Csak kis területen enyhül a csapadékhiány

Napos, száraz időjárás volt jellemző az elmúlt hétre erős napi hőingással. Egyáltalán nem esett csapadék az országban ebben az időszakban sem. Sőt az elmúlt 30 napon is csak Baranya és Bács-Kiskun megyékben, valamint az északkeleti határszélen hullott 10 mm-t meghaladó mennyiség (1. ábra), az ország döntő része szárazon maradt. Ez mintegy 30-50 mm-es csapadékhiányt jelent az átlaghoz képest egy hónap alatt (2. ábra). Mindez meg is látszik a talajnedvességen: ugyanis a talaj tovább száradt, a felső 20 cm-es réteg nedvességtartalma az ország túlnyomó részén a növények számára hasznosítható víztartalom 20 és 30 %-a között van (3. ábra). A 20 cm-nél mélyebb talajrétegek vízellátottsága még jónak mondható, az őszi és téli csapadék a mélyebb rétegeket kellően feltöltötte (4. ábra), bár a vízhiány egyre növekszik (5. ábra).
A nappali fölmelegedés 20 Celsius fok körül alakult, sőt csütörtökön és vasárnap a 25 fokos érték sem volt ritka. Azonban a derült idő, a szélcsend, a nagyon száraz levegő és talajfelszín, valamint a még kevés zöld növényi tömeg mind elősegítette a hatalmas napi hőingást. Még a 20 fok fölötti maximumokról is – bár nagyon szeszélyes területi eloszlásban – többfelé fordult elő gyenge fagy (6. ábra). A talajhőmérséklet a fölső 20 cm-es rétegben jelenleg jellemzően 10 és 14 fok között alakul.

Az őszi kalászosok a szárbaindulás, a repce a szárnövekedés/zöldbimbós állapot fenológiai fázisában járnak. A csapadékhiány ezeknél a kultúráknál is kezd gondot okozni, mert bár gyökereik egy része a talaj mélyebb, és még jó vízellátottságú rétegébe ér, de az optimális fejlődéshez ez nem elegendő, ráadásul a száraz rétegekből a tápanyagokat sem tudják fölvenni. Az április és a május kritikus időszak ezen növények számára. A kalászosok ebben a fenológiai fázisban igénylik a legtöbb nedvességet. A repcén szárazságban nem képződik elegendő oldalelágazás, így kevesebb lesz a virág. A növény ilyen viszonyok között gyorsan el is virágzik, ezért nem kötődik jól. Ez pedig mind csökkenti a termésmennyiséget.
A talajhőmérséklet tartósan elérte a kukorica vetéshez szükséges értéket. A tavaszi vetések keléséhez égetően, de már az őszi vetések fejlődéséhez is egyre nagyobb szükség lenne legalább 20-30 mm országos csapadékra. Teljes virágzásban van sok gyümölcsfánk, az őszibarack, a körte, a szilva, a cseresznye, kezd virágozni a meggy, és lassan az alma is. Ami eddig nem fagyott el (a fagykárokról korábbi elemzéseinkben többször is írtunk), arra a meleg, napos idő kedvező.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken a március végére, április elejére vonatkozó állapotokat láthatjuk. Az index értéke ebben az időszakban szokott dinamikus növekedésnek indulni, ezt láthatjuk idén is a nyolc napos változást bemutató térképeken. Az anomália térkép szerint a zöld tömeg mennyisége az ilyenkor szokásosnál országszerte továbbra is nagyobb (7. ábra). Ez a pozitív eltérés a folytatásban a száraz idő miatt csökkenni fog.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek folyamatosan frissülő térképei ismét elérhetőek. Az aktuális értékek mellett az előző éves hőösszegtől, illetve az átlagtól vett eltérés is megtalálható, valamint tíz napos előrejelzés. A különböző növények számára (és sok kártevő számára is) az egyes fenológiai fázisok eléréséhez, így a teljes éréshez is meghatározott mennyiségű hőösszegre van szükség. Az egyes növényfajták csak bizonyos hőmérséklet fölött fejlődnek, a különböző növényeknél ez eltérő úgynevezett bázishőmérsékletet jelent (kukoricánál ez a hőmérséklet 10 Celsius fok). Az értékekből arra is következtethetünk, hogy a növények, elsősorban a kukorica fenológiai fázisai az átlaghoz képest hamarabb vagy később követnek be. Egyelőre a szezon elején, vagy még az előtt járunk, az eddigi értékekből sok következtetést még nem érdemes levonni.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (8. és 9. ábra). A grafikonokon gyorsan át tudjuk tekinteni a vegetációs időszak egyes periódusainak ideális vagy éppen kedvezőtlen alakulását. Az őszi káposztarepce vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, a növény kezdeti fejlődéséhez. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt. Október végén, november elején még éppen időben érkezett a kiadós eső a fejlődő növények számára, a hó végéig tartó csapadékos és enyhe időszak elegendő időt adott a kalászosok fejlődésére, így azok szép állapotban mentek a télbe. Az ország döntő részén nagyjából kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok az év végére: azaz a csapadékösszeg az ideális körül alakult, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel. Csak a Tiszántúl, főleg annak déli fele volt lemaradásban, de ez akkor problémát nem jelentett. December végétől január legvégéig tartósan szárazra fordult az idő, majd február elejétől több hullámban is érkezett jelentősebb eső. Március második dekádjától mind a mai napig, immár öt hete alig esett, a talaj nagyon sokat vesztett a nedvességtartalmából, főleg a fölső réteg. Összességében jelenleg a halmozott csapadékösszeg az ország nagy részén egyre inkább az ideális érték alá csökken. A növények egyelőre még találnak nedvességet a talaj mélyebb rétegeiben, de optimális fejlődésükben ebben a kritikus időszakban ez kevés. Az őszi búzára számított hőösszeg mindenütt jóval az optimális érték fölött jár az enyhe ősz, tél és kora tavasz hatására. Március végén, április elején a növekedés megtorpant, a komoly tavaszi fagyok negatívan befolyásolták a növényeket.

A folytatásban a csapadékhiányt kissé enyhítő, de újabb fagyokat hozó hidegfront érkezik északnyugat felől. Hoz csapadékot is, a lefrissebb számítások szerint az ország nagyobb részén 5 mm alatt marad a mennyisége, azaz a csapadékhiányt ez nem fogja megoldani. Keleten lehet 5 és 10 mm között a csapadék, a Duna-Tisza közén akár kevéssel 10 mm fölött is lehet. A héten pedig újabb csapadék már nem valószínű. A talaj nedvességkészlete így a héten tovább fog csökkenni az ország jelentős részén. A front mögött ismét sarkvidéki eredetű légtömeg árasztja el térségünket, így szerdán és csütörtökön újra nagyobb területen jelennek meg az éjszakai fagyok. -5 fokot meghaladó fagyok is előfordulhatnak. A nappali hőmérséklet is jócskán visszaesik, kedden már csak 9, 13 fok valószínű. A hét közepétől indul majd el a gyors felmelegedés, a hét második felében már ismét 20 fok körül maximumok várhatók. A szél kedden nagy területen lesz erős, helyenként viharos. Pénteken is erős szélre kell készülni, de napközben a többi napon is jó élénk lesz, ez pedig tovább erősíti a talaj száradását. Az 5 cm-es talajhőmérséklet napi átlaga a hidegfront után pár fokot visszaesik, majd ismét emelkedik, de jellemzően 10 fok fölött marad. A hosszabb távú számítások szerint mintha már látszódna a fény az alagút végén. Ugyanis az elmúlt hetekre jellemző északias áramlás a hét legvégére talán már délnyugatiasra fordul, amivel már megérkezhet a nagyon várt csapadék.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. április 13.

* Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszege (mm)

2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2020. április 12-én (%)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 cm-es rétegében 2020. április 12-én (%)

5. ábra
Vízhiány a talaj felső 50 cm-es rétegében a telítettséghez 2020. április 12-én (mm)

6. ábra
Minimumhőmérsékletek 2020. április 12-én (Celsius fok)

7. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól

8. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2020. április 12-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2020. április 12-ig
(részletes magyarázat a szövegben)