2022. augusztus 18. csütörtök
Elemzések, szöveges előrejelzések

OMSZ: 2021. június 28. 14:54

Tovább száradnak a talajok

Jelentősebb csapadékot sajnos csak kevés helyen, károkozó viharokat és jégesőt viszont a déli országrészben többfelé okozott a múlt heti forróságnak átmenetileg véget vető, péntek délután érkezett hidegfront. A kánikula azonban már hétfőn visszatért, és tartósabb enyhülésre csak a hét közepétől van kilátás. Csütörtök hajnaltól főként a nyugati és északi országrészbe érkeznek zivatarok, majd pénteken és szombaton nyugaton és délen öntözhetnek záporok, de számottevő országos csapadék továbbra sem várható, a legtöbb helyen tovább száradnak a talajok.

Az elmúlt egy hétben a megelőző héthez képest bár többfelé és több csapadék hullott, azonban ez is elmarad az ilyenkor szokásos mennyiségtől. A hét első felében az ország keleti felén fordultak elő záporok, zivatarok, melyekből kisebb gócokban 10-30 mm esett. Pénteken érte le hazánkat egy hidegfront, melynek hatására főként az ország déli felén többfelé alakultak ki komoly károkat okozó viharok. A viharos szél és a néhol 2-5 cm átmérőjű jég egyaránt kárt tett a szántóföldi növények állományaiban és a gyümölcsösökben. Szombaton már csak keleten fordultak elő záporok, zivatarok. A Dunántúl északi részén, Budapest tágabb környezetében, néhol délnyugaton és északkeleten azonban egész héten egyáltalán nem esett (1. ábra). Így a Dunántúlon és elszórtan a Tiszántúlon is vannak területek, ahol az elmúlt egy hónapban még 5 mm csapadék sem hullott (2. ábra), de az ország túlnyomó részén az ilyenkor szokásos csapadékmennyiségnek kevesebb, mint a fele esett (3. ábra). A talajok felszín közeli része kissé átnedvesedett azokon a helyeken, ahol a hétvégén hullott valamennyi csapadék, a 20 cm-nél mélyebb rétegekbe azonban már nem vagy csak igen kevés jutott a nedvességből. Így a felső fél méteres talajréteg továbbra is kritikusan száraz szinte mindenhol az országban, többfelé a 30%-ot sem éri el a nedvességtartalom a növények számára hasznosítható érték arányában (4. ábra). A fél méternél mélyebb talajrétegek is sokat veszítettek nedvességükből az elmúlt egy hétben, az akkori 60-90% közötti értékekről 50-80% közé csökkent a fél-egy méteres réteg víztartalma (5. ábra).
A hőmérséklet a legmelegebb órákban a hét első felében országszerte 35 fok körül alakult, és éjszakánként is csak 20 fok közelébe hűlt a levegő. Sorra dőltek a napi minimum és maximum hőmérsékletek rekordjai. Csütörtökön tetőzött a hőség, 35-40 fok közötti maximumokkal (6. ábra), majd szombaton már csak 30 fok köré melegedett a levegő. Vasárnap óta azonban újabb melegedés vette kezdetét.    

A kalászosok és a repce érése a nagy melegben felgyorsult, az árpa jellemzően már beérett, és a búzatáblák is sárgulnak, az állományok a tejesérés, viaszérés fenológiai fázisában járnak. Ezekre a növényekre a csapadékhiánynak már nincs különösebb hatása, a száraz időben a gombás megbetegedések nem tudnak kialakulni.
A napraforgó egyre többfelé már csillagbimbós állapotban van, és gyorsan fejlődik a kukorica is. Nyári növényeinknek igen nagy szüksége lenne a meleg mellett kiadós csapadékra is.
Az érésben lévő gyümölcsöknek kedvez a száraz idő, a forróság azonban lerövidíti az érés folyamatát, ami károsan hat a termésre.  

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek a június közepére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke különösen az erdőkkel borított tájakon igen magas, de máshol is zöld, dús volt ebben az időszakban a vegetáció. Az előző időszakhoz képesti változást mutató térképünkön leginkább a délkeleti országrészben és a Dunántúl északnyugati tájain mutatkozik csökkenés, amit elsősorban a csapadékhiány okoz, ezeken a tájakon száradtak ki leghamarabb a talajok. A száraz időjárás mellett a kalászosok és a repce érése is hozzájárul a csökkenéshez, június közepe óta ezeknek az állományoknak egyre kisebb a vegetációs index értéke. Ugyanakkor a kapás növények táblái folyamatos növekedést mutatnak. Az anomália térképen a legtöbb helyen az átlaghoz képest pozitív eltérés figyelhető meg, a kalászosok és a repce a szokásosnál később érnek, a tavaszi vetésű növények zöld tömege viszont kezdi utolérni az ilyenkor szokásos értéket.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 500 és 560 foknap között alakulnak, az északi és a nyugati határszélen mutatkoznak a kisebb, délkeleten pedig a nagyobb értékek. Jelentősen növekedett a hőösszeg az elmúlt hetekben, csökken a szokásos értékekhez képest az elmaradás. Ezzel együtt még mindig 25-70 foknappal kevesebb ez az érték a tavalyinál, az átlaghoz képesti elmaradás pedig 50 és 80 foknap közötti. Mindez azt jelenti, hogy a hűvös tavaszi időjárás miatt a növények fejlődése lemaradásban van, fenológiai fázisaik a tavalyinál és az átlaghoz képest is körülbelül 8-10 nappal később következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr körüli területre vonatkozó agrogramon* (7. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert szeptember első napján még országszerte hullott egy jó kis eső, de aztán szinte az egész hónapra csont szárazra fordult az idő. Főleg a később vetett magok nagyon nehezen, vontatottan, hiányosan keltek, és a kis növények is nehezen fejlődtek. Az eső szeptember legvégén érkezett meg, nem is akármennyi, ugyanis hetekig sok-sok hullámban esett, helyenként több havi átlagnak megfelelő csapadék összegyűlt. A repce ennek nagyon örült, egységesedett, megerősödött a tartósan enyhe időben. A csapadékos idő, a sáros talaj, a foltokban a földeken álló víz viszont az őszi kalászosok vetését és néhol a kelését is jelentősen akadályozta, hátráltatta. A korábban és a csapadékszünetekben elvetett táblákon a növény szépen fejlődött. Október második felétől kevesebb csapadék hullott, de a kis párolgás miatt a talaj folyamatosan töltődött nedvességgel egyre mélyebb rétegben. December végén, sokfelé csapadékosra fordult az idő, és a sok eső hatására január végétől február közepéig egyre növekedett a belvízzel elöntött táblák nagysága az Alföldön. Február közepétől szárazabb időjárás következett, a legtöbb helyen megszűnt a belvíz, száradni kezdtek a talajok. Március közepére a Dunántúl északi felén, majd a hónap végére az ország jelentős területén teljesen kiszáradt a talaj felső rétege, és már a növények fejlődését is akadályozta. Az eső csak április közepén, de még éppen időben érkezett, majd május elején ismét egyre többfelé kezdett a talaj kiszáradni. Az aranyat érő májusi eső a hónap közepén érkezett, több hullámban, országos, áztató eső formájában, melyre az utóbbi két évben nem volt példa. Május végén szárazabb periódus kezdődött, mely azóta is tart, a talaj ismét egyre jobban és egyre mélyebben szárad ki. A szezon kezdete óta lehullott csapadékösszeg a legtöbb helyen elmarad az optimálistól, elsősorban a száraz tavasz miatt.
Az őszi fagyok ebben a szezonban a szokásosnál később érkeztek, a vetéseknek volt ideje szépen megerősödni a tél beállta előtt. Az enyhe idő még január elején is kitartott, a télies időjárás csak január második hetében állt be. Két nagyobb hideghullám alakult ki a télen, január és február közepén, de a fagyos idő egyik esetben sem tartott sokáig, a pár napos kemény mínuszokat felmelegedés követte. Az őszi vetéseket károsító mértékű fagy nem fordult elő. Márciusban és áprilisban a gyakori északi áramlás többször hozott hideg, fagyos éjszakákat, az igazi tavasz csak nagyon lassan indult be. A növények tavaszi fejlődése is vontatott volt, a fenológiai fázisok már április végén 1-2 héttel elmaradtak a szokásos időponttól. Májusban is folytatódott a hűvös idő, a megérkezett csapadék azonban igen kedvező körülményeket teremtett. Május második felében és június elején nem érkezett nagy meleg, így a termés szempontjából kritikus fenológiai fázisok nem rövidültek le, ami a termés mennyiségének növekedésében mutatkozhat majd meg. Az őszi búzára számított hőösszeg országszerte az optimális érték fölött jár az enyhe ősz és tél hatására, de tavasszal a különbség sokat csökkent.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Kecskemét térségére vonatkozóan mutatunk be (8. ábra). Nehezen indul a vegetációs időszak a kukorica számára. Országszerte kevesebb eső hullott áprilisban és május elején, mint ami a növény számára optimális lett volna, majd a május közepén érkezett jelentős csapadék sokat segített. Május második felétől alig esett, a talaj folyamatosan veszített a nedvességtartalmából, június közepére már a kritikus, 40%-os szint alá csökkent. Az alacsony hőmérséklet is problémát okozott, mert a hűvös időben a talaj hőmérséklete csak nagyon lassan, a szokásosnál jóval később érte el a 10 fokos küszöbértéket, ezért jelentős késést szenvedett a kukorica vetése. A napi középhőmérséklet májusban is csak kevésszer érte el a kukorica számára optimális értéket, a görgetett hőösszeg is jóval az ideális alatt alakul. A növény csirázása, kelése és korai fejlődése ezért lassan, vontatottan haladt. Június elején érkezett meg a meleg, mely a mélyebb talajrétegek többnyire kedvező talajnedvességi viszonyaival együtt közel ideális körülményeket teremtett a növény felgyorsuló fejlődéséhez. Az elmaradt júniusi csapadék miatt azonban a talaj a hónap második felére egyre jobban kiszáradt, a nehéz szezonkezdetet nehéz június követte. A termés mennyisége azonban legfőképp a júliusi és augusztusi csapadéktól fog függeni.

Az előttünk álló hét első felében még fokozódik a meleg, ha nem is éri el a múlt csütörtöki szintet a hőség, de a maximum hőmérsékletek ismét 35 fok körül alakulnak, és hajnalban is csak 20 fok köré hűl le a levegő. Szerdán a Kisalföldön, majd csütörtöktől az ország más tájain is mérséklődik a meleg, és a hét második felében 25 és 30 fok közötti maximumok lesznek jellemzők. A hét első napjaiban csak északkeleten fordulhat elő néhol egy-egy zápor-zivatar, majd szerda estétől északnyugaton többfelé, csütörtökön a keleti országrészben már kevesebb helyen lehet záporokra, néhol heves zivatarokra számítani. Péntektől ismét csökken a csapadékhajlam. A hét közepén érkező hidegfronttal ezúttal sem várható országos csapadék, jelentős területeken egyáltalán semmi vagy csak nagyon csekély mennyiség fog esni. Így az ország nagy részén a héten tovább száradnak a talajok, és ez a kiszáradás most már egyre mélyebb rétegeket érint. Szerdán a délnyugati szél lesz sokfelé élénk, keleten erős, majd csütörtökön északnyugati irányból várható főként északon szélerősödés. A hét első napjaiban napközben ismét légköri aszályra kell számítani, különösen kedden és szerdán lesz igen száraz a levegő, a relatív nedvesség értéke napközben nagy területen a 30%-ot sem éri el.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2021. június 28.


* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.


1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2021. június 27-ig (mm)


2. ábra
30 napos csapadékösszeg 2021. június 27-ig (mm)


3. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2021. június 27-én (mm)


4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső fél méteres rétegében 2021. június 27-én (%)


5. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj 50-100 cm-es rétegében 2021. június 27-én (%)


6. ábra
Napi maximumhőmérsékletek 2021. június 24-én (Celsius fok)


7. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2021. június 27-ig (részletes magyarázat a szövegben)


8. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2021. június 27-ig (részletes magyarázat a szövegben)