Szárazság van kialakulóban

Napos, száraz időjárás volt jellemző a múlt hét második felében hideg reggelekkel. Egyáltalán nem esett csapadék az országban, a hét első felében is csak vékony lepelnyi hó hullott többfelé (1. ábra). A talajok felszíne tovább száradt, a felső 20 cm-es réteg nedvességtartalma az ország túlnyomó részén a kritikus 40%-os érték alá csökkent (2. ábra). A tavaly ilyenkor tapasztalt hasonlóan száraz időjáráshoz képest most annyival jobb a helyzet, hogy a csapadékosabb télből adódóan a 20 cm-nél mélyebb talajrétegek vízellátottsága az idén lényegesen kedvezőbb, az 50-100 cm közötti rétegben telítettek vagy telítéshez közeli állapotban vannak a talajok (3. ábra).
Bár a hajnali fagyok napról-napra gyengültek, a nappali felmelegedés pedig erősödött, a hideg reggelekből adódóan az átlaghőmérséklet továbbra is elmaradt a sokéves átlagtól. A legalacsonyabb minimumhőmérséklet rekordja szerda és csütörtök után pénteken is megdőlt, a fagyzugos területeken ezen a napon is -5; -8 fokig hűlt a levegő (4. ábra). Az 5 cm-es talajhőmérséklet jellemzően 8 és 10 fok között alakul, a legnagyobb hőingású, száraz talajfelszíneken melegebb ennél (5. ábra).

A hűvös idő ellenére már fejlődésnek indultak az őszi kalászosok, és a repce is. A búza többnyire a bokrosodás vége, dél felől egyre nagyobb területen a szárbaindulás fenológiai fázisában jár, a repce is a szárnövekedés állapotában van. A hideg ezekben a növényekben nem okozott kárt. A már virágzó illetve sziromhullás fázisában levő csonthéjas gyümölcsfákat azonban a múlt héten több alkalommal, a fagyzugos területeken akár négy reggelen is érte károkozó, kemény fagy.
A kapás növények esetén a száraz talaj okoz gondot. A talajhőmérséklet lassan eléri a vetéshez szükséges értéket, de a magágy előkészítése sokfelé száraz, poros talajon történik.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken a március második felére vonatkozó állapotokat láthatjuk. Az index értéke ebben az időszakban szokott az éves minimumáról emelkedésnek indulni, ehhez képest idén ekkor még csökkent, mely a száraz idő és a hideg miatt alakult így. Az anomália térkép szerint a zöld tömeg mennyisége az ilyenkor szokásosnál országszerte továbbra is nagyobb, bár az eltérés az előző időszakhoz képest csökkent.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr, Kecskemét és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (6., 7. és 8. ábra). A grafikonokon gyorsan át tudjuk tekinteni a vegetációs periódus ideális vagy éppen kedvezőtlen alakulását. Az őszi káposztarepce vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, a növény kezdeti fejlődéséhez. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt. Október végén, november elején még éppen időben érkezett a kiadós eső a fejlődő növények számára, a hó végéig tartó csapadékos és enyhe időszak elegendő időt adott a kalászosok fejlődésére. Az ország döntő részén nagyjából kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok az év végére: azaz a csapadékösszeg az ideális körül alakult, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel. Csak a Tiszántúl, főleg annak déli fele volt lemaradásban, de ez akkor problémát nem jelentett. December végétől január legvégéig tartósan szárazra fordult az idő, majd február elejétől több hullámban is érkezett jelentősebb eső. Március második dekádjától ismét alig esett, a talaj sokat vesztett a nedvességtartalmából, főleg a fölső réteg. Összességében jelenleg a halmozott csapadékösszeg az ország nagy részén az ideális körül alakul, északnyugaton és délkeleten viszont már kevéssel elmarad attól. A növények számára elegendő nedvesség áll rendelkezésre a talaj mélyebb rétegeiben. Az őszi búzára számított hőösszeg mindenütt jóval az optimális érték fölött jár az enyhe ősz, tél és kora tavasz hatására. Az elmúlt hetekben azonban a növekedés megtorpant, a komoly tavaszi fagyok negatívan befolyásolják a növényeket.

Az előttünk álló héten jellemzően anticiklon alakítja időjárásunkat. Péntekig zavartalan napsütésben lehet haladni a tavaszi munkákkal. Pénteken súrolja térségünket egy hidegfront, melynek hatására kissé több lesz a felhő aznap és a hétvégén, de csapadék továbbra sem várható. A talajok felszín-közeli rétegének nedvességtartalma tovább csökken. Fokozatosan melegszik az idő, gyenge fagyok a fagyzugos területeken fordulhatnak elő még a hét első felében, az ország nagy részén azonban fagymentesen alakulnak a hajnalok. A legmelegebb órák hőmérséklete egyre nagyobb területen alakul 20 fok fölött, az említett hidegfront is csak kismértékű lehűlést okoz. Az 5 cm-es talajhőmérséklet napi átlaga már a hét közepén meghaladja a 10 fokot, a hét végén pedig várhatóan 12-14 fok között alakul.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. április 6.

* Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
Az elmúlt 10 nap csapadékösszege 2020. április 5-én (mm)

2. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2020. április 5-én (%)

3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj 50 és 100 cm közötti rétegében 2020. április 5-én (%)

4. ábra
Minimumhőmérsékletek 2020. április 3-án (Celsius fok)

5. ábra
5 cm-en mért talajhőmérsékletek napi átlaga 2020. április 5-én (Celsius fok)

6. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2020. április 5-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

7. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2020. április 5-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

8. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2020. április 5-ig
(részletes magyarázat a szövegben)