Lassan enyhül a szárazság

A hétvégén és a hét első napjaiban országszerte hullott valamennyi csapadék, ennek mennyisége azonban jelentős területi eltéréseket mutat. A középső országrészben a Duna vonalától keletre és nyugatra eső széles sávban esett a legkevesebb, 1-7 mm. Ettől a sávtól nyugatra és keletre egyaránt 10-20 mm közötti csapadékösszegek a jellemzőek, néhol lokálisan ennél több is esett (1. ábra). Így az 5 napos csapadékösszeg - hetek óta először - nagy területre kiterjedően meghaladta a sokéves átlagot (2. ábra).
A talajok felszín közeli része a legtöbb helyen átnedvesedett, ahol több esett, ott átmenetileg sárossá is vált. A felső 20 cm-es réteg nedvességtartalma sokat javult az egy héttel ezelőttihez képest, de Budapest tágabb környezetében, és foltszerűen az Alföldön is még mindig 40% alatti (3. ábra). A felső fél méteres rétegben is javulás tapasztalható, de itt a középső országrészben továbbra is nagy területen kritikusan száraz, vagyis a növények számára hasznosítható víztartalom kevesebb, mint 40%-át tartalmazza a talaj (4. ábra). A fél méternél mélyebb rétegekben még az őszi-téli tartalékoknak köszönhetően valamelyest jobb a helyzet, de folyamatos a nedvesség-vesztés.
A hőmérséklet az ilyenkor megszokottnál 3-4 fokkal alacsonyabban alakult az elmúlt napokban (5. ábra). Az egész május hűvösebb az átlagosnál, és igaz ez a hónap utolsó hetére is. Bár múlt péntek óta már sehol sem fordultak elő hajnali fagyok, de a maximum értékek is csak 20 fok körül voltak jellemzőek a hét első felében.

Szántóföldi növényeink közül az őszi búza virágzik, az árpa a virágzás végének fenológiai fázisban jár, a repce pedig már mindenütt elvirágzott. A kapás növények közül a napraforgó sokat fejlődött egy hét alatt, általában 4-6, néhol már 6-8 leveles állapotú. A kukorica fejlődése elég vontatott a hűvös időben, 3-5 leveles állapot a jellemző. Az állományok állapotát döntően befolyásolja az elmúlt időszak csapadékmennyisége és a talajok vízgazdálkodó képessége. Ahol az elmúlt két hétben esett legalább 15-20 mm eső, ott sokat javult a helyzet. A nedvesebb idő, a magasabb páratartalom azonban a növényi kórokozók elszaporodását is segítette.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken a május közepére vonatkozó állapotokat láthatjuk. A legzöldebb növényzet továbbra is egyértelműen középhegységeink erdeiben figyelhető meg. A megelőző időszakhoz képest a változást mutató ábra sokfelé mutat kismértékű növekedést. A zöld tömeg növekedése májusban természetes, ennél nagyobb mértékben lenne optimális. Az anomália térképen a vetésforgó miatt a szántókat nem lehet értékelni, de az megállapítható, hogy már nem csak az alföldi területeken, hanem az északi országrész középhegységeinek erdeiben is egyre nagyobb területet foglal el a negatív anomália. Ez azt jelenti, hogy alacsonyabb a zöld tömeg mennyisége, gyengébbek a növények az átlagosnál, pedig a tavasz elején még jelentős pozitív eltérést láttunk.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek, jelenleg többnyire 270 és 320 aktív hőegység között vannak az országban. Az alacsonyabb értékek az északi, északkeleti országrészben, míg a magasabbak a déli, délkeleti tájakon figyelhetők meg. A 2019-es hőösszeg értékeknél mintegy 10-80 foknappal magasabbak az idei értékek a tavalyi hűvös májusi időjárás miatt, de a Tiszántúl északi felén már nem tapasztalható számottevő eltérés. A sokéves átlaghoz képest is csökkent a pozitív eltérést mutató területek nagysága, főként a déli és nyugati országrészben van 20-40 foknapnyi többlet. Mindez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai többé-kevésbé a szokásos időben következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (6. és 7. ábra). A grafikonokon gyorsan át tudjuk tekinteni a vegetációs időszak egyes periódusainak ideális vagy éppen kedvezőtlen alakulását. Az őszi káposztarepce vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, a növény kezdeti fejlődéséhez. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt. Október végén, november elején még éppen időben érkezett a kiadós eső a fejlődő növények számára, a hó végéig tartó csapadékos és enyhe időszak elegendő időt adott a kalászosok fejlődésére, így azok szép állapotban mentek a télbe. Az ország döntő részén nagyjából kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok az év végére: azaz a csapadékösszeg az ideális körül alakult, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel. December végétől január legvégéig tartósan szárazra fordult az idő, majd február elejétől több hullámban is érkezett jelentősebb eső. Március második dekádjától április utolsó hetéig, nagyjából nyolc hétig alig esett, a talaj nagyon sokat vesztett a nedvességtartalmából. A felső 20 cm-es réteg országszerte csont szárazzá vált, de a fölső 50 cm-es réteg is elérte a kritikus szintet, már tavasszal aszály alakult ki. Az április utolsó hetében, majd májusban érkezett kissé nedvesebb időszak nem egyformán osztotta a csapadékot, csak kis területen jelentette az aszály megszűnését. A halmozott csapadékösszeg így már jócskán, 50-100 mm-rel elmarad az ideális értéktől. A növények optimális fejlődéséhez a jelenlegi kritikus időszakban ez a talajnedvesség nagyon kevés. Az idei tavasz kifejezetten kedvezőtlen időjárást hozott az őszi vetések számára. Az őszi búzára számított hőösszeg mindenütt az optimális érték fölött jár az enyhe ősz, tél és kora tavasz hatására. Március végén, április elején a növekedés üteme megtorpant, a komoly tavaszi fagyok negatívan befolyásolták a növényeket, jelenleg viszont a csapadékhiány a fő korlátozó tényező.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Győr és Nyíregyháza térségére vonatkozóan mutatunk be (8. és 9. ábra). A tavaszi aszály mind a tetemes csapadékhiányt, mind a száraz talajt mutató ábrán nyomon követhető, a növény ezért csak nagyon nehezen tudott kikelni. A talaj nedvességtartalma április eleje óta majdnem folyamatosan a kritikus 40%-os érték alatt van a növény gyökérzetét érintő mélységben. A napi középhőmérséklet erősen ingadozott mind áprilisban, mind májusban, több hideghullám is előfordult, többször is kialakultak éjszakai fagyok, és a májusi napi középhőmérséklet gyakran jelentősen a kukorica fejlődése szempontjából optimális érték alatt alakult. A görgetett hőösszeg a meleg április miatt mostanáig az optimális fölött alakult, az átlagosnál hűvösebb május során azonban elfogyott ez a többlet. Összességében a kukorica számára kifejezetten rosszul indult az idei vegetációs időszak.

A folytatásban is marad a változékony, de hűvös idő. A hét második felében is többfelé várhatók záporok, zivatarok. A szombati nap ígérkezik szárazabbnak, ekkor csak elszórtan fordulhat elő csapadék, majd vasárnap északkelet felől éri el hazánkat egy csapadékzóna, melyből sokfelé eshet egyelőre bizonytalan mennyiségű eső, zápor. Összességében a jelenlegi számítások szerint a következő egy hétben az ország nagy részén 5-10 mm közötti csapadékmennyiség valószínű. Továbbra is elég szeles marad az idő, gyakran lesz élénk, a Dunántúlon és északkeleten erős a többnyire északias szél. A hőmérséklet május utolsó napjaiban is az ilyenkor megszokott értékek alatt várható. A hajnali minimumok 10 fok körül, vagy kevéssel ez alatt, a maximumok pedig 20 fok körül, a felhősebb, csapadékosabb tájakon kicsit hűvösebben alakulnak. Melegedésre a jövő hét közepétől van kilátás.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. május 28.

* Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
Az elmúlt 5 nap csapadékösszege 2020. május 27-én (mm)

2. ábra
Az elmúlt 5 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2020. május 27-én (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2020. május 27-én (%)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 cm-es rétegében 2020. május 27-én (%)

5. ábra
Az elmúlt 5 nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2020. május 27-én (Celsius fok)

6. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2020. május 27-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

7. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2020. május 27-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

8. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2020. május 27-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2020. május 27-ig
(részletes magyarázat a szövegben)