Tavasz és tél váltakozása zavarja a növények nyugalmi időszakát

A mögöttünk álló egy hét, különösen a múlt hét második felének tavasziasan enyhe időjárása az ország déli részén és nyugati tájain már beindította a növények nedvkeringését, a január második felét jellemző hőmérsékleti hullámvasút azonban még nem ért véget. A szerda és csütörtök reggeli mínuszok után pénteken és szombaton ismét jelentősen megenyhül az idő, majd a jövő hét első napján újra komoly fagy várható.

A múlt hét első napjai még többfelé -10 fok alatti hőmérsékletekkel indultak, majd a hét közepétől a legtöbb helyen az éjszakai fagyok is megszűntek, szombaton reggel pedig az ország jelentős részén +5 és +10 fok között alakultak a minimumhőmérsékletek (1. ábra). Pénteken és szombaton a legmelegebb órákban a Dunántúlon többfelé 14-15 fokig, de az Alföldön is 10 fok fölé emelkedett a hőmérséklet (2. ábra), és az 5 cm-en mért talajhőmérséklet is +4 és +6 fok közé emelkedett. A lehűlés vasárnap kezdődött, és hétfő reggelre a középső országrészben rövid időre összefüggő hótakaró is kialakult (3. ábra). Visszatértek az éjszakai fagyok, csütörtök reggelre már -4 és -9 fok közé hűlt le a levegő, napközben azonban +3 és +6 fok közötti értékek voltak a hét első felében a jellemzők. Az 5 cm-es talajhőmérséklet azonban többnyire továbbra is 0 fok fölött alakul (4. ábra).
Csapadék az ország nagy részén már nem hiányzott a földekre, mert a Dunántúl délkeleti és az Alföld nyugati, délnyugati részének kivételével eddig is telített volt már a talajok felső egy méteres rétege (5. ábra), ahol alacsonyabb a nedvességtartalom, ott pedig most sem esett számottevő mennyiség. Múlt péntek és e hét kedd közötti öt napban keleten 15-30 mm közötti mennyiség esett, míg a középső országrészben csak 1-3 mm, másutt 10-15 mm közötti értékek voltak jellemzőek (6. ábra) általában eső formájában. Vasárnap estétől hétfő reggelig a Duna-Tisza közén és a Tiszától kissé keletre hó is esett, és hétfő reggelre hólepel és 5 cm közötti hótakaró alakult ki ezeken a tájakon, ami napközben a hegyvidéki területek kivételével a legtöbb helyen el is olvadt.

Az őszi vetések jellemzően fejletten és jól telelnek. Az Alföldön és északkeleten a belvízfoltok jelenthetnek problémát. Az őszi búza +4 Celsius fok alatt bírja a vízborítást, a múlt heti meleg idő pedig nem tartott olyan hosszan, hogy már gondot okozott volna. Növényvédelmi szempontból is jól jönne, ha tartósabban beállna a téli idő, mert a rövid fagyos időszakokban, amiket meleg periódusok követnek nem ritkul számottevően a kórokozók és a kártevők állománya.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kecskemét és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (7. és 8. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert szeptember első napján még országszerte hullott egy jó kis eső, de aztán szinte az egész hónapra csont szárazra fordult az idő. Főleg a később vetett magok nagyon nehezen, vontatottan, hiányosan keltek, és a kis növények is nehezen fejlődtek. Az eső szeptember legvégén érkezett meg, nem is akármennyi, ugyanis hetekig sok-sok hullámban esett, helyenként több havi átlagnak megfelelő csapadék összegyűlt. A repce ennek nagyon örült, egységesedett, megerősödött a tartósan enyhe időben. A csapadékos idő, a sáros talaj, a foltokban a földeken álló víz viszont az őszi kalászosok vetését és néhol a kelését is jelentősen akadályozta, hátráltatta. A korábban és a csapadékszünetekben elvetett táblákon a növény szépen fejlődött. Október második felétől kevesebb csapadék hullott, de a kis párolgás miatt a talaj folyamatosan töltődik nedvességgel egyre mélyebb rétegben. December végén ismét csapadékosra fordult az idő, az ország döntő részén az optimálisnak nagyjából megfelelő a szezon kezdete óta lehullott csapadék összege. A középső tájakon kissé elmarad attól, míg északon helyenként jóval meghaladja azt. Az őszi fagyok ebben a szezonban a szokásosnál később érkeztek, a vetéseknek volt ideje szépen megerősödni a tél beállta előtt. Az enyhe idő még január elején is kitartott, a télies időjárás csak január második hetében állt be, majd a hónap közepén szigorított a tél, de csak rövid időre, és a fagyos napokat tavasziasan enyhe idő követte. Az őszi búzára számított hőösszeg országszerte jóval az optimális érték fölött jár az enyhe ősz és december hatására.

A folytatásban is igen változékonyan alakul időjárásunk. Csütörtök estétől nyugat, északnyugati irányból ismét csapadékzóna éri el hazánkat, melyből északon és keleten péntek reggelig havas eső és havazás várható, délnyugat felől azonban egyre nagyobb területen eső. Eső lesz a jellemző pénteken és szombaton is, pénteken várható nagyobb, 5-10 mm-es mennyiség, míg szombaton inkább csak elszórtan lehet záporokra számítani. Vasárnap hajnaltól ismét csapadékosra fordul az idő, az ország nagy részén havazás, havas eső várható, délen, délkeleten eleinte eső, majd ott is hó. Hétfőn reggel kelet felé távozik a csapadékzóna, és hétfőn és kedden szárazabbra fordul az idő, majd a jövő hét közepén eső valószínű. Összességében az előttünk álló egy hétben 10 és 20 mm közötti csapadékra van kilátás. A hőmérséklet pénteken és szombaton hajnalban is csak kevés helyen, főként az Északi-középhegységben csökken fagypont alá, napközben pedig többnyire 5 és 10 fok között alakul. Vasárnap már nagyobb területen várható gyenge fagy, és napközben is csak kevéssel 0 fok fölé melegszik a levegő. Hétfőn reggelre sokfelé derült idő valószínű, ezért északon -5, -10 fokig hűl a levegő, délen valamivel enyhébb lesz a reggel. Keddtől ismét melegedés kezdődik.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2021. január 28.

* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).