2022. augusztus 18. csütörtök
Elemzések, szöveges előrejelzések

OMSZ: 2021. június 24. 12:15

Tovább várjuk az országos esőt

Egy lassan vonuló hidegfront érkezik pénteken, így mérséklődik a forróság, de az oly várt országos, jelentős csapadékot ez a változás sem hozza meg. Bár a következő napokban kialakulnak majd (akár heves) záporok, zivatarok, de az ország egész területe nagy valószínűséggel nem ázik meg. Kisebb körzetek, sávok jelentős csapadékot kaphatnak, de sokfelé tovább fokozódik a csapadékhiány. Június hónapban eddig alig esett, a talaj így egyre jobban kiszárad, már nem csak a felszín közeli, hanem a mélyebb rétegek is. A szántóföldi növényeinknek, főleg a nyári kapásoknak, egyre égetőbb szüksége lenne a csapadékra.

Az elmúlt 6-8 nap során csak egy-egy nap fordult elő itt-ott zápor, zivatar az országban, a legnagyobb számban a hétfőről keddre virradó éjjel, és kedd reggel. A csapadék azonban csak kis területre korlátozódott, az ország döntő része pedig teljesen száraz maradt (1. ábra). Az elmúlt 30 nap során sokfelé a 20 mm-t sem érte el a csapadékösszeg (2. ábra), így a 30 nap alatt mintegy 40-70 mm-es csapadékhiány keletkezett (3. ábra). A talaj felső fél méteres rétege így tovább száradt, már szinte az egész országban a kritikus 40%-os érték alá csökkent a nedvességtartalma, de az Alföldön és a Kisalföldön nagy területen 30% alatti értékek is előfordulnak (4. ábra). A fél méternél mélyebb talajrétegekben viszont még van nedvesség, bár az is egyre fogy. Egyelőre jellemzően 60-85% közötti a nedvességtartalom a növények által hasznosítható mennyiség arányában ebben a rétegben (5. ábra).
A hőmérséklet maximuma az előző hét második felében 30 Celsius fok körül alakult, majd ezen a héten hőhullám érkezett, 35 fok körüli csúcsértékekkel, megdőlő napi melegrekordokkal (6. ábra). A hőség várhatóan a mai napon fog tetőzni.

A kalászosok és a repce az érés különböző fenológiai fázisaiban járnak. A kalászosok táblái már sárgulnak (7. ábra). Ezekre a növényekre a csapadékhiánynak már nem lesz különösebb hatása, a száraz időben a gombás megbetegedések nem tudnak kialakulni.
A napraforgó a szárnövekedés, a kukorica pedig egy szárcsomós körüli fázisban jár. A melegben intenzíven fejlődnek a növények, egyelőre bírják a száraz időt, de a csapadék egyre jobban hiányzik nekik.
Az érésben lévő cseresznyének és meggynek is kedvez a száraz idő, a sok napsütés és a meleg.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek a június első felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke magas, sokfelé ilyenkor a legzöldebb, legdúsabb a vegetáció. Az előző időszakhoz képesti változást mutató térképünkön sokfelé csökkenés mutatkozik, mely a kalászosok és a repce éréshez közeledő állapotának és a száraz időnek tudható be. A növekedést mutató foltok pedig elsősorban a kapásnövények intenzív fejlődését mutatják. Az anomália térképen csökkent az átlaghoz képest az eltérés, bár továbbra is mozaikos, vegyes képet mutat. A tavaszi vetések zöld tömege időben el van maradva az ilyenkor szokásoshoz képest, bár a gyomnövények ezeken a táblákon is emelik a vegetációs index értékét, de összességében a sok apró piros folt a szokásosnál fejletlenebb napraforgó és kukorica tábláknak tudható be. Ugyanakkor élénk zölden mutatkoznak az őszi vetések, amik fejlett, jó állapotban és időbeli lemaradásban vannak. Erdeinkben az átlagosnak megfelelő vagy annál kicsit zöldebb a vegetáció.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 440 és 490 foknap között alakulnak, az északi és a nyugati határszélen mutatkoznak a kisebb, délkeleten pedig a nagyobb értékek. Jelentősen növekedett a hőösszeg az elmúlt hetekben, csökken a szokásos értékekhez képest az elmaradás. Ezzel együtt még mindig 40-90 foknappal kevesebb ez az érték a tavalyinál, az átlaghoz képesti elmaradás pedig 70 és 100 foknap közötti. Mindez azt jelenti, hogy a hűvös tavaszi időjárás miatt a növények fejlődése jelentős lemaradásban van, fenológiai fázisaik a tavalyinál és az átlaghoz képest is 10 nappal később következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár körüli területre vonatkozó agrogramon* (8. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert szeptember első napján még országszerte hullott egy jó kis eső, de aztán szinte az egész hónapra csont szárazra fordult az idő. Főleg a később vetett magok nagyon nehezen, vontatottan, hiányosan keltek, és a kis növények is nehezen fejlődtek. Az eső szeptember legvégén érkezett meg, nem is akármennyi, ugyanis hetekig sok-sok hullámban esett, helyenként több havi átlagnak megfelelő csapadék összegyűlt. A repce ennek nagyon örült, egységesedett, megerősödött a tartósan enyhe időben. A csapadékos idő, a sáros talaj, a foltokban a földeken álló víz viszont az őszi kalászosok vetését és néhol a kelését is jelentősen akadályozta, hátráltatta. A korábban és a csapadékszünetekben elvetett táblákon a növény szépen fejlődött. Október második felétől kevesebb csapadék hullott, de a kis párolgás miatt a talaj folyamatosan töltődött nedvességgel egyre mélyebb rétegben. December végén, sokfelé csapadékosra fordult az idő, és a sok eső hatására január végétől február közepéig egyre növekedett a belvízzel elöntött táblák nagysága az Alföldön. Február közepétől szárazabb időjárás következett, a legtöbb helyen megszűnt a belvíz, száradni kezdtek a talajok. Március közepére a Dunántúl északi felén, majd a hónap végére az ország jelentős területén teljesen kiszáradt a talaj felső rétege, és már a növények fejlődését is akadályozta. Az eső csak április közepén, de még éppen időben érkezett, majd május elején ismét egyre többfelé kezdett a talaj kiszáradni. Az aranyat érő májusi eső a hónap közepén érkezett, több hullámban, országos, áztató eső formájában, melyre az utóbbi két évben nem volt példa. Május végén szárazabb periódus kezdődött, mely azóta is tart, a talaj ismét egyre jobban és egyre mélyebben szárad ki. A szezon kezdete óta lehullott csapadékösszeg országosan elmarad az optimálistól, elsősorban a száraz tavasz miatt.
Az őszi fagyok ebben a szezonban a szokásosnál később érkeztek, a vetéseknek volt ideje szépen megerősödni a tél beállta előtt. Az enyhe idő még január elején is kitartott, a télies időjárás csak január második hetében állt be. Két nagyobb hideghullám alakult ki a télen, január és február közepén, de a fagyos idő egyik esetben sem tartott sokáig, a pár napos kemény mínuszokat felmelegedés követte. Az őszi vetéseket károsító mértékű fagy nem fordult elő. Márciusban és áprilisban a gyakori északi áramlás többször hozott hideg, fagyos éjszakákat, az igazi tavasz csak nagyon lassan indult be. A növények tavaszi fejlődése is vontatott volt, a fenológiai fázisok már április végén 1-2 héttel elmaradtak a szokásos időponttól. Májusban is folytatódott a hűvös idő, a megérkezett csapadék azonban igen kedvező körülményeket teremtett. Május második felében és június elején nem érkezett nagy meleg, így a termés szempontjából kritikus fenológiai fázisok nem rövidültek le, ami a termés mennyiségének növekedésében mutatkozhat majd meg. Az őszi búzára számított hőösszeg országszerte az optimális érték fölött jár az enyhe ősz és tél hatására, de tavasszal a különbség sokat csökkent.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (9. ábra). Nehezen indul a vegetációs időszak a kukorica számára. Országszerte kevesebb eső hullott áprilisban és május elején, mint ami a növény számára optimális lett volna, majd a május közepén érkezett jelentős csapadék sokat segített. Május második felétől alig esett, a talaj folyamatosan veszített a nedvességtartalmából, június közepére már a kritikus, 40%-os szint alá csökkent. Az alacsony hőmérséklet is problémát okozott, mert a hűvös időben a talaj hőmérséklete csak nagyon lassan, a szokásosnál jóval később érte el a 10 fokos küszöbértéket, ezért jelentős késést szenvedett a kukorica vetése. A napi középhőmérséklet májusban is csak kevésszer érte el a kukorica számára optimális értéket, a görgetett hőösszeg is jóval az ideális alatt alakul. A növény csirázása, kelése és korai fejlődése ezért lassan, vontatottan haladt. Június elején érkezett meg a meleg, mely a mélyebb talajrétegek többnyire kedvező talajnedvességi viszonyaival együtt közel ideális körülményeket teremtett a növény felgyorsuló fejlődéséhez. Az elmaradt júniusi csapadék miatt azonban a talaj a hónap második felére egyre jobban kiszáradt, a nehéz szezonkezdetet nehéz június követte. A termés mennyisége azonban legfőképp a júliusi és augusztusi csapadéktól fog függeni.

Az előttünk álló 6-8 nap során folytatódik a meleg, nyári idő. A kánikula péntektől mérséklődik, a legmelegebb órák hőmérséklete visszatér az ilyenkor szokásos 30 fok körüli értékre. Ma estétől már előfordulhatnak záporok, zivatarok, de országos áztató eső nem érkezik. Azonban van arra esély, hogy pénteken és szombaton nagyobb zivatarrendszerek is kialakulnak, melyek akár nagyobb területet is megöntözhetnek. Vasárnaptól csökken a csapadékhajlam. A csapadék területi eloszlása nem lesz egyenletes, helyenként felhőszakadás (és jég) is kialakulhat, míg másfelé akár teljesen száraz is maradhat a talaj. Amely így csak foltokban, sávokban ázik majd meg, sokfelé tovább szárad. A délies áramlás nyugatiasra, északnyugatiasra fordul, pénteken és szombaton többfelé megerősödik a szél, vasárnaptól gyengül a légmozgás. A kukoricára számított hőösszeg is gyorsan növekszik majd, a hét végére az ország nagy részén eléri az 500-550 foknapot. A levegő páratartalma napközben többnyire 40% alá csökken, tartós levélnedvesség nem lesz jellemző.   

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2021. június 24.


* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.


1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2021. június 23-ig (mm)


2. ábra
30 napos csapadékösszeg 2021. június 23-ig (mm)


3. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2021. június 23-án (mm)


4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső fél méteres rétegében 2021. június 23-án (%)


5. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj 50-100 cm-es rétegében 2021. június 23-án (%)


6. ábra
Napi maximumhőmérsékletek 2021. június 23-án (Celsius fok)


7. ábra
Sentinel-2-es műholdkép Pér-Mezőörs (Győr-Moson-Sopron megye) térségéről 2021. 06. 21-én - a sárgás színű táblák az érő kalászosokat és repcét mutatják


8. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2021. június 23-ig (részletes magyarázat a szövegben)


9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2021. június 23-ig (részletes magyarázat a szövegben)