Optimális a halmozott csapadékösszeg

Ha „Dorottya szorítja, Julianna tágítja” – szól a mai naphoz kötődő népi időjóslás, de egyes vidékeken nem kötötték össze a két névnapot, hanem csak az előbbiről beszélnek ekképpen: „Dorottya rottyantja”. Idén Dorottya nem szorítja, és jég sincs, amit rottyanthatna, hiszen enyhe időszak van mögöttünk és előttünk is. Bár a tavasz várása általános hozzáállás volt és többnyire az ma is, a túl korán bekövetkező tavasz komoly károkat tud okozni egy-egy (akár csak pár napos) későn érkező hideghullám során.

Az elmúlt egy hét során igencsak enyhe és változékony időjárásunk volt. A hőmérséklet az egész időszakban több fokkal meghaladta az ilyenkor szokásos értéket (1. ábra), sőt több napon is megdőltek országos minimum- és maximumhőmérsékleti rekordok. Csak a szerdán érkezett hideg légtömeg terelte vissza a hőmérsékletet a rendes kerékvágásba. Ez a hideg levegő viszont viharos, helyenként orkán erejű széllel érkezett, kedden előbb a Dunántúlra, majd szerdán már keletre is, sokfelé komoly károkat okozva (2. ábra). A januárban sokáig száraz időjárás után az előző héten csapadékos időszak kezdődött. A múlt hét második felében is hullott csapadék az országban, de a legtöbb esőt a kedden térségünkbe érkezett légörvény okozta. Főleg a keleti országrészben esett nagy mennyiségű csapadék (3. ábra), melynek (és az olvadásnak) a hatására a Dunán, valamint a keleti és északi országrész folyóin árhullámok vonulnak le. A Tiszántúl déli részén eddig még volt nedvességhiány a talajban a fölső egy méteres rétegben, most ezzel az esővel gyakorlatilag arrafelé is föltöltődött. Az országban már többfelé van belvíz, melynek esélye már a csapadékos november után körvonalazódott. A talaj országszerte kiengedett az elmúlt napokban, csak ma reggelre fagyott meg a teteje.

Az őszi vetések jellemzően továbbra is jól telelnek. Eddig nem fordult elő olyan komolyabb fagy, ami hótakaró nélkül kárt okozott volna a növényi állományokban. Ugyanakkor a kártevőket és a különböző kórokozókat sem ritkította eddig kemény hideg. Az őszi búza nagyobb károsodás nélkül bírja a vízborítást, ha a hőmérséklet a négy Celsius fokot nem haladja meg. A folytatásban a jövő héten bőven e fölött lesz a hőmérséklet, de újabb sok eső nem ígérkezik, a belvizes területek kiterjedése pedig még alacsony, ezért nagyobb gond egyelőre nincs. Az éjszakai fagyok pedig még nyugalomban tartják a növényeket.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár, Kecskemét és Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramokon* (5., 6. és 7. ábra). Az őszi káposztarepce vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, a növény kezdeti fejlődéséhez. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt. Október végén, november elején még éppen időben érkezett a kiadós eső a fejlődő növények számára, a hó végéig tartó csapadékos és enyhe időszak elegendő időt adott a kalászosok fejlődésére. Az ország döntő részén nagyjából kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok az év végére: azaz a csapadékösszeg az ideális körül alakult, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel. Csak a Tiszántúl, főleg annak déli fele volt lemaradásban, de ez akkor problémát nem jelentett. December végétől január legvégéig tartósan szárazra fordult az idő, majd ezt követően több hullámban is érkezett eső. Ezúttal a több eső a Tiszántúlon hullott, arrafelé is jórészt feltöltődött a talaj, sőt helyenként már a belvíz is megjelent. Összességében jelenleg a halmozott csapadékösszeg országszerte az ideális körül alakul. Az őszi búzára számított hőösszeg országszerte jóval az optimális érték fölött (helyenként már csaknem a duplájánál) jár az enyhe ősz és december hatására. Bár enyhébb az idő a szokásosnál és tartós hóréteg sem alakult ki az országban, eddig a télre agrometeorológiai szempontból különösebb panaszunk nem lehet.

Az előttünk álló egy hétben is mozgalmas marad időjárásunk, bár a hét végén átmenetileg kissé csendesebb és nagyrészt napos időre van kilátás. Éjjel fagyokra, napközben pedig enyhe időre számíthatunk. Hétfőtől aztán újabb frontok érkeznek, ismét viharossá fokozódik a szél, és eső is várható. A csapadék mennyisége jövő csütörtökig összességében 10 mm alatt valószínű. A hőmérséklet vasárnap és hétfőn többfelé ismét meghaladhatja a 10 fokot, de a többi napon is az átlag fölött alakul. A hosszabb távú, ugyanakkor bizonytalanabb előrejelzések szerint a jövő hét végéig nem érkezik komolyabb lehűlés, de utána jöhet egy hideghullám. Messze északon egyre gyűlik a hó és a jég, így pedig egyre több a hideg levegő is, mely sokszor a Kárpát-medencét éppen csak elkerüli, időnként azonban el is éri. Ezért még nem szabad a tavaszt siettetni, bár a nappalok a következő egy hét során 22 perccel hosszabbodnak. A talaj végig sáros marad, fagy csak a derült napokon alakulhat ki sekély rétegben, mely napközben kienged.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, április 1-től kezdődően meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. február 6.

* Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).