Pár napos csapadékszünet

Az elmúlt héten folytatódott a medárdi, zivataros időjárás. Bár nem esett az országban mindenhol minden nap, de valahol szinte mindig esett. Különösen a hét első felében alakultak ki nagy csapadékot adó záporok, felhőszakadások, melyekből a néhány óra alatt lehulló csapadék mennyisége többfelé meghaladta a 20 mm-t, néhol az 50-60 mm-t is. Az elmúlt tíz nap csapadékösszegében nagy területi különbségek vannak, de jellemzően 30 és 80 mm közötti mennyiségek hullottak, bár a délnyugati és délkeleti országrészben néhol 100 mm-nél is több esett (1. ábra). Ennek megfelelően árhullám vonul le több folyónkon, az Alföldön pedig belvizes területek is előfordulnak. A legkevesebb csapadék a Káld-Sümeg-Fonyód vonalban hullott, ott kis területen 10 mm alatt maradt. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege az ország nagyobb részén (kivéve Baranyában) már bőven meghaladja a sokéves átlagot (pedig a júniusi átlag amúgy is magas, hiszen ez a legesősebb hónapunk) (2. ábra), a 90 naposnál azonban még jelentős az elmaradás (3. ábra). A talaj az országban a felső 20 cm-es rétegben jellemzően telített, a legtöbb helyen sáros, többfelé foltokban áll a víz a földeken. A felső fél méteres réteg nedvességviszonyai is sokat javultak, a fölső egy méteres réteg így a legtöbb helyen megfelelő tartalékokkal rendelkezik (4. ábra).
A hőmérséklet a múlt hét első napján jelentősen visszaesett a hétvégéhez képest, megszűnt a fülledt meleg. Bár a páratartalom továbbra is magas maradt, de a legmelegebb órákban már csak 20 és 25 fok között alakult a hőmérséklet. Pénteken többet sütött a nap, mely az előzőeknél jobban fölmelegítette a levegőt, majd vasárnap már felhős, szeles idő volt a jellemző, többfelé esővel és a Dunántúlon csak 20 fokot alulról közelítő hőmérséklettel.

Szántóföldi növényeink közül az őszi kalászosok és a repce az érés fenológiai fázisban járnak (5. ábra). A csapadék az aszályos tavasz után a szemfejlődésre érkezett, mely rendkívül sokat ér, ugyanakkor a magas páratartalom a növényi kórokozók elszaporodását is segítette. A földeken a növényvédelmi munkákat rendkívül nehéz elvégezni, mert egyrészről szinte minden nap esik, másrészt pedig a sok csapadék miatt sokfelé nem lehet gépekkel rámenni a földekre. A szálastakarmányok betakarítását is sokfelé akadályozta az esős idő és többfelé erős a gyomosodás. A kapás növények az eső hatására rohamosan fejlődnek, ami szükséges is, hiszen kissé le vannak maradva. A Jászságban látni nagyon szép, már mellig, illetve gyengébb, csak térdig érő kukoricát is (6. ábra). Napraforgónál is hasonlóan nagy különbségek vannak, e mellett pedig vannak olyan táblák, melyek nagyon hiányosan keltek, és ritka az állomány mindkét növény esetében. A hőmérséklet főleg a Dunántúlon jócskán elmarad az ideálistól, a kalászosok érésére, de a tavaszi vetésekre is most már a melegre lenne szükség, a csapadék egyelőre elegendő.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken a június első felére vonatkozó állapotokat láthatjuk. A felhős időjárás miatt sok a kitakart (fehér) folt az ábrákon, az azonban megállapítható, hogy a legzöldebb növényzet továbbra is egyértelműen középhegységeink erdeiben figyelhető meg. A változást mutató térképen a csökkenés a jellemző, mely már a kalászosok és a repce érésével van összefüggésben. Az anomália térképen a vetésforgó miatt a szántókat nem lehet értékelni, erdeinkben számottevő eltérés nem látható, de az állandó gyepet a Hortobágyon jócskán megviselte a tavaszi aszály, ott erős negatív eltérés figyelhető meg.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 480 és 550 foknap között vannak az országban (7. ábra). Az alacsonyabb értékek az északi és a nyugati országrészekben, míg a magasabbak a déli, délkeleti tájakon figyelhetők meg. A 2019-es hőösszeg értékekhez képest a Dunántúlon nincs jelentős eltérés, a keleti országrészben azonban mintegy 20-70 foknapos az elmaradás. A sokéves átlaghoz képest nincsenek jelentős eltérések, csak a déli országrészben látszik helyenként 40 foknap körüli többlet, míg az ország nagy részén 20 foknap alatt van az eltérés. Mindez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a szokásos időben következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (8. és 9. ábra). A grafikonokon gyorsan át tudjuk tekinteni a vegetációs időszak egyes periódusainak ideális vagy éppen kedvezőtlen alakulását. Az őszi káposztarepce vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, a növény kezdeti fejlődéséhez. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt. Október végén, november elején még éppen időben érkezett a kiadós eső a fejlődő növények számára, a hó végéig tartó csapadékos és enyhe időszak elegendő időt adott a kalászosok fejlődésére, így azok szép állapotban mentek a télbe. Az ország döntő részén nagyjából kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok az év végére: azaz a csapadékösszeg az ideális körül alakult, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel. December végétől január legvégéig tartósan szárazra fordult az idő, majd február elejétől több hullámban is érkezett jelentősebb eső. Március második dekádjától április utolsó hetéig, nagyjából nyolc hétig alig esett, a talaj nagyon sokat vesztett a nedvességtartalmából. A felső 20 cm-es réteg országszerte csont szárazzá vált, de a fölső 50 cm-es réteg is elérte a kritikus szintet, már tavasszal aszály alakult ki. Az április utolsó hetében, majd májusban érkezett kissé nedvesebb időszak nem egyformán osztotta a csapadékot, csak kis területen jelentette az aszály megszűnését. Hiába esett aránylag gyakran május második felében, június elején, egyszerre többnyire nagyon kevés hullott, ami gyorsan el is párolgott, így nem tudta a talaj nedvességtartalmát számottevően növelni. Június első hetétől gyakoribbá váltak a jelentős mennyiségű csapadékot adó záporok, zivatarok, ami rendkívül sokat segített főként a búza szemfejlődésében, azonban ez a csapadék az őszi vetések számára már elég későn érkezett. A tavaszi csapadékhiány utólag már nem pótolható, bármennyi is esett júniusban. Az idei tavasz kifejezetten kedvezőtlen időjárást hozott az őszi vetések számára, az átlagos alatti termésátlagokra van kilátás. Az őszi búzára számított hőösszeg mindenütt az optimális érték fölött jár az enyhe ősz, tél és kora tavasz hatására. Március végén, április elején a növekedés üteme megtorpant, a komoly tavaszi fagyok negatívan befolyásolták a növényeket, a májusi és júniusi hűvösebb időjárás azonban a virágzás és szemképződés fázisának a hosszát megnövelte, mely kedvező hatású a termésre nézve.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Kaposvár és Miskolc térségére vonatkozóan mutatunk be (10. és 11. ábra). A tavaszi aszály mind a tetemes csapadékhiányt, mind a száraz talajt mutató ábrán nyomon követhető, a növény ezért csak nagyon nehezen tudott kikelni. A talaj nedvességtartalma április elejétől május közepéig majdnem folyamatosan a kritikus 40%-os érték alatt volt a növény gyökérzetét érintő mélységben. Ezt követően már esett annyi eső, hogy a talaj nem száradt tovább, sőt kissé már a kritikus szint fölé emelkedett a talajnedvesség. A kukorica a májusi szárazságban mélyebb gyökeret növesztve kereste a nedvességet a talajban, és ez a hosszú gyökérzet egy nyári, esetlegesen aszályos időszak során még sokat érhet. A napi középhőmérséklet erősen ingadozott mind áprilisban, mind májusban, több hideghullám is előfordult, többször is kialakultak éjszakai fagyok. A májusi napi középhőmérséklet gyakran jelentősen a kukorica fejlődése szempontjából optimális érték alatt alakult, fázott a növény. A meteorológiai nyárral megérkezett a meleg idő, és Medárd óta nagyobb esőt adó csapadékrendszerek is kialakultak, így bízhatunk a kukorica immár közel optimális fejlődésében. A görgetett hőösszeg a meleg április miatt kezdetben az optimális fölött alakult, az átlagosnál hűvösebb május során azonban elfogyott ez a többlet. Összességében a kukorica számára kifejezetten rosszul indult az idei vegetációs időszak, de a júniusi időjárás sokat segített, és a folytatásban egy kedvező időjárással még lehet jó a szezon.

Az előttünk álló héten összefoglalva annyi változás várható időjárásunkban mezőgazdasági szempontból, hogy keddtől csütörtökig az ország nagyobb részén szárazra fordul az idő. Hétfőn a középső és a keleti országrészben, illetve pénteken és szombaton már ismét sokfelé várható eső, zápor, zivatar. Keddtől csütörtökig azonban csak elszórtan alakulhatnak ki záporok, így ebben az időszakban érdemes az aktuális, a sáros talajon elvégezhető munkákat elvégezni. Vasárnaptól előre láthatólag csökken a csapadékhajlam és már naposabb idő várható. A talaj sokat szikkad majd péntekig, melyre a kezdetben még sokfelé szeles idő is hozzájárul. Kedden még sokfelé marad az erős szél, szerdán azonban inkább már csak a Dunántúlon marad szeles az idő. Csütörtökön és pénteken csak mérsékelt légmozgásra lehet számítani. A hőmérséklet kezdetben főleg a Dunántúlon még elmarad majd az ideálistól, a keddi 22, 27 Celsius fokos maximumokról a hét végére 25-30 fokra melegszik a levegő.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. június 22.

* Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2020. június 21-ig (mm)

2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2020. június 21-ig (mm)

3. ábra
A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2020. június 21-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 100 cm-es rétegében 2020. június 21-én (%)

5. ábra
Őszi búza a Jászságban 2020. június 21-én
fotó: Kovács Attila

6. ábra
Kukorica a Jászságban 2020. június 21-én
fotó: Kovács Attila

7. ábra
A 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek 2020. június 20-án (foknap)

8. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2020. június 21-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2020. június 21-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2020. június 21-ig (részletes magyarázat a szövegben)

11. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2020. június 21-ig (részletes magyarázat a szövegben)