2019. augusztus 17. szombat
Elemzések, szöveges előrejelzések

OMSZ: 2019. július 18. 12:04

A kukoricára kellene a csapadék, de az aratásra nem

Az egyenlőtlen csapadékeloszlás miatt meglehetősen nagy különbségek alakultak ki az országban: míg délkeleten és délnyugaton ideális a talajnedvesség a növények számára, addig sokfelé az országban egyre nagyobb a szárazság. A kukorica számára ideális júliusi 100 mm-es havi csapadékösszegtől az ország döntő részén nagyon messze vagyunk, és úgy tűnik (bár ennek nagy a bizonytalansága), hogy július végéig már ilyen száraz is marad az idő. Az aratásra ugyanakkor ez az időjárás a kedvező.

Az elmúlt hét végén sokfelé voltak záporok, zivatarok, néhol hevesebb felhőszakadások is az országban, és ezúttal – a megelőző időszakkal ellentétben – a déli, délnyugati országrészben hullott kevesebb csapadék. Jellemzően 5 és 15 mm közötti mennyiség esett, de kisebb foltokban 20-40 mm is előfordult. A Dunántúl déli felén valamint az északi, északkeleti határszélen azonban csak igen kevés vagy egyáltalán semmi csapadék nem volt (1. ábra). Az elmúlt 30 nap csapadékeloszlása igen változatos képet mutat (2. ábra). Az ország északi kétharmadán kissé javult a talajok vízellátottsága a múlt hét közepi állapotokhoz képest, de inkább csak a felszín közeli talajréteg nedvesedett át. A hét első felében gyakorlatilag végig száraz maradt az idő, a talaj ismét sokat száradt. A felső 50 cm-t tekintve egyre rosszabb a helyzet a Kisalföldön, különösen Győr környékén, illetve a Siófok – Sátoraljaújhely vonal mentén sokfelé, ahol kezd kritikusan szárazzá válni a talaj (3. ábra). Ezeken a részeken a mélyebb rétegek is egyre szárazabbak (4. ábra).
A múlt héten a hőmérséklet mintegy 3-4 fokkal elmaradt az ilyenkor megszokott értékektől. A hűvös, a hét közepén többfelé 10 fok alatti hajnalok után napközben is csak 21, 26 fokig melegedett a levegő. A napi minimumhőmérséklet rekordja két napon is megdőlt. Ezen a héten melegedett a levegő, és a hét közepén már nyárias hőmérsékletek voltak a jellemzőek.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 760 és 890 foknap között járnak az országban (5. ábra). A legalacsonyabb értékek a Dunántúl nyugati részén, míg a magasabbak a keleti, délkeleti tájakon figyelhetők meg, és a növekedés az elmúlt napokban lelassult. A 2018-as hőösszeg értékektől vett eltérés továbbra is jelentős, jelenleg mintegy 140-180 foknappal vannak elmaradva az idei értékek. A sokéves átlaghoz képesti többlet is csökkent, de még mindig 20-70 foknap körül alakul, és jellemzően keleten vannak a magasabb értékek. Így mindez azt is jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai körülbelül a szokásos időben következnek be, nem úgy, mint 2018-ban, mikor több héttel megelőzték azt.

A napraforgó a virágzás, a kukorica a címerhányás-nővirágzás (6. ábra) fenológiai fázisában tart. Optimális fejlődésükhöz melegre és országos csapadékra lenne most szükség (az ideális júliusi csapadékösszeg 100 mm lenne, jelenleg ettől nagyon messze van az ország döntő része). A meleg könnyebben megérkezik a folytatásban, csapadékból viszont csak kevés mutatkozik. A repcét és az árpát a legtöbb helyen már learatták, gőzerővel zajlik a búza aratása is. Ezekre a növényekre száraz meleg lenne optimális.

A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképeink a július elejére vonatkozó állapotokat tükrözik. Az index értéke országos átlagban már túl van a maximumán, a nyár során lassú csökkenés a jellemző (az egyes szántóföldi kultúráknál külön-külön jelentős különbségek vannak). A zöld tömeg mennyisége nagy területen jelentősen csökkent az elmúlt időszakban, hiszen a kalászosok és az őszi káposztarepce is beérett, sokfelé ekkorra már le is aratták, sőt helyenként már a tarlóhántás is megtörtént. Így sokfelé tarló és csupasz talaj a jellemző. Az anomália térképen még mindig a pozitív eltérés dominál az országban, azaz többnyire jó állapotúak, az átlagosnál erősebbek a kultúrák, de főleg a Kisalföld térségében az átlagosnál alacsonyabb értékek a jellemzők, mely egybevág az elmúlt hetek csapadékeloszlásával. Az erősen mozaikos (a sűrűn váltakozó vörös és sötétzöld) foltok a vetésforgó során az évente eltérő kultúrák miatt alakulnak ki.

Kukoricára vonatkozó agrogramot mutatunk be Győr, Kecskemét, Békéscsaba és Nyíregyháza térségére vonatkozóan (7., 8., 9. és 10. ábra). Áprilisban még jelentősen elmaradt az ideálistól a csapadék, és így a talajnedvesség is. Májusban jócskán bepótlódott a hiány, feltöltődött a talaj, majd a nyár első részében a keleti és a déli országrész részesült bővebben esőben, így az országban nagy különbségek alakultak ki. Békéscsaba térségében jó a csapadékellátottság, jelenleg is optimális a talajnedvesség, a kukorica szépen fejlődik. A Tiszántúl északabbi részein azonban, így Nyíregyháza térségében is körülbelül 50 mm csapadék hiányzik a vetés óta, és a talajnedvesség már a kritikus 40%-os érték alá csökkent. A Kisalföld még ennél is jóval szárazabb, itt 100 mm körüli a hiány, és a talajnedvesség a száraz április után július eleje óta ismét a kritikus szint alatt van, vagyis a kukorica optimális fejlődéséhez öntözni kell(ene). A napi középhőmérséklet április első részében még országszerte az ideális fölött alakult, de már április utolsó hetétől május végéig tartósan az alatt maradt, tehát még az országos viszonylatban melegnek számító keleti országrészben is fázott a növény. Júniusban ideálisan alakult a kukorica számára a hőmérséklet, azonban a július ismét jelentősen elmarad az ideálistól.

A következő napokban előbb nyugati, délnyugati, majd a jövő hét elejétől már északias áramlás jellemzi időjárásunkat. Nagyrészt sok lesz a napsütés, elszórtan várhatók záporok, zivatarok. Csapadékra több napon is van esély, de a következő 6-8 nap alatt várható összmennyiség várhatóan 10, az ország nagyobb részén 5 mm alatt marad. Helyenként, kisebb körzetekben lehet csak ettől nagyobb mennyiség. Hosszabb távra, de nagyobb bizonytalansággal tekintve nagyon úgy tűnik, hogy július már végig ilyen száraz is marad. Így összességében a legtöbb helyen veszítenek a talajok jelenlegi nedvességtartalmukból mind a felszín-közeli, mind a mélyebb rétegekben. Az átmenetileg csapadékos helyeken megnövekszik a relatív páratartalom, de a legmelegebb órákban általában 50, egyes napokon 30% alá is lecsökken, ami jót tesz a különböző kórokozók elleni védekezésben. Eleinte inkább csak zivatarfelhők környékén támad fel átmenetileg szél, majd a jövő hét elején többfelé tartósan megélénkül északias irányból. Jelentősen melegszik az idő, a hét végére visszatér a kánikula, sokfelé 30 fok fölötti maximumokkal, majd a jövő héten pár fokot csökken a hőmérséklet. A hőösszeg a jövő hét végére már az 1000 foknapot is elérheti a délkeleti országrészben.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, április 1-től kezdődően meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Készült: 2019. július 18.


* Agrogram

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy –többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).


1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2019. július 17-ig (mm)


2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2019. július 17-ig (mm)


3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 cm-es rétegében 2019. július 17-én (%)


4. ábra: A talaj felső 1 m-es rétegében a telítettséghez hiányzó nedvesség 2019. július 17-én (mm)


5. ábra
Kukorica növekedési foknap (hőösszeg) 2019. július 16-ig (részletes magyarázat a szövegben)


6. ábra
Kukorica Miskolc térségében 2019. július 15-én (fotó: Kovács Attila)


7. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2019. július 17-ig
(részletes magyarázat a szövegben)


8. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2019. július 17-ig
(részletes magyarázat a szövegben)


9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2019. július 17-ig
(részletes magyarázat a szövegben)


10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2019. július 17-ig
(részletes magyarázat a szövegben)