Újabb csapadék érkezhet

Az elmúlt napokban csökkent a csapadékhajlam az országban: hétfőn már csak keleten (délkeleten jelentős mennyiség hullott szélviharokkal), kedden és szerdán már csak elszórtan esett jelentéktelen mennyiség. Az elmúlt tíz nap csapadékösszege így is eléri a 20-80 mm-t, de nagy területi különbségek alakultak ki hazánkban: délkeleten 100 mm-nél is több esett, míg északnyugaton többfelé 20 mm alatt marad (1. ábra). Árhullám vonul le több folyónkon, az Alföldön pedig belvizes területek is előfordulnak. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege főleg a keleti országrészben bőven meghaladja a sokéves átlagot (2. ábra), a 90 naposnál azonban (a délkeltei országrész kivételével) még jelentős az elmaradás (3. ábra). A talaj a keleti országrészben a felső 20 cm-es rétegben jellemzően telített, bár az elmúlt pár nap során sokat szikkadt, az Alföldön foltokban áll a víz a földeken. A felső fél méteres réteg nedvességtartalma délkeleten magas, másfelé többnyire jó (4. ábra). A fölső egy méteres réteg az ország döntő részén megfelelő tartalékokkal rendelkezik, bár a csapadékeloszlásnak megfelelően ebben is nagyok a különbségek. A keleti országrészben (főleg a Tiszántúlon) sokfelé teljesen telítődött a fölső egy méteres réteg, de Heves és Borsod megye déli részén, illetve a Dunántúlon a legtöbb tájegységben még jelentős a hiány (5. ábra).
A hőmérséklet a múlt hét végi 20 fok körül maximumokról hétfőtől jelentősen emelkedett, azóta 25 fok körül, nagy területen kissé a fölött alakult. A kevesebb felhő és a szél leállása után csütörtök reggelre a korábbiaknál erősebben lehűlt a levegő, helyenként 10 fok alatti minimumok is előfordultak.
Napokig erősen szeles volt az idő: a Dunántúlon vasárnaptól szerdáig, keleten főleg hétfőn és kedden fújt erős, helyenként viharos északias szél (6. ábra).

Szántóföldi növényeink közül az őszi kalászosok és a repce az érés fenológiai fázisban járnak. A csapadék az aszályos tavasz után a szemfejlődésre érkezett, mely rendkívül sokat ér, ugyanakkor a sok eső, a szél és a viharok miatt helyenként megdőltek az állományok. Az őszi vetésekre most már száraz és meleg időjárás lenne az ideális az érés zavartalan befejeződéséhez. A kapás növények az eső és az e heti melegebb, napos idő hatására rohamosan fejlődnek, ami szükséges is, hiszen kissé le vannak maradva. A magas páratartalom a növényi kórokozók elszaporodását is segítette. A tartósan csapadékos idő a gyümölcsökre nem volt kedvező, a kései cseresznye megrepedezett, megrothadt. A jelenlegi pár napos szárazabb idő viszont sokat segít, hiszen érik a meggy, és sorban a bogyós gyümölcsök is. A földeken a növényvédelmi munkákat rendkívül nehéz volt elvégezni, mert egyrészről szinte minden nap esett, másrészt pedig a sok csapadék miatt sokfelé nem lehetett gépekkel rámenni a földekre, erre jött az erősen szeles idő is. A szálastakarmányok betakarítását is sokfelé akadályozta az esős idő és többfelé erős a gyomosodás.

 A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken a június első felére vonatkozó állapotokat láthatjuk. A felhős időjárás miatt sok a kitakart (fehér) folt az ábrákon, az azonban megállapítható, hogy a legzöldebb növényzet továbbra is egyértelműen középhegységeink erdeiben figyelhető meg. A változást mutató térképen a csökkenés a jellemző, mely már a kalászosok és a repce érésével van összefüggésben. Az anomália térképen a vetésforgó miatt a szántókat nem lehet értékelni, erdeinkben számottevő eltérés nem látható, de az állandó gyepet a Hortobágyon jócskán megviselte a tavaszi aszály, ott erős negatív eltérés figyelhető meg.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 500 és 580 foknap között vannak az országban (7. ábra). Az alacsonyabb értékek az északi és a nyugati országrészekben, míg a magasabbak a déli, délkeleti tájakon figyelhetők meg. A 2019-es hőösszeg értékekhez képest a Dunántúlon nincs jelentős eltérés, csak mintegy 10-20 foknap. Ezzel szemben a keleti országrészben 20-70 foknapos az elmaradás, a legnagyobb eltérés északkeleten van. A sokéves átlaghoz képest nincsenek jelentős eltérések, csak a déli országrészben látszik helyenként 40 foknap körüli többlet, míg az ország nagy részén 20 foknap alatt van az eltérés. Mindez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a szokásos időben következnek be, de a tavalyihoz képest északkeleten jócskán van késés.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kecskemét és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (8. és 9. ábra). A grafikonokon gyorsan át tudjuk tekinteni a vegetációs időszak egyes periódusainak ideális vagy éppen kedvezőtlen alakulását. Az őszi káposztarepce vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, a növény kezdeti fejlődéséhez. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt. Október végén, november elején még éppen időben érkezett a kiadós eső a fejlődő növények számára, a hó végéig tartó csapadékos és enyhe időszak elegendő időt adott a kalászosok fejlődésére, így azok szép állapotban mentek a télbe. Az ország döntő részén nagyjából kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok az év végére: azaz a csapadékösszeg az ideális körül alakult, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel. December végétől január legvégéig tartósan szárazra fordult az idő, majd február elejétől több hullámban is érkezett jelentősebb eső. Március második dekádjától április utolsó hetéig, nagyjából nyolc hétig alig esett, a talaj nagyon sokat vesztett a nedvességtartalmából. A felső 20 cm-es réteg országszerte csont szárazzá vált, de a fölső 50 cm-es réteg is elérte a kritikus szintet, már tavasszal aszály alakult ki. Az április utolsó hetében, majd májusban érkezett kissé nedvesebb időszak nem egyformán osztotta a csapadékot, csak kis területen jelentette az aszály megszűnését. Hiába esett aránylag gyakran május második felében, június elején, egyszerre többnyire nagyon kevés hullott, ami gyorsan el is párolgott, így nem tudta a talaj nedvességtartalmát számottevően növelni. Június első hetétől gyakoribbá váltak a jelentős mennyiségű csapadékot adó záporok, zivatarok, ami rendkívül sokat segített főként a búza szemfejlődésében, azonban ez a csapadék az őszi vetések számára már elég későn érkezett. A tavaszi csapadékhiány utólag már nem pótolható, bármennyi is esett júniusban. Az idei tavasz kifejezetten kedvezőtlen időjárást hozott az őszi vetések számára, ezért az átlagos alatti termésátlagokra van kilátás. Az őszi búzára számított hőösszeg mindenütt az optimális érték fölött jár az enyhe ősz, tél és kora tavasz hatására. Március végén, április elején a növekedés üteme megtorpant, a komoly tavaszi fagyok negatívan befolyásolták a növényeket, a májusi és júniusi hűvösebb időjárás azonban a virágzás és szemképződés fázisának a hosszát megnövelte, mely kedvező hatású a termésre nézve.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Győr és Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (10. és 11. ábra). A tavaszi aszály mind a tetemes csapadékhiányt, mind a száraz talajt mutató ábrán nyomon követhető, a növény ezért csak nagyon nehezen tudott kikelni. A talaj nedvességtartalma április elejétől május közepéig majdnem folyamatosan a kritikus 40%-os érték alatt volt a növény gyökérzetét érintő mélységben. Ezt követően már esett annyi eső, hogy a talaj nem száradt tovább, sőt kissé már a kritikus szint fölé emelkedett a talajnedvesség. A kukorica a májusi szárazságban mélyebb gyökeret növesztve kereste a nedvességet a talajban, és ez a hosszú gyökérzet egy nyári, esetlegesen aszályos időszak során még sokat érhet. A napi középhőmérséklet erősen ingadozott mind áprilisban, mind májusban, több hideghullám is előfordult, többször is kialakultak éjszakai fagyok. A májusi napi középhőmérséklet gyakran jelentősen a kukorica fejlődése szempontjából optimális érték alatt alakult, fázott a növény. A meteorológiai nyárral megérkezett a meleg idő, és Medárd óta igen jelentős mennyiségű csapadék hullott, bár ahogy a bemutatott két területet összehasonlítjuk, nem egyformán. A Kisalföldön kevesebb esett, annyi, ami épp elég, míg a Viharsarokban az ideálisnál még több is, hiszen vízborítás is kialakult. A kukorica fejlődését június elejétől, közepétől nedvességhiány nem korlátozza. A görgetett hőösszeg a meleg április miatt kezdetben az optimális fölött alakult, az átlagosnál hűvösebb május során azonban elfogyott ez a többlet és júniusban is csak néhány nap érte el a hőmérséklet azt, amit a kukorica szeret. Összességében a növény számára kifejezetten rosszul indult az idei vegetációs időszak, de a júniusi időjárás sokat segített, a növény jelenleg többnyire szép állapotban van, és a folytatásban egy kedvező időjárással még lehet jó a szezon.

A folytatásban ismét változékonyabbra fordul az időjárás. Pénteken főleg délutántól és főleg az északi országrészben várható akár heves zápor, zivatar. Szombaton és vasárnap inkább csak északon, északkeleten, majd hétfőn országszerte várható újabb záporos csapadék. Keddtől csökken a csapadék kialakulásának esélye, csütörtökig csak elszórt zápor alakulhat ki a legfrissebb számítások szerint. Összességében északon a 20-30 mm-t is meghaladhatja a csapadékösszeg, míg délen 10 mm alatt várható területi átlagban. A talaj nedvességtartalma északon így valószínűleg növekszik keddig (főleg a Kisalföldön ennek van is helye), míg délen, délkeleten sokat szikkad majd, zsugorodnak a belvízfoltok. Pénteken a Dunántúlon várható szeles idő, majd hétfőn és kedden egy hidegfront miatt erősödik meg ismét a légmozgás. Szerdán és csütörtökön nagyrészt száraz idő valószínű mérsékelt légmozgással, permetezésre előre láthatólag akkor lesz a legalkalmasabb az időjárás. A hőmérséklet csúcsértéke kezdetben 30 fok közelében alakul (a tartósabban felhős és csapadékos területeken, főleg északkelet lehet kevésbé meleg), majd a hétfőn érkező hidegfront 25 fokig veti vissza a felmelegedést. Szerdától ismét felmelegedés kezdődik.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. június 25.

* Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2020. június 24-ig (mm)

2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2020. június 24-ig (mm)

3. ábra
A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2020. június 24-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 cm-es rétegében 2020. június 24-én (%)

5. ábra
Vízhiány a talaj teljes telítettségéhez képest a felső 100 cm-es rétegben 2020. június 24-én (mm)

6. ábra
Maximális szélsebesség 2020. június 23-án (km/h)

7. ábra
A 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek 2020. június 23-án (foknap)

8. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2020. június 24-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2020. június 24-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2020. június 24-ig (részletes magyarázat a szövegben)

11. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2020. június 24-ig (részletes magyarázat a szövegben)