2021. június 20. vasárnap
Elemzések, szöveges előrejelzések

OMSZ: 2021. június 10. 12:25

A szántóföldekre már jól jönne egy öntözés

Az elmúlt napokban már nyárias hőmérsékletek és sok napsütés teremtett kedvező időjárási körülményeket a legtöbb termesztett növényünk számára. Ugyanakkor az ország egyes részein ismét csapadékhiány kezd kialakulni, Békés megyében például közel három hete nem esett. Sokfelé lenne szükség egy kiadós csapadékra a szántóföldi növényeink számára, ugyanakkor az érésben lévő cseresznye és szamóca örül a száraz és napos időnek. Idén Medárd napján sehol nem esett az országban, ebből pedig hosszabb száraz periódusra következtethetünk a folytatásra nézve a népi megfigyelés szerint. A számítások szerint sem várható a következő 8-10 nap során jelentősebb csapadék.

A múlt héten keddtől péntekig nem hullott csapadék az országban, majd szombattól kezdődően itt-ott előfordultak záporok, zivatarok. Ezek azonban csak kisebb foltokban okoztak számottevő mennyiséget, az ország nagyobb része szárazon maradt (1. ábra). Az elmúlt 30 nap csapadékösszege változatos képet mutat, az ország szélső területein, főleg Baranyában, a Viharsarokban, a Tiszántúl északi részén és a Kisalföldön van jelentős elmaradás a sokéves átlagtól (2. ábra). A talaj az ország nagyobb részén sokat száradt, nem csak a felszín közeli, hanem a felső fél méteres réteg nedvességtartalma is sokfelé 60, az Alföldön 50% alá csökkent a növények számára hasznosítható vízkészlet arányában (3. ábra). A legrosszabb a helyzet délkeleten alakult ki, errefelé közel három hete nem esett jelentősebb csapadék.
A hőmérséklet már elérte a június elején megszokott értékeket, a legmelegebb órák hőmérséklete jellemzően 25 és 30 fok között alakult, ezen a héten pedig már a minimumok sem csökkentek 10 fok alá.          

Az őszi kalászosok virágoznak, a repce pedig a magképződés fenológiai fázisában jár. A kalászosok jellemzően igen jó, dús, zöld állapotban vannak (4. ábra). A repcét bár megviselte az áprilisi hideg, de Miskolc térségében szépen regenerálódott, a magas, sűrű állományokban szépen mutatkoznak a becők (5. ábra). Ezeknek a növények aranyat ért a májusi csapadékos időjárás, és a júniusi mérsékelt meleg, melyet a termésmennyiségben fognak meghálálni. A talaj nedvességét ezek a növények intenzíven fogyasztják, egy rövid, nem túl intenzív, de kiadós csapadék már jól jönne nekik, mert a talaj ezeken a táblákon egyre mélyebben kiszárad.
A napraforgó (6. ábra) többnyire a szárnövekedés fázisában jár (30-50 cm), de vannak még fejletlenebb, 6-8 leveles táblák is. A kukorica (7. ábra) 5-7 leveles, egy szárcsomós, itt is vannak fejlettebb és visszamaradt táblák, illetve gyommentes és erősen gyomosak is. A megindult melegedés hatására egyre intenzívebben fejlődnek a növények. Miskolc térségében a talaj felszín közeli (0-5 cm) rétege ezeken a táblákon is száraz, de ettől mélyebben kellően nedves.
Az érésben lévő cseresznyének és a szamócának is kedvez a száraz idő, a sok napsütés és a meleg.
Az akác virágzása Miskolc térségében a végén jár.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek a május második felére vonatkozó állapotot mutatják. A május közepi esők hatására jellemzően tovább zöldült a táj, tovább fejlődött a természetes vegetáció, ami az előző időszakhoz képesti változást mutató térképünkön főként az erdőkkel, fákkal borított területeken látványos. Az anomália térkép igen mozaikos, vegyes képet mutat. A tavaszi vetések zöld tömege jelentősen el van maradva az ilyenkor szokásoshoz képest, bár a gyomnövények ezeken a táblákon is emelik a vegetációs index értékét, de összességében a sok apró piros folt a fejletlenebb napraforgó és kukorica tábláknak tudható be. Ugyanakkor élénk zölden mutatkoznak az őszi vetések, amik fejlett, jó állapotban vannak. Lassan középhegységein növényzete is utoléri magát, és az idén ezen a képen mutatkozik először az átlagosnak megfelelő vagy annál kicsit zöldebb vegetáció ezeken a területeken.  

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 280 és 330 foknap között alakulnak, jelentősen növekedtek az múlt napokban. Ezzel együtt még mindig 60-100 foknappal kevesebb ez az érték a tavalyinál az akkori hűvös május ellenére is, az átlaghoz képesti elmaradás pedig 90 és 120 foknap közötti (8. ábra). Mindez azt jelenti, hogy a hűvös tavaszi időjárás miatt a növények fejlődése jelentős lemaradásban van, fenológiai fázisaik a tavalyinál és az átlaghoz képest is 10 nappal, két héttel később következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr körüli területre vonatkozó agrogramon* (9. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert szeptember első napján még országszerte hullott egy jó kis eső, de aztán szinte az egész hónapra csont szárazra fordult az idő. Főleg a később vetett magok nagyon nehezen, vontatottan, hiányosan keltek, és a kis növények is nehezen fejlődtek. Az eső szeptember legvégén érkezett meg, nem is akármennyi, ugyanis hetekig sok-sok hullámban esett, helyenként több havi átlagnak megfelelő csapadék összegyűlt. A repce ennek nagyon örült, egységesedett, megerősödött a tartósan enyhe időben. A csapadékos idő, a sáros talaj, a foltokban a földeken álló víz viszont az őszi kalászosok vetését és néhol a kelését is jelentősen akadályozta, hátráltatta. A korábban és a csapadékszünetekben elvetett táblákon a növény szépen fejlődött. Október második felétől kevesebb csapadék hullott, de a kis párolgás miatt a talaj folyamatosan töltődött nedvességgel egyre mélyebb rétegben. December végén, sokfelé csapadékosra fordult az idő, és a sok eső hatására január végétől február közepéig egyre növekedett a belvízzel elöntött táblák nagysága az Alföldön. Február közepétől szárazabb időjárás következett, a legtöbb helyen megszűnt a belvíz, száradni kezdtek a talajok. Március közepére a Dunántúl északi felén, majd a hónap végére az ország jelentős területén teljesen kiszáradt a talaj felső rétege, és már a növények fejlődését is akadályozta. Az eső csak április közepén, de még éppen időben érkezett, majd május elején ismét egyre többfelé kezdett a talaj kiszáradni. Az aranyat érő májusi eső a hónap közepén érkezett, több hullámban, országos, áztató eső formájában, melyre az utóbbi két évben nem volt példa. Május végén szárazabb periódus kezdődött, a talaj ismét egyre jobban kiszáradt, bár a mélyebb rétegek még tartalmaztak nedvességet. A szezon kezdete óta lehullott csapadékösszeg így ismét elmarad az optimálistól, elsősorban a száraz tavasz miatt.
Az őszi fagyok ebben a szezonban a szokásosnál később érkeztek, a vetéseknek volt ideje szépen megerősödni a tél beállta előtt. Az enyhe idő még január elején is kitartott, a télies időjárás csak január második hetében állt be. Két nagyobb hideghullám alakult ki a télen, január és február közepén, de a fagyos idő egyik esetben sem tartott sokáig, a pár napos kemény mínuszokat felmelegedés követte. Az őszi vetéseket károsító mértékű fagy nem fordult elő. Márciusban és áprilisban a gyakori északi áramlás többször hozott hideg, fagyos éjszakákat, az igazi tavasz csak nagyon lassan indult be. A növények tavaszi fejlődése is vontatott volt, a fenológiai fázisok már április végén 1-2 héttel elmaradtak a szokásos időponttól. Májusban is folytatódott a hűvös idő, a megérkezett csapadék azonban igen kedvező körülményeket teremtett. Május második felében és június elején nem érkezett nagy meleg, így a termés szempontjából kritikus fenológiai fázisok nem rövidültek le, ami a termés mennyiségének növekedésében mutatkozhat majd meg. Az őszi búzára számított hőösszeg országszerte az optimális érték fölött jár az enyhe ősz és tél hatására, de tavasszal a különbség sokat csökkent.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Kaposvár térségére vonatkozóan mutatunk be (10. ábra). Nehezen indul a vegetációs időszak a kukorica számára. Országszerte kevesebb eső hullott áprilisban és május elején, mint ami a növény számára optimális lett volna, majd a május közepén érkezett jelentős csapadék sokat segített. Azóta azonban ismét folyamatosan veszítenek nedvességtartalmukból a talajok. Az alacsony hőmérséklet is problémát okozott, mert a hűvös időben a talaj hőmérséklete csak nagyon lassan, a szokásosnál jóval később érte el a 10 fokos küszöbértéket, ezért jelentős késést szenvedett a kukorica vetése. A napi középhőmérséklet májusban is csak kevésszer érte el a kukorica számára optimális értéket, a görgetett hőösszeg is jóval az ideális alatt alakul. A növény csirázása, kelése és korai fejlődése ezért lassan, vontatottan haladt. Június elején érkezett meg a meleg, mely a mélyebb talajrétegek többnyire kedvező talajnedvességi viszonyaival együtt közel ideális körülményeket teremtett a növény felgyorsuló fejlődéséhez.

A következő egy hét során folytatódik a jellemzően napos, gomolyfelhős időjárás. Záporok, zivatarok csak elszórtan, kevés helyen fordulnak majd elő. Kialakulásuk esélye szombat este, vasárnapra virradóan nő meg kissé, amikor egy hidegfront érkezik északnyugat felől. A jövő hét első felében ismét szárazra fordul az idő. Összességében a jövő hét közepéig területi átlagban 2 mm alatt várható a csapadékösszeg, csak kisebb foltokban hullhat olyan eső, amely ezt meghaladja. Folytatódik tehát a talajok nedvességvesztése, főként az Alföldön csökkenhet egyre nagyobb területen a kritikus 40%-os érték alá a felső fél méteres réteg nedvességtartalma. Száraz lesz a levegő is, napközben 40%, sokfelé 30% alá csökken a páratartalom, tartós nedvesség a leveleken nem lesz. Az északias szél vasárnap lesz a legerősebb, helyenként viharossá is fokozódik, de még hétfőn is nagy területen várhatók erős széllökések. A hőmérséklet szombatig nem változik, majd vasárnapra 21-27 fokig esnek vissza a maximumok. A jövő hét közepén aztán jelentős melegedés kezdődik, a legmelegebb órákban 30 fok köré, a fölé emelkedhet majd. A kukoricatermesztésben használt módon számított hőösszeg értékei intenzíven emelkednek majd, a jövő hét végére már nagy területen lesz 400 foknap fölött.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2021. június 10.


* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.


1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2021. június 9-ig (mm)


2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2021. június 9-én (mm)


3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső fél méteres rétegében 2021. június 9-én (%)


4. ábra
Virágzó búza Miskolc térségében 2021. június 9-én
(fotó: Kovács Attila)


5. ábra
Repce becők Miskolc térségében 2021. június 9-én
(fotó: Kovács Attila)


6. ábra
Napraforgó Miskolc térségében 2021. június 9-én
(fotó: Kovács Attila)


7. ábra
Kukorica Miskolc térségében 2021. június 9-én
(fotó: Kovács Attila)


8. ábra
A kukoricatermesztésben használt hőösszeg értékek eltérése a sokéves átlagtól 2021. június 8-án (foknap)


9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2021. június 9-ig (részletes magyarázat a szövegben)


10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2021. június 9-ig (részletes magyarázat a szövegben)