2019. november 17. vasárnap
Elemzések, szöveges előrejelzések

OMSZ: 2019. szeptember 19. 12:12

Egyelőre maradnak a hideg hajnalok

Csak kevés helyen öntözte számottevő csapadék a talajt a hét elején átvonult, és jelentős lehűlést hozó hidegfronthoz kötődően. A hét legvégéig is száraz, jellemzően napos idő segíti a kapás növények betakarítását, és a repce vetését. Ugyanakkor hideg hajnalokkal, többfelé talajmenti fagyokkal is számolni kell. Változékony, csapadékosabb, de enyhébb idő a jövő hét elejétől várható.

A hét első felében az ország déli és nyugati felén hullott 2 és 7 mm közötti csapadék, néhol kevéssel 10 mm fölött, de a Dunántúl délnyugati részén valamint a Győr – Budapest – Békéscsaba vonaltól északkeletre még 1 mm sem esett (1. ábra).
A talaj legfelső rétegében a legtöbb helyen elegendő nedvesség áll rendelkezésre a repce vetéséhez, valamint az őszi gabonák magágy-előkészítéséhez (2. ábra). A leginkább száraz talajok északkeleten, a Felső-Tisza vidékén és a Nyírségben vannak. A középső rétegekben azonban a Tiszántúl egészén és Baranya megyében valamint Somogy megye déli részén is jelentős a nedvességhiány (3. ábra), az alsóbb talajréteg pedig országszerte igen száraz (4. ábra).
A hőmérséklet hétfőn még a nyarat idézte 27, 30 fokos maximumokkal, majd keddtől lehűlés kezdődött, és szerdán már 20 fokig sem melegedett a levegő. A minimum értékek is jelentősen visszaestek a hét közepére, csütörtök hajnalban a fagyzugos völgyekben illetve a száraz, homokos területeken néhol 2 méteres magasságban is fagypont alá csökkent a hőmérséklet, talajmenti fagyok pedig főként az Északi-középhegység völgyeiben illetve a Kiskunság és a Nyírség területén többfelé is előfordultak.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg a keleti országrészben többfelé már 1600 foknap fölé emelkedett, míg a Dunántúlon is meghaladta az 1450 foknapot (5. ábra). Ezek az értékek már bőven elegendőek a legtöbb kukorica fajta teljes éréséhez. A 2018-as hőösszeghez képest mintegy 170-240 foknapos az elmaradás, mely főként a tavalyi igen meleg és az idei különösen hűvös május miatt alakult ki, de kisebb mértékben azóta is növekszik. A sokéves átlaghoz képest viszont pozitív az eltérés, ez nagyrészt a nyár végén és az ősz elején halmozódott föl, mely az érést segítette. A növények fenológiai fázisai így a nyár során körülbelül a szokásos időben következtek be, a meleg nyárutó és kora ősz következtében az érés viszont jelentősen felgyorsult.

A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképeink az augusztus utolsó dekádjára, szeptember első napjaira vonatkozó állapotokat tükrözik. A növényi zöld tömeg mennyiségét jellemző index legmagasabb értékei természetesen az erdeinkben vannak, míg sokfelé találhatók elművelt, növénymentes táblák is az országban (alacsony értékekkel). Az index értéke a szokásos éves menetnek megfelelően csökkent az előző méréshez képest. Igen erőteljes csökkenés figyelhető meg a Tiszántúl területén, ahol az éves meneten túl a száraz augusztusi időjárás is közrejátszott a növényzet kiszáradásában. Ez a jelenség az anomália térképen is nyomon követhető, amely szerint az ország túlnyomó részén a pozitív eltérés dominál, a Tiszántúl, a Jászság és a Kisalföld területén ugyanakkor az átlagosnál jóval alacsonyabb értékek a jellemzők, melyet a korábbi csapadékeloszlás és talajnedvesség térképeken is láthattunk (6. ábra).

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezen elemzésünkben Kecskemét és Békéscsaba térségére vonatkozó agrogramokon* (7. és 8. ábra). Kecskemét környékén elég jelentősen, mintegy 70 mm-rel elmarad a tenyészidőszak során hullott csapadék az optimálistól, július és augusztus jelentős részében kevés nedvesség állt rendelkezésre a talajban a növény számára, a jó termés eléréséhez öntözésre volt szükség. Szeptember elején pedig már későn érkezett a csapadék. Az erre a vidékre jellemző erős hajnali lehűlések miatt szeptember első felében az átlaghőmérséklet is elég alacsonyan alakult, ami hátráltatja a kukorica érését. Békéscsaba térségében a tenyészidőszak során megkapta a kukorica a szükséges csapadékmennyiséget, az augusztus azonban errefelé is igen száraz volt. A görgetett hőösszeg itt is kevéssel az ideális alatt alakul, mely elsősorban a május és július elejének hűvös időjárása miatt alakult ki, de ez nem befolyásolja az érést.

Zajlik a napraforgó betakarítása, és az Alföldön már megkezdődött a kukorica aratása is. A további éréshez, az optimális szemnedvesség kialakulásához, a betakarításhoz száraz, meleg időjárás lenne az ideális, mely az elmúlt időszakban nagyrészt meg is valósult. A többnyire kellően nedves felső talajréteg kedvező feltételeket nyújt az őszi káposztarepce keléséhez, fejlődéséhez, valamint az őszi kalászosok vetése előtt a talaj előkészítéséhez is, ugyanakkor a gyomosodás is megindult.

A hét további részében folytatódik a nagyrészt napos, száraz, de az ilyenkor megszokottnál kissé hűvösebb időjárás. Csapadék a hét végéig nem várható, csak az erős hajnali harmat nedvesíti át a talajfelszínt. Napközben száraz lesz a levegő, a legmelegebb órákban 40% alá csökken a relatív páratartalom. Az éjszakák továbbra is hidegek lesznek, hajnalonként a legtöbb helyen 1 és 5 fok közé hűl le a levegő, de a fagyzugos helyeken a csütörtökihez hasonló gyenge fagyok is előfordulnak, talajmenti fagyra pedig többfelé számítani kell, főként a környezetüknél kissé alacsonyabban fekvő helyeken vagy száraz, homokos talajok esetén. Napközben a hétvégén már melegszik a levegő, a pénteki 16, 19 fokos értékekről, vasárnap a legtöbb helyen már 20 fok fölé emelkedik a hőmérséklet. Hétfőn változékonyabbra fordul időjárásunk, több lesz a felhő, és délnyugat felől többfelé elered az eső. A jövő hét első felében az ország nagy részén 5 és 10 mm közötti csapadék valószínű. A felhősebb idővel megszűnik az erős éjszakai lehűlés és a talajmenti fagyok, hajnalonként kevéssel 10 fok fölötti értékek, és napközben is 20 fok körüli hőmérsékletek lesznek jellemzőek.   

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, április 1-től kezdődően meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2019. szeptember 19.


* Agrogram

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).


1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2019. szeptember 18-ig (mm)


2. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2019. szeptember 18-án (%)


3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 cm-es rétegében 2019. szeptember 18-án (%)


4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj 50-100 cm közötti rétegében 2019. szeptember 18-án (%)


5. ábra
Kukorica növekedési foknap (hőösszeg) 2019. szeptember 17-ig (részletes magyarázat a szövegben)



6. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól


7. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2019. szeptember 18-ig
(részletes magyarázat a szövegben)


8. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2019. szeptember 18-ig
(részletes magyarázat a szövegben)