Komoly fagyok okoztak kárt a gyümölcsösökben

Alig vonult el a múlt heti hideghullám, hétfőn újabb érkezett, még erősebb éjszakai fagyokkal, mely komoly károkat okoz a korai virágzású gyümölcsösökben. Közben negyedik hete alig esik, a talaj fölső rétege egyre jobban kiszárad, egyre nagyobb szükség lenne a csapadékra.

A március a mezőgazdaság szempontjából nem hozott ideális időjárást. A hónap elején még enyhe és csapadékos volt az idő, főleg a délkeleti országrészben esett sok eső, arrafelé belvíz is kialakult. A hónap első dekádjának végére átalakult a kontinens fölötti légáramlás rendszere, anticiklonok határozták meg hazánk időjárását. Ezek a légköri képződmények mind a mai napig sokszor sodornak térségünkben kifejezetten hideg, száraz légtömegeket észak, északkelet felől. A kezdeti enyhe idő miatt hamar megindult a vegetáció, a korai gyümölcsök virágozni kezdtek, majd jöttek a komoly éjszakai fagyok. 8-a óta alig esett az országban, a havi csapadékösszeg csak az első napoknak köszönhetően nem alacsonyabb sokkal a sokéves átlagnál, de főleg nyugaton így is nagy a hiány (1. ábra).

A múlt csütörtök óta eltelt időszakban ismét jócskán kilengett az időjárás, elsősorban hőmérsékletileg. Sok volt a napsütés, e mellett a hétvégén a gomolyfelhőkből elszórtan alakult ki záporeső. Az ország döntő részén említést érdemlő mennyiségű csapadék ebben az időszakban sem hullott. Így a talaj nedvességtartalma országszerte tovább csökkent, főleg a fölső réteg van kiszáradva (2. ábra). 20 cm alatt azonban továbbra is jó a talajok vízellátottsága - egyelőre (3. ábra). Az előző hét második fele emelkedő hőmérsékleteket hozott, megszűntek a hét elejére jellemző éjszakai fagyok, napközben pedig 15- 20 fokig melegedett a levegő. A télnek azonban volt és van még fullánkja, ugyanis hétfőn északnyugat felől hidegfront érte el hazánkat megerősödő, többfelé viharossá fokozódó északi széllel, és többfelé, de csak jelentéktelen mennyiségű esővel, havazással. Már kedd reggelre újabb komoly fagyok alakultak ki (4. ábra), melyek szerdán és csütörtökön a nyugalomba jutott levegőben, a derült éjszakákon és a száraz talajfelszín miatt megismétlődtek, sőt sokfelé fokozódtak (5. ábra). Az ország jelentős részén alakult ki -5 és -10 fok közötti fagy, egész télen alig volt ehhez hasonló hideg. Megdőlt a minimumhőmérséklet napi rekordja is. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet a múlt hét végén 10 fok köré emelkedett, jelenleg 5 fok közelében alakul.

A hideg idő az őszi vetésű kalászosoknak és repcének sem kedvező, a fejlődés megtorpan, kisebb fagykár is előfordulhat, de ezt a növények kiheverik. A korai csonthéjas gyümölcsökben viszont komoly, többfelé akár 100%-os kár valószínű a hőmérsékleti adatokat látva. A szakirodalom szerint kajszi esetén a sziromhullás/terméskezdemény fázisában (ahol jelenleg jár a növény) -0,8 Celsius foknál kezdődik a károkozás, és -4,4 fok esetén már 90%-os a fagykár (6. ábra). Őszibaracknál a virágzás kezdetén ezek az értékek -2,8 és -5,6 foknál kezdődnek (7. ábra). Körténél zöld bimbós állapotban -2,8 és -5,6, piros bimbós állapotban -4,4 és -9,4 fok (8. ábra). Ezek az értékek azonban függnek a fajtától és a kritikus hőmérséklet fennállásának időtartamától is. Az alma (9. ábra) és a meggy (10. ábra) még a rügyfakadás környékén jár, a cseresznyéből (11. ábra) pedig csak a korai fajták kezdtek rügyezni.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken a március második felére vonatkozó állapotokat láthatjuk. Az index értéke ebben az időszakban szokott az éves minimumáról emelkedésnek indulni, ehhez képest idén ekkor még csökkent, mely a száraz idő és a hideg miatt alakult így. Az anomália térkép szerint a zöld tömeg mennyisége az ilyenkor szokásosnál országszerte továbbra is nagyobb, bár az eltérés az előző időszakhoz képest csökkent.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (12. és 13. ábra). A grafikonokon gyorsan át tudjuk tekinteni a vegetációs periódus ideális vagy éppen kedvezőtlen alakulását. Az őszi káposztarepce vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, a növény kezdeti fejlődéséhez. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt. Október végén, november elején még éppen időben érkezett a kiadós eső a fejlődő növények számára, a hó végéig tartó csapadékos és enyhe időszak elegendő időt adott a kalászosok fejlődésére. Az ország döntő részén nagyjából kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok az év végére: azaz a csapadékösszeg az ideális körül alakult, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel. Csak a Tiszántúl, főleg annak déli fele volt lemaradásban, de ez akkor problémát nem jelentett. December végétől január legvégéig tartósan szárazra fordult az idő, majd február elejétől több hullámban is érkezett jelentősebb eső. Március második dekádjától ismét alig esett, a talaj sokat vesztett a nedvességtartalmából, főleg a fölső réteg. Összességében jelenleg a halmozott csapadékösszeg országszerte az ideális körül alakul, a délkeleten sokáig megmaradt hiány is pótlódott március elejére. A növények számára elegendő nedvesség áll rendelkezésre a talaj mélyebb rétegeiben. Az őszi búzára számított hőösszeg mindenütt jóval az optimális érték fölött, a legtöbb helyen a duplájánál jár az enyhe ősz, tél és kora tavasz hatására. Az elmúlt hetekben azonban a növekedés megtorpant, a komoly tavaszi fagyok negatívan befolyásolják a növényeket.

Az előttünk álló napokban csak nagyon lassan melegszik az idő. Péntektől még ebben is lesz egy kis megtorpanás, de a jövő hét közepére délután már elérjük a 20 fokos hőmérsékletet. Gyengülnek az éjszakai fagyok, de teljesen majd csak a jövő héten tűnnek el, reméljük immár végleg ezen a tavaszon. Jobbára napos, száraz időre van kilátás, említést érdemlő csapadék a következő bő egy hét során, azaz április 10-ig egyáltalán nem várható, így a talaj tovább fog száradni. A mezőgazdasági munkákkal jól lehet majd haladni, de a növények számára és a kukorica vetésének talajelőkészítéséhez nagy szükség lenne az országos esőre. Az északi, északkeleti szél péntektől vasárnapig, majd hétfőn már délkeleti irányból napközben sokfelé megélénkül, többfelé megerősödik, mely tovább erősíti a talaj száradását.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. április 2.

* Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (mm)

2. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2020. április 2-án (%)

3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 100 cm-es rétegében 2020. április 2-án (%)

4. ábra
Minimumhőmérsékletek 2020. március 31-én (Celsius fok)

5. ábra
Az elmúlt 24 óra minimumhőmérsékletei 2020. április 2-án (Celsius fok)

6. ábra
Kajszi 2020. április 1-én Miskolc térségében
A félbevágott virág közepén jól látszik a megfeketedett, elfagyott terméskezdemény
fotó: Kovács Attila