Még tart a Medárd

A hét első felében is a múlt hetihez hasonlóan alakult időjárásunk. Minden nap, de legnagyobb számban szerdán alakultak ki nagy csapadékot adó záporok, felhőszakadások, melyekből a néhány óra alatt lehulló csapadék mennyisége többfelé meghaladta a 20 mm-t, néhol az 50-60 mm-t is. Az elmúlt tíz nap csapadékösszegében bár nagy területi különbségek vannak, de jellemzően 30 és 80 mm közötti mennyiségek hullottak, bár a középső és délkeleti országrészben néhol 100 mm-nél is több esett (1. ábra). A talajok felső 20 cm-es rétege jellemzően telített (2. ábra), ma délre már Vas és Zala megyében is sárossá vált a felszín. Az Alföld déli, délkeleti részén belvizes területek is vannak. A felső fél méteres rétegben is mindenütt megszűnt a kritikus szárazság, és megfelelőek a nedvességviszonyok (3. ábra). Jellemzően a középső országrészben, de egy-egy nagyobb felhőszakadás által érintett területen foltokban máshol is telített a talaj a teljes felső száz centiméteres rétegben (4. ábra).
A hőmérséklet a hét első napján jelentősen visszaesett a hétvégéhez képest, megszűnt a fülledt meleg. Bár a páratartalom továbbra is magas maradt, de a legmelegebb órákban már csak 20 és 25 fok között alakult a hőmérséklet, csak kevés helyen melegedett 26 fok fölé a levegő.

Szántóföldi növényeink közül már az őszi búza is szépen szőkül, az őszi árpa az érés fenológiai fázisban jár, és a repce is egyre többfelé kezd érni. Az őszi vetésekre elég későn érkezett a csapadékos idő, a búza az aszályos tavasz során sokfelé nem bokrosodott meg eléggé, a repce pedig nem hozott elég oldalhajtást, így ritkásak az állományok, kevesebb lesz a termés. A kapás növények is nehezen, vontatottan keltek, de az elmúlt bő két hétben rohamos fejlődésnek indultak, előbb a napraforgó, majd a meleg megérkeztével a kukorica állományok is. Ugyanakkor a gyomosodás is megindult, és a meleg, nedves idő, a magas páratartalom a növényi kórokozók elszaporodását is segítette, főként a gyümölcsösökben van szükség igen intenzív védekezésre.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken még a május utolsó illetve június első hetére vonatkozó állapotokat láthatjuk. A felhős idő miatt szembetűnően sok a fehér folt az ábrákon, ahonnan nem származik értékelhető információ. Az azonban megállapítható, hogy a legzöldebb növényzet továbbra is egyértelműen középhegységeink erdeiben figyelhető meg. A változást mutató térképen sokfelé látható kismértékű növekedés, ugyanakkor a Hortobágyon egyértelmű csökkenés jellemző. Az anomália térképen a vetésforgó miatt a szántókat nem lehet értékelni, de az jól látszik, hogy az előző időszakhoz képest kisebb területet foglal el a negatív anomália, vagyis a csapadékos idő egyre többfelé növeli a zöld tömeg mennyiségét.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 430 és 500 foknap között vannak az országban. Az alacsonyabb értékek az északi és a nyugati országrészekben, míg a magasabbak a déli, délkeleti tájakon figyelhetők meg. A 2019-es hőösszeg értékekhez képest az ország nagy részén nem tapasztalható jelentős eltérés, egyedül északkeleten van 50-60 foknapos elmaradás. A sokéves átlaghoz képest sincsenek jelentős eltérések (5. ábra), a déli országrészben látszik 40 foknap körüli többlet, míg az ország nagy részén 20 foknap alatt van az eltérés. Mindez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a szokásos időben következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kecskemét és Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramokon* (6. és 7. ábra). A grafikonokon gyorsan át tudjuk tekinteni a vegetációs időszak egyes periódusainak ideális vagy éppen kedvezőtlen alakulását. Az őszi káposztarepce vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, a növény kezdeti fejlődéséhez. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt. Október végén, november elején még éppen időben érkezett a kiadós eső a fejlődő növények számára, a hó végéig tartó csapadékos és enyhe időszak elegendő időt adott a kalászosok fejlődésére, így azok szép állapotban mentek a télbe. Az ország döntő részén nagyjából kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok az év végére: azaz a csapadékösszeg az ideális körül alakult, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel. December végétől január legvégéig tartósan szárazra fordult az idő, majd február elejétől több hullámban is érkezett jelentősebb eső. Március második dekádjától április utolsó hetéig, nagyjából nyolc hétig alig esett, a talaj nagyon sokat vesztett a nedvességtartalmából. A felső 20 cm-es réteg országszerte csont szárazzá vált, de a fölső 50 cm-es réteg is elérte a kritikus szintet, már tavasszal aszály alakult ki. Az április utolsó hetében, majd májusban érkezett kissé nedvesebb időszak nem egyformán osztotta a csapadékot, csak kis területen jelentette az aszály megszűnését. Hiába esett aránylag gyakran május második felében, június elején, egyszerre többnyire nagyon kevés hullott, ami gyorsan el is párolgott, így nem tudta a talaj nedvességtartalmát számottevően növelni. Június első hetétől gyakoribbá váltak a jelentős mennyiségű csapadékot adó záporok, zivatarok, ami rendkívül sokat segített főként a búza szemfejlődésében, azonban ez a csapadék az őszi vetések számára már elég későn érkezett. A tavaszi csapadékhiány utólag már nem pótolható.  Az idei tavasz kifejezetten kedvezőtlen időjárást hozott az őszi vetések számára, az átlagos alatti termésátlagokra van kilátás. Az őszi búzára számított hőösszeg mindenütt az optimális érték fölött jár az enyhe ősz, tél és kora tavasz hatására. Március végén, április elején a növekedés üteme megtorpant, a komoly tavaszi fagyok negatívan befolyásolták a növényeket, a májusi hűvösebb időjárás azonban a virágzás és szemképződés fázisának a hosszát megnövelte, mely kedvező hatású a termésre nézve.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Kaposvár és Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (8. és 9. ábra). A tavaszi aszály mind a tetemes csapadékhiányt, mind a száraz talajt mutató ábrán nyomon követhető, a növény ezért csak nagyon nehezen tudott kikelni. A talaj nedvességtartalma április elejétől május közepéig majdnem folyamatosan a kritikus 40%-os érték alatt volt a növény gyökérzetét érintő mélységben. Ezt követően már esett annyi eső, hogy a talaj nem száradt tovább, sőt kissé már a kritikus szint fölé emelkedett a talajnedvesség. A kukorica a májusi szárazságban mélyebb gyökeret növesztve kereste a nedvességet a talajban, és ez a hosszú gyökérzet egy nyári, esetlegesen aszályos időszak során még sokat érhet. A napi középhőmérséklet erősen ingadozott mind áprilisban, mind májusban, több hideghullám is előfordult, többször is kialakultak éjszakai fagyok. A májusi napi középhőmérséklet gyakran jelentősen a kukorica fejlődése szempontjából optimális érték alatt alakult, fázott a növény. A meteorológiai nyárral megérkezett a meleg idő, és Medárd óta nagyobb esőt adó csapadékrendszerek is kialakultak, így bízhatunk a kukorica immár közel optimális fejlődésében. A görgetett hőösszeg a meleg április miatt kezdetben az optimális fölött alakult, az átlagosnál hűvösebb május során azonban elfogyott ez a többlet. Összességében a kukorica számára kifejezetten rosszul indult az idei vegetációs időszak, de a júniusi időjárás sokat segített, és a folytatásban egy kedvező időjárással még lehet jó a szezon.

A hét további részében, illetve hétfőig folytatódik a jellemzően csapadékos, gyakran erősen felhős, az átlagosnak megfelelő hőmérsékletű időjárás. Bár pénteken és szombaton az ország nagy részén átmenetileg csökken a csapadékhajlam, és több lesz a napsütés, főként északon, északkeleten és délnyugaton várható ekkor is eső, zápor, zivatar. Vasárnap és hétfőn ismét országszerte több lesz a felhő, és további csapadék várható vasárnap a legtöbb helyen eső, zápor, majd hétfőn keleten már inkább záporok, zivatarok formájában. Keddtől a jelenlegi számítások szerint egy Nyugat-Európa fölött kialakuló anticiklon határozza meg időjárásunkat, ami a hét közepétől fölénk húzódik. Így kedden és szerdán már jellemzően napos idő várható, és csak elszórtan alakulnak ki záporok. Addig összességében még 20-40 mm csapadékra van kilátás az ország nagy részén, főként északon, északkeleten ennél több is valószínű. A jövő hét elejéig a talajok további nedvességgel való töltődésére, telítődésére lehet számítani, majd várhatóan keddtől kezdődik a száradás, nedvességvesztés folyamata.
Sokfelé lesz szeles az idő, az előttünk álló egy hétben gyakran lesz élénk a szél, a középső országrészben majd vasárnap és hétfőn főként a Dunántúlon erős és viharos széllökések is várhatók. A hőmérséklet a héten még az eddigiekhez hasonlóan 25 fok körül illetve kevéssel alatta alakul a legmelegebb órákban is, majd hétfőtől melegedés kezdődik, és egyre többfelé emelkedik kora délutánonként 25 fok fölé a hőmérséklet.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. június 18.

* Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2020. június 17-ig (mm)

2. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében június 17-én (%)

3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 cm-es rétegében június 17-én (%)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 100 cm-es rétegében 2020. június 17-én (%)

5. ábra
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek eltérése a sokéves átlagtól 2020. június 16-án (foknap)

6. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2020. június 17-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

7. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2020. június 17-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

8. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2020. június 17-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2020. június 17-ig
(részletes magyarázat a szövegben)