Újabb fagyok jönnek

Az elmúlt héten hétfőtől intenzív melegedés kezdődött, és kedden délutánra a Dunántúl nyugati felén már néhány fokkal 20 fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A legmelegebb nap csütörtökön volt, ekkor országszerte 25 fok körül alakultak a maximumok (1. ábra). Csütörtökön estétől több hullámban egyre hidegebb levegő árasztotta el a Kárpát-medencét, napról napra hűlt a levegő, szombaton a Bükkben és a Mátrában néhány centiméteres hó esett. Hétfőre virradóra a hideg légtömeg nyugalomba jutott, és kiderült az ég, így gyakorlatilag országos fagy alakult ki. A hőmérséklet nagy területen hűlt -2 és -5 Celsius fok közé, de többfelé -5, -8 fok is előfordult. (2. ábra). A múlt hét elején átvonult melegfrontból csak igen kevés eső esett, de az ország döntő részére a hét végi hideghullámok sem hoztak többet. Kivétel ez alól az északkeleti országrész, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben csütörtökön nyárisan heves zivatarok alakultak ki erős villámtevékenységgel, helyenként felhőszakadással. Tokaj térségében a lehullott csapadék rövid idő alatt a 80 mm-t is meghaladta jelentős károkat okozva. Az elmúlt tíz nap csapadékösszege az ország túlnyomó részén a 2 mm-t sem érte el (3. ábra), de az elmúlt 30 nap csapadékösszege is nagyon alacsony (4. ábra). Ebből adódóan a talajok felszín közeli rétege egyre szárazabb, míg északkeleten és a délnyugati határszélen nedvesek (5. ábra). Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet erősen ingadozik: a múlt heti meleg időben országszerte 10 fok fölé emelkedett, míg a mai fagyok után jócskán ez alá esett.

A márciusi napfénytartam 190 és 220 óra között alakult idén a műholdas mérések szerint (6. ábra), ez mintegy 25-50 órával meghaladja a szokásos értéket (7. ábra). Ez összhangban van a márciusi kevés csapadékkal és így a kevés felhővel.  

A talaj felső 20 cm-es rétegének nedvességtartalma a növények számára hozzáférhető víztartalom százalékában már az ország jelentős részén a kritikus 40%-os érték alatt van, de a legszárazabb észak-dunántúli és északnyugat-alföldi tájakon már a 30%-ot sem éri el. Ez már gondot okoz az őszi vetéseknek és a tavaszi kalászosok vetésénél is probléma. A középső és mélyebb talajrétegek még kellően nedvesek (8. ábra), ősszel és télen kellő mennyiségű csapadék hullott a talajok feltöltődéséhez.
Az őszi kalászosok a bokrosodás fenológiai fázisában járnak, a csapadékos október miatt későn vetett búza állományok fejletlenebbek. A meleg igen jól jött számukra, de továbbra is nagy szükség lenne a csapadékra. Mint ahogy a repcének is, hiszen emlékszünk az előző évre, amikor a száraz tavaszt leginkább ez a növényünk sínylette meg. Az aszályos időben nem hozott elegendő oldalhajtást, így a termésátlagok jelentősen elmaradtak a kívánatostól. A keleti országrészben a februárban és márciusban tartósan belvizes foltokban a vetés sokfelé kipusztult.
A talajhőmérséklet már elérte a tavaszi gabonák vetéshez szükséges értékeket, így egyre többfelé kezdték meg ezt a munkát is. A magágy előkészítéshez és a növények csirázásához, keléséhez is szükség lenne áztató csapadékra.
A márciusi -6, -10 fokos hidegek már okoztak fagykárt elsősorban a déli és középső országrészben a mandula és a kajszi rügyeiben. A múlt héten országszerte virágba borult ez a két korán virágzó csonthéjasunk, így érkezett a ma reggeli fagy. A szakirodalom szerint kajszi esetén teljes virágzásban -2,2 Celsius fok a kritikus hőmérséklet, -2,9 foknál 10%-os kár, míg -5,6 foknál 90%-os kár valószínű. A sziromhullás/terméskezdemény fázisában -0,8 Celsius foknál kezdődik a károkozás, és -4,4 fok esetén már 90%-os a fagykár. Őszibaracknál a zöld bimbós állapottól a virágzás kezdetéig tartó fázisban -2 és -3 fok a kritikus hőmérséklet, teljes virágzásban -2,7 foknál valószínű 10%-os, -4,4 foknál pedig már 90%-os kár. Ezek az értékek azonban nagyban függnek a fajtától és a kritikus hőmérséklet fennállásának időtartamától is.

Bár nem tartozik a mezőgazdasághoz, de a természetes növényzetről is mutatunk pár képet a tavaszi megújulásról: erdeinkben sok virág, sok védett virág nyílik (9. és 10. ábra), és az első gombák is megjelentek (11. ábra).

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek a március második felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke egyelőre még alacsony, de már kezdődik a lassú zöldülés. Az anomália térképen továbbra is az ilyenkor szokásosnál nagyobb mennyiségű zöld tömeg látszik az ország nagy részén, ami az őszi vetések és a természetes növényzet fejlett, jó állapotát jelzi.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár, Miskolc és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (12., 13. és 14. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert szeptember első napján még országszerte hullott egy jó kis eső, de aztán szinte az egész hónapra csont szárazra fordult az idő. Főleg a később vetett magok nagyon nehezen, vontatottan, hiányosan keltek, és a kis növények is nehezen fejlődtek. Az eső szeptember legvégén érkezett meg, nem is akármennyi, ugyanis hetekig sok-sok hullámban esett, helyenként több havi átlagnak megfelelő csapadék összegyűlt. A repce ennek nagyon örült, egységesedett, megerősödött a tartósan enyhe időben. A csapadékos idő, a sáros talaj, a foltokban a földeken álló víz viszont az őszi kalászosok vetését és néhol a kelését is jelentősen akadályozta, hátráltatta. A korábban és a csapadékszünetekben elvetett táblákon a növény szépen fejlődött. Október második felétől kevesebb csapadék hullott, de a kis párolgás miatt a talaj folyamatosan töltődött nedvességgel egyre mélyebb rétegben. December végén, sokfelé csapadékosra fordult az idő, és a sok eső hatására január végétől február közepéig egyre növekedett a belvízzel elöntött táblák nagysága az Alföldön. Február közepétől szárazabb időjárás következett, a legtöbb helyen megszűnt a belvíz, száradni kezdtek a talajok. Március közepére a Dunántúl északi felén, majd a hónap végére az ország jelentős területén teljesen kiszáradt a talaj felső rétege. Bár jellemzően az optimálisnak nagyjából megfelelő a szezon kezdete óta lehullott csapadék összege, és csak a középső tájakon marad el attól kissé, míg északon helyenként jelentősen meghaladja azt, de a csapadék eloszlása időben nem volt egyenletes, és április elejétől már mindenhol nagy szükség lenne esőre a növények optimális fejlődéséhez.
Az őszi fagyok ebben a szezonban a szokásosnál később érkeztek, a vetéseknek volt ideje szépen megerősödni a tél beállta előtt. Az enyhe idő még január elején is kitartott, a télies időjárás csak január második hetében állt be. Két nagyobb hideghullám alakult ki a télen, január és február közepén, de a fagyos idő egyik esetben sem tartott sokáig, a pár napos kemény mínuszokat felmelegedés követte. Az őszi vetéseket károsító mértékű fagy nem fordult elő. Márciusban a gyakori északi áramlás többször hozott hideg, fagyos éjszakákat, az igazi tavasz csak nagyon lassan indult be. Az őszi búzára számított hőösszeg országszerte jóval az optimális érték fölött jár az enyhe ősz és tél hatására.

Az előttünk álló héten kezdetben hideg, változékony idő várható, péntektől érkezik majd melegebb levegő fölénk. Hétfő este azonban markáns hidegfront tör az országra helyenként viharossá fokozódó északnyugati széllel. Az erős északnyugati áramlással csütörtökig folyamatosan érkezik a hideg levegő utánpótlása, mely egyébként Európa nagy részét elárasztja. Eső, havas eső, hó is valószínű, főleg kedd délig, az ezt követő napokban inkább már csak elszórt záporok várhatók. Összességében 2 és 5 mm közötti csapadékmennyiség várható a héten, ez a kritikusan száraz területeken vajmi kevés. Így a talaj a hét végéig valószínűleg tovább fog száradni. Fagyveszély főleg szerda, csütörtök és péntek reggelre lesz, szinte az egész országban, elsősorban a kevésbé szeles részeken, völgyekben, száraz talajú területeken. A legalacsonyabb értékek -5 fok körül várhatók. Csak péntektől enyhül majd az idő, szombaton már csak a fagyzugokban valószínű fagy, és erősödik a nappali felmelegedés: a hét végén akár már 20 fok is lehet. Ezzel együtt egyelőre száraz marad az idő. A talajhőmérséklet 5 cm mélységben péntekig 5 fok körül valószínű, a hét végén melegszik majd a talaj.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2021. április 5.

* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
Maximumhőmérsékletek 2021. április 1-én (Celsius fok)

2. ábra
Minimumhőmérsékletek 2021. április 5-én (Celsius fok)

3. ábra
10 napos csapadékösszeg 2021. április 4-ig (mm)

4. ábra
30 napos csapadékösszeg 2021. április 4-ig (mm)

5. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 centiméteres rétegében 2021.április 4-én (%)

6. ábra
A március havi napfénytartam összeg (óra)

7. ábra
A március havi napfénytartam összeg eltérése a sokéves átlagtól (óra)

8. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 centiméteres rétegében 2021.április 4-én (%)

9. ábra
A védett virágokat csak fényképezni szabad, készült Miskolc térségében 2021. április 5-én
(leánykökörcsin, fotó: Kovács Gabriella)

10. ábra
Tele van az erdő szebbnél szebb virágokkal Miskolc térségében 2021. április 5-én
(odvas keltike, fotó: Kovács Gabriella)

11. ábra
Kucsmagombák Miskolc térségében 2021. április 5-én
(fotó: Kovács Gabriella)

12. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2021. április 4-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

13. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2021. április 4-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

14. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2021. április 4-ig
(részletes magyarázat a szövegben)