Keletre is átterjed a csapadék

A hétvégén a Dunántúl nagy részén extrém sok csapadék hullott, többfelé 50 mm-t meghaladó mennyiségekkel. A jelentős eső nem tett jót sem a betakarítás előtt álló napraforgónak illetve kukoricának, sem a még le nem szüretelt szőlőnek. A talaj felső része sáros, vízzel telített, az 50 cm alatti mélységekben viszont bőven van hely a lassan beszivárgó a nedvességnek. Ezzel szemben a Zagyva-Tisza vonaltól keletre a száraz idő folytatódott, egy hete egyáltalán nem esett. A Tiszántúlon igen száraz a talaj minden rétege, különösen északkeleten jelentős az aszály.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek többnyire 1450 és 1650 foknap között járnak az országban. Az  1. és 2. ábrán Nyíregyháza és Kaposvár ezen hőösszegeit mutatjuk be az idei és a 2017-es mérésekkel, a sokéves átlaggal, valamint előrejelzéssel. Mivel április 1-től számolunk, az eltérő időpontokban történt vetés miatt valamennyit ezekből az értékekből le kell vonni (hiszen a vetés pontos idejétől kellene az összegzést indítani). Az mindenesetre megállapítható, hogy ezek az értékek nagyon magasak, jóval az átlagos értékek fölött vannak, a legtöbb hibrid fajtának már elegendő hőmennyiség gyűlt össze a teljes éréshez.

A hőösszeg többlete miatt az átlagosnál nagyjából két héttel előrébb járnak az érési folyamatok szinte minden növényünknél. A napraforgó beérett, az aratása, ahol a csapadékos idő nem hátráltatja, folyamatban van, és a kukorica is a teljes érés fenológiai fázisában jár, amint a napraforgó betakarítása lehetővé teszi, kezdődhet az aratása. A szüret már a később érő szőlőfajtáknál is megkezdődött.

A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképünkön a zöld tömeg mennyisége már egyre kisebb. A változást mutató térkép szerint a zöld tömeg aránya tovább csökkent (sárga és vörös területek), de már nem olyan drasztikusan, mint augusztus közepén, amikor elkezdődött a  kukorica és a napraforgó száradása. Az anomália térkép a Dunántúl déli kétharmadán és a középső országrész nagy részén a sokéves átlag fölötti zöld tömeget mutat, ugyanakkor a Tiszántúlon és északnyugaton nagy területű negatív eltérés is megfigyelhető, mely az augusztus végi kevés csapadéknak és az átlagosnál hamarabb bekövetkező érés-növényszáradás fenológiai fázisnak tudható be.

A következő napokban kedd estig még sok lesz a felhő fölöttünk, és a Dunántúl mellett a keleti országrészre is átterjed a csapadék. További 10-20 mm valószínű, de északnyugaton ennél több is eshet, északkeleten pedig előfordulhatnak továbbra is szárazon maradó területek. Átmenetileg a Dunától keletre is visszaesik a hőmérséklet, csak északkeleten marad a 25 fok fölötti meleg. A hét közepétől a fátyol és gomolyfelhők mellett mindenütt több órára kisüt a nap. Szerdától csökken a csapadékhajlam, ekkor a keleti országrészben várható még több zápor, zivatar, majd csütörtökön és pénteken csak elszórtan valószínű csapadék. A hőmérséklet 23, 28 fok között alakul a legmelegebb órákban, nyugaton várható a hűvösebb, keleten a melegebb idő.  

Aszály kérdésében döntő tényező az elmúlt időszakban lehullott csapadékmennyiség, illetve az aktuális talajnedvességi viszonyok, melyekről részletes információ érhető el oldalunkon. A Magyar Tudományos Akadémia Kutatóközpontjának munkatársai által kidolgozott algoritmus alapján áll elő a Napi Léptékű Aszályindex mutatószám, mely többek között a talajnedvesség, a talajféleség, a légköri viszonyok alapján határozza meg, hogy a növény mennyit szeretne párologtatni, és ehhez mennyi nedvesség áll a talajban a rendelkezésére. Az MSWD Aszályindex pedig az aszályosság mértékét az alapján jellemzi, hogy mennyi vizet kellene a talajba juttatni, hogy az a növénynek optimális feltételeket teremtsen. Az indexekről részletes leírás itt található.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Az aktuális munkák tervezéséhez a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, a speciális agrometeorológiai elemeket tartalmazó, 12 óránként frissülő modell előrejelzéseket, de akár a 6-12 óránként frissülő térképes modell előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban  telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Készült: 2018. szeptember 3.

1. ábra: Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszegek; Nyíregyháza

2. ábra: Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszegek; Kaposvár