elmaradtak a szokásos időponttól. Májusban is folytatódott a hűvös idő, a megérkezett csapadék azonban igen kedvező körülményeket teremtett. Május második felében és június elején nem érkezett nagy meleg, így a termés szempontjából kritikus fenológiai fázisok nem rövidültek le, ami a termés mennyiségének növekedésében mutatkozhat majd meg. Az érés időszakában kánikulai meleg volt a jellemző, sőt az aratás is ezzel indult, így a termés minőségét az időjárás kedvezően befolyásolta. Az őszi búzára számított hőösszeg országszerte az optimális érték fölött jár az enyhe ősz és tél hatására, de tavasszal a különbség sokat csökkent.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (11. ábra). Nehezen indul a vegetációs időszak a kukorica számára. Országszerte kevesebb eső hullott áprilisban és május elején, mint ami a növény számára optimális lett volna, majd a május közepén érkezett jelentős csapadék sokat segített. Május második felétől alig esett, a talaj folyamatosan veszített a nedvességtartalmából, június első felében már sokfelé a kritikus, 40%-os szint alá csökkent. Az alacsony hőmérséklet is problémát okozott, mert a hűvös időben a talaj hőmérséklete csak nagyon lassan, a szokásosnál jóval később érte el a 10 fokos küszöbértéket, ezért jelentős késést szenvedett a kukorica vetése. A napi középhőmérséklet májusban is csak kevésszer érte el a kukorica számára optimális értéket, a görgetett hőösszeg is jóval az ideális alatt alakul. A növény csirázása, kelése és korai fejlődése ezért lassan, vontatottan haladt. Június elején érkezett meg a meleg, mely a mélyebb talajrétegek többnyire kedvező talajnedvességi viszonyaival együtt közel ideális körülményeket teremtett a növény felgyorsuló fejlődéséhez. Az elmaradt júniusi csapadék miatt azonban a talaj a hónap második felére egyre jobban kiszáradt, a nehéz szezonkezdetet nehéz június követte. A termés mennyisége azonban legfőképp a júliusi és augusztusi csapadéktól fog függeni, ideális esetben 100-100 mm esőre lenne szükség egy jó terméshez.

Az előttünk álló 6-8 nap során végre van esély nagyobb területen kiadós csapadékra. A pénteken érkező hidegfront komoly viharokkal érkezhet, de ezt követően is várhatók záporok, zivatarok. A jövő hét közepéig összességében akár nagyobb területen is hullhat területi átlagban 20-30 mm csapadék. A talaj nedvességtartalma így jó eséllyel nőhet a következő hét végére. A legmelegebb órák hőmérséklete a mai tetőzés után mérséklődik, 30 fok körüli értékek lesznek a jellemzőek. A levegő páratartalma nőni fog, akár tartósabban is 80% fölött lehet, és hosszabb idejű levélnedvesség is kialakulhat. Az északnyugati szelet pénteken és szombaton főleg a Dunántúlon kísérik erős széllökések, de a zivatarok környezetében viharos, károkozó széllökések is előfordulhatnak.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2021. július 8.


* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.


1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2021. július 7-ig (mm)


2. ábra
30 napos csapadékösszeg 2021. július 7-ig (mm)


3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső fél méteres rétegében 2021. július 6-án (%)


4. ábra
Beérett búza tábla Miskolc térségében 2021. július 5-én (fotó: Kovács Attila)


5. ábra
Beérett repce Miskolc térségében 2021. július 5-én (fotó: Kovács Attila)


6. ábra
Virágzó napraforgó Miskolc térségében 2021. július 5-én (fotó: Kovács Attila)


7. ábra
Fejlett kukorica Miskolc térségében 2021. július 5-én (fotó: Kovács Attila)


8. ábra
Aszálytól szenvedő, lemaradt kukorica Miskolc térségében 2021. július 5-én (fotó: Kovács Attila)


9. ábra
Az NDVI vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól 2021. június második felében


10. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2021. július 7-ig (részletes magyarázat a szövegben)


11. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2021. július 7-ig (részletes magyarázat a szövegben)