2024. november 24. vasárnap
Elemzések, szöveges előrejelzések

HungaroMet: 2021. május 13. 12:30

Eső formájában érkezik a májusi arany

A jó májusi nevelő időhöz csapadék és meleg kell. A tegnap kezdődött csapadékos időszak országszerte hoz esőt, nagy valószínűséggel megáznak az állományok a jövő hét elejéig. Szükség is van a csapadékra, a talaj fölső rétege ugyanis nagy területen száraz, a frissen kelt kapás növények, és az őszi vetések is meghálálják majd. A fejlődésben egyébként 1-2 hetes lemaradás van a hideg tavaszi idő miatt.

A múlt héten több hidegfront is átvonult hazánk fölött, hűvös levegőt szállítva, így vasárnap reggelre ismét igen erősen lehűlt a levegő, a fagyzugos részeken gyenge fagyok is kialakultak (1. ábra). A hét elejétől délies áramlással intenzív melegedés kezdődött, a hőmérsékletek már a nyarat idézték, főleg kedden (2. ábra). A múlt heti frontok inkább csak a nyugati, délnyugati országrészbe hoztak számottevő csapadékot (10-25 mm), az ország nagyobb részén 5 mm alatt maradt a csapadék mennyisége. Szerdán egy hullámzó frontrendszer érkezett délnyugat felől, mely pár fokkal hűvösebb és nedves levegőt szállított térségünkbe, így egyre többfelé fordult csapadékosra az idő. Az elmúlt 10 nap során jellemzően 5-35 mm csapadék hullott az országban, délnyugaton a több, míg a Matyóföldön 1 mm sem hullott (3. ábra). Az elmúlt 30 csapadékösszege nagyjából az átlag körül van (az Alföldön van 10-20 mm hiány), míg a 90 napos összeg szinte országszerte 30-60 mm-es hiányt mutat. A talaj felső rétegét (20 cm) tekintve a legszárazabb talajok a főváros és a Jászság térségében fordulnak elő, de az Alföld és a Kisalföld nagy részén is 50% alatt alakul a felső 20 cm-es réteg nedvességtartalma a növények számára hozzáférhető víztartalom arányában (4. ábra). A mélyebb talajrétegek még kellő nedvességet raktároznak.

Ahol kellő nedvesség áll rendelkezésre a talajban, gyors fejlődésnek indult a vegetáció május eleje óta. Az őszi kalászosok a szárbaindulás fenológiai fázisában járnak (5. ábra), a repce pedig virágzik (6., 7. és 8. ábra). Utóbbi növényt azonban megviselte az áprilisi hideg, melynek hatására a szokásosnál alacsonyabbak, és kevesebb elágazással rendelkeznek az állományok. Ezekre a növényekre jól jött az elmúlt napok meleg időjárása, de a csapadékosra fordult, kissé hűvösebb idő is ideális lesz.
A napraforgó Miskolc térségében már jellemzően kisorolt, a vetés idejétől függően szikleveles és 2-4 leveles állapot között vannak az állományok. A korábban vetett kukorica már 1-3 leveles, de vannak még ki nem kelt táblák. A talaj nedvessége ebben a térségben optimális, a folytatásban országszerte várható csapadék mindenhol ideális körülményeket teremt majd.
A gyümölcsök közül Miskolc térségében teljes virágzásban a dió (9. ábra), a birs (10. ábra) és (érdekességként) a házi berkenye (11. ábra), az alma a virágzás végén jár. Ez körülbelül két hetes lemaradást jelent a szokásos időpontokhoz képest, de a lemaradás a természetes vegetációban is megfigyelhető. A körtén egyelőre szépen mutatkozik a termés (12. ábra). A tavaszi fagyok hatása jól látszik, alig találni terméskezdeményt a kajszin (13. ábra) és mandulán. Az akácon 3-4 cm-es a bimbó (14. ábra).

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek az április végére, május elejére vonatkozó állapotot mutatják. Még mindig vannak barna foltok, azaz olyan táblák, ahol nincs vagy alig van vegetáció. A kapásnövények fejlődése ugyanis lemaradásban van, még alig keltek ki az állományok, de vannak még csírásázásban lévők is. A változást mutató térképen a legnagyobb arányú zöld tömeg növekedés az erdős területeken látható, immár a fák lombkoronája is erőteljes növekedésben van. Főként azokon a tájakon nem indult még meg számottevő zöldülés, ahol nagyobb arányban vetnek nyári kapás növényeket. Az anomália térképen markáns vörösen rajzolódik ki Északi-középhegységünk, ami azt mutatja, hogy hegyvidéki erdeink az ilyenkor megszokottnál később zöldültek az áprilisi hideg idő miatt. Az erősen mozaikos területek a szántókon a vetésforgó miatt alakulnak ki, de errefelé is jelentős lemaradás van a fejlődésben.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 130 és 145 foknap között alakulnak, ami 60-80 foknappal kevesebb, mint a tavalyi értékek az akkori hűvös május ellenére is, és 50-60 foknappal elmaradnak a sokéves átlag értékeitől is. Mindez azt jelenti, hogy a hűvös idő miatt a növények fejlődése lemaradásban van, fenológiai fázisaik a tavalyinál nagyjából két héttel, az átlaghoz képest pedig bő egy héttel később következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (15. és 16. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert szeptember első napján még országszerte hullott egy jó kis eső, de aztán szinte az egész hónapra csont szárazra fordult az idő. Főleg a később vetett magok nagyon nehezen, vontatottan, hiányosan keltek, és a kis növények is nehezen fejlődtek. Az eső szeptember legvégén érkezett meg, nem is akármennyi, ugyanis hetekig sok-sok hullámban esett, helyenként több havi átlagnak megfelelő csapadék összegyűlt. A repce ennek nagyon örült, egységesedett, megerősödött a tartósan enyhe időben. A csapadékos idő, a sáros talaj, a foltokban a földeken álló víz viszont az őszi kalászosok vetését és néhol a kelését is jelentősen akadályozta, hátráltatta. A korábban és a csapadékszünetekben elvetett táblákon a növény szépen fejlődött. Október második felétől kevesebb csapadék hullott, de a kis párolgás miatt a talaj folyamatosan töltődött nedvességgel egyre mélyebb rétegben. December végén, sokfelé csapadékosra fordult az idő, és a sok eső hatására január végétől február közepéig egyre növekedett a belvízzel elöntött táblák nagysága az Alföldön. Február közepétől szárazabb időjárás következett, a legtöbb helyen megszűnt a belvíz, száradni kezdtek a talajok. Március közepére a Dunántúl északi felén, majd a hónap végére az ország jelentős területén teljesen kiszáradt a talaj felső rétege, és már a növények fejlődését is akadályozta. Az eső csak április közepén, de még éppen időben érkezett, majd május elején ismét egyre többfelé kezdett a talaj kiszáradni. A szezon kezdete óta lehullott csapadékösszeg jellemzően az optimálisnak nagyjából megfelelő, csak a középső tájakon marad el attól, míg északon helyenként jelentősen meghaladja azt, a csapadék eloszlása azonban időben nem volt egyenletes.
Az őszi fagyok ebben a szezonban a szokásosnál később érkeztek, a vetéseknek volt ideje szépen megerősödni a tél beállta előtt. Az enyhe idő még január elején is kitartott, a télies időjárás csak január második hetében állt be. Két nagyobb hideghullám alakult ki a télen, január és február közepén, de a fagyos idő egyik esetben sem tartott sokáig, a pár napos kemény mínuszokat felmelegedés követte. Az őszi vetéseket károsító mértékű fagy nem fordult elő. Márciusban és áprilisban a gyakori északi áramlás többször hozott hideg, fagyos éjszakákat, az igazi tavasz csak nagyon lassan indult be. A növények tavaszi fejlődése is vontatott volt, a fenológiai fázisok már április végén 1-2 héttel elmaradtak a szokásos időponttól. Az őszi búzára számított hőösszeg országszerte jóval az optimális érték fölött jár az enyhe ősz és tél hatására, de tavasszal a különbség sokat csökkent.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Győr térségére vonatkozóan mutatunk be (17. ábra). Nehezen indul a vegetációs időszak a kukorica számára. Országszerte kevesebb eső hullott az elmúlt hetekben, mint ami a növény számára optimális lett volna, de a problémát a csapadékhiány mellett a hideg idő is fokozta. A talaj hőmérséklete csak nagyon lassan, a szokásosnál jóval később érte el a 10 fokos küszöbértéket, ezért jelentős késést szenvedett a növény vetése. A napi középhőmérséklet május elején is csak kevésszer érte el a kukorica számára optimális értéket, a görgetett hőösszeg is az ideális alatt alakul. A növény csirázása és kelése ezért lassan, vontatottan halad, a május közepi melegebb, csapadékosabb időjárás segíthet ezen.

A folytatásban változékony, főleg hétfőig többször csapadékos idő várható. Eső, zápor, zivatar egyaránt valószínű. A csapadék mennyisége a következő egy hét során összességében akár a 10-20 mm-t is meghaladhatja területi átlagban, de kisebb körzetekben ennél több is hullhat. A talaj nedvességtartalma országszerte növekedni fog, nagy valószínűséggel megáznak a fejlődő növényállományok. A hőmérséklet maximuma 20 fok körül várható, a fagyosszentek nem hoznak fagyokat, abból már volt éppen elég a tavasszal. Hétfőtől-keddtől érkezik majd nyugati áramlással pár fokkal hűvösebb, kissé szárazabb, óceáni levegő fölénk. Főleg pénteken és kedden-szerdán a szél is többfelé megerősödik majd. A levegő páratartalma gyakran és tartósan lesz 70-80% fölött, ez pedig a gombás megbetegedéseknek kedvezni fog.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2021. május 13.


* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.


1. ábra
Minimumhőmérsékletek 2021. május 9-én (Celsius fok)


2. ábra
Maximumhőmérsékletek 2021. május 11-én (Celsius fok)


3. ábra
10 napos csapadékösszeg 2021. május 12-ig (mm)


4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 centiméteres rétegében 2021.május 12-én (%)


5. ábra
Őszi búza Miskolc térségében 2021. május 10-én
(fotó: Kovács Attila)


6. ábra
Őszi káposztarepce Miskolc térségében 2021. május 10-én
(fotó: Kovács Attila)


7. ábra
Mezőgazdasági táblák Orosháza térségében Sentinel 2 műholdképeken 2021. május 11-én (a virágzó repce táblák világoszöld színűek, az őszi kalászosok sötétzöldek, a barna színűek pedig a kapásnövények táblái)


8. ábra
Mezőgazdasági táblák Encs térségében Sentinel 2 műholdképeken 2021. május 11-én (a virágzó repce táblák világoszöld színűek, az őszi kalászosok sötétzöldek, a barna színűek pedig a kapásnövények táblái)


9. ábra
Dió termős virágai Miskolcon 2021. május 12-én
(fotó: Kovács Attila)


10. ábra
Birs teljes virágzásban Miskolcon 2021. május 12-én
(fotó: Kovács Attila)


11. ábra
Házi berkenye teljes virágzásban Miskolcon 2021. május 12-én
(fotó: Kovács Attila)


12. ábra
Körte terméskezdemények Miskolcon 2021. május 12-én
(fotó: Kovács Attila)


13. ábra
Kajszi terméskezdemények Miskolcon 2021. május 12-én
(fotó: Kovács Attila)


14. ábra
Akác virágbimbók Miskolcon 2021. május 12-én
(fotó: Kovács Attila)


15. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2021. május 12-ig (részletes magyarázat a szövegben)


16. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2021. május 12-ig (részletes magyarázat a szövegben)


17. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2021. május 12-ig (részletes magyarázat a szövegben)