2021. július 26. hétfő
Elemzések, szöveges előrejelzések

OMSZ: 2021. június 14. 13:40

Kánikulai meleg légköri aszállyal

A múlt héten, főként a hét második felében többfelé öntözték kisebb-nagyobb záporok a földeket, a legtöbb helyen azonban ezzel együtt is csökkent a talajok nedvességtartalma. A kórokozók elleni védekezésben és az érésben levő gyümölcsök számára jól jön a száraz idő, a szántóföldi növényeinknek viszont több csapadékra lenne szükségük optimális fejlődésükhöz. Pedig az idén úgy tűnik, nincs Medárd, a héten száraz, egyre melegebb időre van kilátás főként a hét második felében légköri aszállyal, igen erős UV sugárzással, ami a növényeken perzselést, napégést okozhat.

A múlt hét első felében csak elszórtan fordultak elő záporok hazánkban, az ország túlnyomó részén Medárd napján sem esett, majd csütörtöktől kissé nőtt a csapadékhajlam, és többfelé alakultak ki záporok, zivatarok, szombatról vasárnapra éjszaka pedig egy átvonuló hidegfront okozott az ország jelentős részén 1-5 mm közötti csapadékot, ennél több csak kevés helyen esett, viszont a Dunántúlon helyenként még ennyi sem. Így az elmúlt öt nap csapadékösszege 0 és 15 mm között alakult, csak egy-egy intenzívebb zápor által érintett foltban hullott 20-40 mm (1. ábra). Ezek az értékek elmaradnak az átlagtól, ahogy az elmúlt 10 napban is 10-25 mm-rel kevesebb esett az ilyenkor szokásos mennyiségnél (2. ábra). A talajok felszín közeli része csak átmenetileg nedvesedett át kissé, a szeles időben hamar felszáradt, néhány centiméternél mélyebbre pedig nem szivárgott le ez a kevés csapadék. Így a felső fél méteres réteg a múlt hét közepe óta tovább veszített nedvességtartalmából, főként a Tiszántúlon, de máshol is egyre többfelé a kritikus 40%-os érték alatt alakul a víztartalma (3. ábra). A fél méternél mélyebb talajrétegekben viszont jellemzően még 80-90% közötti a nedvességtartalom a növények által hasznosítható mennyiség arányában.
A hőmérséklet az ilyenkor megszokott értékek körül alakult (4. ábra), csak a vasárnap reggelre átvonult hidegfront mögött estek vissza a maximum értékek 4-5 fokkal, 25 fok alá.        

Az őszi kalászosok virágoznak, a repce pedig a magképződés fenológiai fázisában jár. A kalászosok jellemzően igen jó, dús, zöld állapotban vannak (5. ábra). A repcét bár megviselte az áprilisi hideg, de többnyire jól regenerálódott, a magas, sűrű állományokban szépen mutatkoznak a becők (6. ábra). Ezeknek a növények aranyat ért a májusi csapadékos időjárás, és a júniusi meleg, melyet a termésmennyiségben fognak meghálálni. A talaj nedvességét azonban intenzíven fogyasztják, egy kiadós csapadék már jól jönne nekik, mert a talaj ezeken a táblákon egyre mélyebben kiszárad.
A napraforgó (7. ábra) többnyire a szárnövekedés fázisában jár (30-50 cm), de vannak még fejletlenebb, 6-8 leveles táblák is. A kukorica (8. ábra) 5-7 leveles, egy szárcsomós, itt is vannak fejlettebb és visszamaradottabb táblák, illetve gyommentes és erősen gyomosak is. A megindult melegedés hatására egyre intenzívebben fejlődnek a növények. Miskolc térségében a talaj felszín közeli (0-5 cm) rétege ezeken a táblákon is száraz, de ettől mélyebben kellően nedves.
Az érésben lévő cseresznyének és a szamócának is kedvez a száraz idő, a sok napsütés és a meleg.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek a május második felére vonatkozó állapotot mutatják. A május közepi esők hatására jellemzően tovább zöldült a táj, tovább fejlődött a természetes vegetáció, ami az előző időszakhoz képesti változást mutató térképünkön főként az erdőkkel, fákkal borított területeken látványos. Az anomália térkép igen mozaikos, vegyes képet mutat. A tavaszi vetések zöld tömege jelentősen el van maradva az ilyenkor szokásoshoz képest, bár a gyomnövények ezeken a táblákon is emelik a vegetációs index értékét, de összességében a sok apró piros folt a fejletlenebb napraforgó és kukorica tábláknak tudható be. Ugyanakkor élénk zölden mutatkoznak az őszi vetések, amik fejlett, jó állapotban vannak. Lassan középhegységein növényzete is utoléri magát, és az idén ezen a képen mutatkozik először az átlagosnak megfelelő vagy annál kicsit zöldebb vegetáció ezeken a területeken.  

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 320 és 370 foknap között alakulnak, az északi és a nyugati határszélen mutatkoznak helyenként ennél kisebb, délkeleten pedig nagyobb értékek. Jelentősen növekedett a hőösszeg az elmúlt tíz napban, de ezzel együtt még mindig 60-100 foknappal kevesebb ez az érték a tavalyinál az akkori hűvös május ellenére is, az átlaghoz képesti elmaradás pedig 90 és 120 foknap közötti. Mindez azt jelenti, hogy a hűvös tavaszi időjárás miatt a növények fejlődése jelentős lemaradásban van, fenológiai fázisaik a tavalyinál és az átlaghoz képest is 10 nappal, két héttel később következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár körüli területre vonatkozó agrogramon* (9. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert szeptember első napján még országszerte hullott egy jó kis eső, de aztán szinte az egész hónapra csont szárazra fordult az idő. Főleg a később vetett magok nagyon nehezen, vontatottan, hiányosan keltek, és a kis növények is nehezen fejlődtek. Az eső szeptember legvégén érkezett meg, nem is akármennyi, ugyanis hetekig sok-sok hullámban esett, helyenként több havi átlagnak megfelelő csapadék összegyűlt. A repce ennek nagyon örült, egységesedett, megerősödött a tartósan enyhe időben. A csapadékos idő, a sáros talaj, a foltokban a földeken álló víz viszont az őszi kalászosok vetését és néhol a kelését is jelentősen akadályozta, hátráltatta. A korábban és a csapadékszünetekben elvetett táblákon a növény szépen fejlődött. Október második felétől kevesebb csapadék hullott, de a kis párolgás miatt a talaj folyamatosan töltődött nedvességgel egyre mélyebb rétegben. December végén, sokfelé csapadékosra fordult az idő, és a sok eső hatására január végétől február közepéig egyre növekedett a belvízzel elöntött táblák nagysága az Alföldön. Február közepétől szárazabb időjárás következett, a legtöbb helyen megszűnt a belvíz, száradni kezdtek a talajok. Március közepére a Dunántúl északi felén, majd a hónap végére az ország jelentős területén teljesen kiszáradt a talaj felső rétege, és már a növények fejlődését is akadályozta. Az eső csak április közepén, de még éppen időben érkezett, majd május elején ismét egyre többfelé kezdett a talaj kiszáradni. Az aranyat érő májusi eső a hónap közepén érkezett, több hullámban, országos, áztató eső formájában, melyre az utóbbi két évben nem volt példa. Május végén szárazabb periódus kezdődött, a talaj ismét egyre jobban kiszáradt, bár a mélyebb rétegek még tartalmaztak nedvességet. A szezon kezdete óta lehullott csapadékösszeg így ismét elmarad az optimálistól, elsősorban a száraz tavasz miatt.
Az őszi fagyok ebben a szezonban a szokásosnál később érkeztek, a vetéseknek volt ideje szépen megerősödni a tél beállta előtt. Az enyhe idő még január elején is kitartott, a télies időjárás csak január második hetében állt be. Két nagyobb hideghullám alakult ki a télen, január és február közepén, de a fagyos idő egyik esetben sem tartott sokáig, a pár napos kemény mínuszokat felmelegedés követte. Az őszi vetéseket károsító mértékű fagy nem fordult elő. Márciusban és áprilisban a gyakori északi áramlás többször hozott hideg, fagyos éjszakákat, az igazi tavasz csak nagyon lassan indult be. A növények tavaszi fejlődése is vontatott volt, a fenológiai fázisok már április végén 1-2 héttel elmaradtak a szokásos időponttól. Májusban is folytatódott a hűvös idő, a megérkezett csapadék azonban igen kedvező körülményeket teremtett. Május második felében és június elején nem érkezett nagy meleg, így a termés szempontjából kritikus fenológiai fázisok nem rövidültek le, ami a termés mennyiségének növekedésében mutatkozhat majd meg. Az őszi búzára számított hőösszeg országszerte az optimális érték fölött jár az enyhe ősz és tél hatására, de tavasszal a különbség sokat csökkent.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (10. ábra). Nehezen indul a vegetációs időszak a kukorica számára. Országszerte kevesebb eső hullott áprilisban és május elején, mint ami a növény számára optimális lett volna, majd a május közepén érkezett jelentős csapadék sokat segített. Azóta azonban ismét folyamatosan veszítenek nedvességtartalmukból a talajok. Az alacsony hőmérséklet is problémát okozott, mert a hűvös időben a talaj hőmérséklete csak nagyon lassan, a szokásosnál jóval később érte el a 10 fokos küszöbértéket, ezért jelentős késést szenvedett a kukorica vetése. A napi középhőmérséklet májusban is csak kevésszer érte el a kukorica számára optimális értéket, a görgetett hőösszeg is jóval az ideális alatt alakul. A növény csirázása, kelése és korai fejlődése ezért lassan, vontatottan haladt. Június elején érkezett meg a meleg, mely a mélyebb talajrétegek többnyire kedvező talajnedvességi viszonyaival együtt közel ideális körülményeket teremtett a növény felgyorsuló fejlődéséhez.

Az előttünk álló héten száraz, napos, egyre melegebb időre van kilátás, a hét második felében kánikulai meleggel. Számottevő záporok leghamarabb vasárnap fordulhatnak elő, addig mindenütt a talajok nedvességvesztése, további száradása lesz a jellemző, amit a keleti országrészben kedden és szerdán élénk szél is fokoz majd. Kedden hajnalban még többfelé hűl 10 fok alá a levegő, majd a hét második felében egyre többfelé a minimumok is 15 fok fölött alakulnak. A legmelegebb órák hőmérséklete már kedden is 25 fok fölött, csütörtöktől pedig az ország jelentős részén 30 fok fölött alakul. A meleg időben a kukoricára számított hőösszeg is gyorsan növekszik majd, a hét végére az ország nagy részén 400-450 foknapra nő. A levegő páratartalmára napközben 40% alatti értékek lesznek jellemzők, és éjszaka sem emelkedik 70% fölé a relatív nedvesség. A száraz, meleg levegőben légköri aszály várható a hét második felében. Június második felében jár legmagasabban fölöttünk a Nap, ezért ilyenkor felhőtlen vagy gyengén felhős meleg napokon igen erős UV sugárzás éri a felszínt, ami a növényeknél a levelek és a termés perzselődéséhez, napégéshez vezethet, de a szabadban tartott állatokra is érdemes ilyenkor jobban odafigyelni.   

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2021. június 14.


* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.


1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2021. június 9-ig (mm)


2. ábra
Az elmúlt 10 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2021. június 13-án (mm)


3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső fél méteres rétegében 2021. június 13-án (%)


4. ábra
Az elmúlt 10 nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2021. június 13-án


5. ábra
Virágzó búza Miskolc térségében 2021. június 9-én
(fotó: Kovács Attila)


6. ábra
Repce becők Miskolc térségében 2021. június 9-én
(fotó: Kovács Attila)


7. ábra
Napraforgó Miskolc térségében 2021. június 9-én
(fotó: Kovács Attila)


8. ábra
Kukorica Miskolc térségében 2021. június 9-én
(fotó: Kovács Attila)


9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2021. június 13-ig (részletes magyarázat a szövegben)


10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2021. június 13-ig (részletes magyarázat a szövegben)