2019. november 17. vasárnap
Elemzések, szöveges előrejelzések

OMSZ: 2019. szeptember 16. 12:16

A héten már kialakulhatnak az első őszi talajmenti fagyok

A hét második felében megérkezhetnek az első őszi fagyok a kedden-szerdán érkező hideg léghullámok hatására. Nagyobb csapadék nem várható, mely a betakarításra, a talajmunkákra, az érésre kedvező, és a repce számára is még elegendő nedvesség áll a rendelkezésre a talajban az ország nagyobb részén. Ugyanakkor különösen északkeleten a talaj nagyon száraz, errefelé nagy szükség lenne az esőre.

Múlt hét kedd óta számottevő csapadék nem hullott az országban. Az elmúlt 30 nap során északon, északnyugaton esett komoly mennyiség, míg délen és keleten jelentős, 20-60 mm-es csapadékhiány gyűlt össze 30 nap alatt (1.és 2. ábra).
A talaj sokat szikkadt, száradt az elmúlt napokban, de az ország döntő részén még megfelelően nedves a fölső réteg (3. ábra), ugyanakkor főleg északkeleten nagyon száraz a talaj. A mélyebb rétegekben országszerte jelentős a nedvességhiány (4. ábra).
A maximum hőmérséklet a hét elején még 20, 25 Celsius fok körül alakult, majd melegebb léghullámok érkeztek, így szerdától már ismét országszerte 25 fok fölé melegedett a levegő, mely jócskán meghaladja az ilyenkor szokásos értéket. Aztán szombaton pár fokkal hűvösebb, száraz levegő érkezett fölénk, így vasárnap reggelre már erős volt a lehűlés: a kiskunsági és nyírségi homokon, valamint az északi szélvédett völgyekben többfelé 5 fok alá csökkent a hőmérséklet (5. ábra).

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg a keleti országrészben sokfelé már 1500 foknap fölé emelkedett, míg a Dunántúlon is meghaladta az 1400 foknapot (6. ábra). Ezek az értékek már jócskán meghaladták a legtöbb kukorica fajta teljes éréséhez szükséges összeget. A 2018-as hőösszeghez képest mintegy 150-220 foknapos az elmaradás, mely főként a tavalyi igen meleg és az idei különösen hűvös május miatt alakult ki, ezért nyár eleje óta gyakorlatilag állandósult. A sokéves átlaghoz képest viszont pozitív az eltérés, ez nagyrészt a nyár végén és az ősz elején halmozódott föl, mely az érést segítette. A növények fenológiai fázisai így a nyár során körülbelül a szokásos időben következtek be, a meleg nyárutó és kora ősz következtében az érés viszont jelentősen felgyorsult.

A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképeink az augusztus utolsó dekádjára, szeptember első napjaira vonatkozó állapotokat tükrözik. A növényi zöld tömeg mennyiségét jellemző index legmagasabb értékei természetesen az erdeinkben vannak, míg sokfelé találhatók elművelt, növénymentes táblák is az országban (alacsony értékekkel). Az index értéke a szokásos éves menetnek megfelelően csökkent az előző méréshez képest. Igen erőteljes csökkenés figyelhető meg a Tiszántúl területén, ahol az éves meneten túl a száraz augusztusi időjárás is közrejátszott a növényzet kiszáradásában. Ez a jelenség az anomália térképen is nyomon követhető, amely szerint az ország túlnyomó részén a pozitív eltérés dominál, a Tiszántúl, a Jászság és a Kisalföld területén ugyanakkor az átlagosnál jóval alacsonyabb értékek a jellemzők, melyet a korábbi csapadékeloszlás és talajnedvesség térképeken is láthattunk.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezen elemzésünkben a Kaposvár és Nyíregyháza térségére vonatkozó agrogramokon* (7. és 8. ábra). A Dunántúl délnyugati részén, így Kaposvár térségében is eléri a csapadék mennyisége az optimális értéket. A csapadék eloszlása a tenyészidőszak során viszonylag egyenletes volt, a talajnedvesség gyakorlatilag egyszer sem süllyedt a kritikus szint alá. Így a kaposvári agrogram jó termést ígér. Nyíregyháza környékén már nem ennyire ideális a kép, hiszen több mint 100 mm-rel esett kevesebb eső az optimálisnál, ráadásul a nyár folyamán igen egyenetlen volt a csapadék eloszlása. Július második felében volt egy nagyon száraz időszak, majd a hónap végén érkezett sok eső hatására feltöltődött a talaj. Ez rendkívül sokat jelentett a kukorica számára, annál is inkább, mert augusztusban újabb száraz időszak következett. A görgetett hőösszeg országszerte kevéssel az ideális alatt alakul, mely elsősorban a május és július elejének hűvös időjárása miatt alakult ki.

Zajlik a napraforgó betakarítása, sőt az Alföldön már megkezdődött a kukorica aratása is. A további éréshez, az optimális szemnedvesség kialakulásához, a betakarításhoz száraz, meleg időjárás lenne az ideális, mely az elmúlt időszakban nagyrészt meg is valósult. A többnyire kellően nedves felső talajréteg kedvező feltételeket az őszi káposztarepce fejlődéséhez, valamint az őszi kalászosok vetése előtt a talaj előkészítéséhez is

Az előttünk álló héten jelentős lehűlésre, de alapvetően száraz időjárásra számíthatunk. Kedden érkezik a hűvös levegő első hulláma, majd szerdán a következő, de csak nagyon kevés csapadékkal. Legfeljebb délnyugaton eshet számottevő mennyiség, de területi átlagban ez is 5 mm körül marad. A keddi felhős idő után nagyrészt többnyire napos, száraz idő következik, mely a betakarításra, a talajmunkákra, az érésre kedvező, a repce számára is elegendő nedvesség áll még rendelkezésre az ország nagyobb részén. Ugyanakkor a Tiszántúlon, délnyugaton, de különösen északkeleten a talaj fölső része (is) nagyon száraz, errefelé szükség lenne az esőre. A talaj tehát ezen a héten száradni fog, 5-15 mm nedvességet veszíthet. A levegő páratartalma kedden napközben is magas lesz, de szerdától a legmelegebb órákban többnyire 40% alá esik a hajnali 80-90 %-ról, tehát a hidegfront után nagyon száraz levegő érkezik fölénk. Ugyanakkor a rohamosan hosszabbodó éjszakákon, amikor leáll a szél, akkor erős harmat várható. Különösen a kedd, szerda, és még valamennyire a csütörtök ígérkezik meglehetősen szelesnek. A hőmérséklet jelentősen visszaesik: szerdától már a csúcsérték is országszerte 20 fok alatt marad gyakorlatilag egész héten. Helyenként már megjelenhetnek az első gyenge talajmenti fagyok. Erre esély a derült, szélcsendes éjszakákon van, különösen az Északi-középhegység és a Dél-Dunántúl völgyeiben, valamint a homoktalajok fölött. A jelenlegi számítások szerint fagyveszélyes lehet a csütörtök, a péntek és a szombat hajnal. A hosszabb távú, de bizonytalanabb előrejelzések szerint a következő héten jelentősen melegszik az idő, de csapadék nem érkezik.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, április 1-től kezdődően meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2019. szeptember 16.


* Agrogram

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).


1. ábra
30 napos csapadékösszeg 2019. szeptember 15-ig (mm)


2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2019. szeptember 15-ig (mm)


3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2019. szeptember 15-én (%)


4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 cm-es rétegében 2019. szeptember 15-én (%)


5. ábra
Minimumhőmérséklet 2019. 09. 15-én (Celsius fok)


6. ábra
Kukorica növekedési foknap (hőösszeg) 2019. szeptember 14-ig (részletes magyarázat a szövegben)


7. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2019. szeptember 15-ig
(részletes magyarázat a szövegben)


8. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2019. szeptember 15-ig
(részletes magyarázat a szövegben)