Marad a kánikula

A múlt hét második felében csak kevés helyen hullott csapadék, főként a déli országrészben fordult elő egy-egy zápor, zivatar. Az ország nagy részén napos, meleg időben száradt a kukorica és a napraforgó. A talaj felső rétegének nedvességviszonyait tekintve azonban még mindig elég változatos a kép az országban. A korábbi záporokból, zivatarokból adódóan a Dunántúl nagy részén, az Északi-középhegységben és foltokban az Alföld területén is megfelelő mennyiségű nedvesség áll a növények rendelkezésére. Ugyanakkor északkeleten és az Alföldön többfelé jelentős szárazság tapasztalható.
A hőmérséklet a múlt hét közepének kissé enyhébb időjárása után a hétvégére ismét elérte a 31, 34 fokot, és a száraz meleg időben sokfelé alakult ki légköri aszály a legmelegebb órákban.

Érés tekintetében meglehetősen nagy eltérések mutatkoznak a kukorica és napraforgó állományokban a fajta és a nyári csapadékviszonyok szerint. A kukorica zömében a viaszérés, illetve a teljes érés, a napraforgó pedig a citromérés, illetve egyre többfelé már a növényszáradás fenológiai fázisában jár. Teljesen száraz és nagyrészt zöld táblákat egyaránt látni mindkét növényből. A szokásosnál átlagosan két héttel előrébb járnak az érési folyamatok. A többfelé száraz északnyugati és északkeleti területeken a kényszerérés miatt előrébb tart az érés, arrafelé a termés is jóval gyengébb. A gyümölcsök is előrébb tartanak a fejlődésben, a szőlők korai fajtáinál zajlik a szüret, a körte és alma fajták is hamarabb érnek. A száraz idő kedvező a gombabetegségek tekintetében.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek többnyire 1300 és 1500 foknap között járnak az országban, és egyre nő a különbség a hűvösebb nyugati és a melegebb délkeleti tájak között.  Az  1. és 2. ábrán Nyíregyháza és Kaposvár ezen hőösszegeit mutatjuk be az idei és a 2017-es mérésekkel, a sokéves átlaggal, valamint előrejelzéssel. Ezek szerint hetekkel az átlag és a tavalyi értékek fölött járnak a hőösszegek. A többlet a megszokottnál sokkal melegebb április és május során kezdett gyűlni, és augusztus első felének hőhulláma tovább növelte a különbséget az átlaghoz képest. Ezért a legtöbb növényünk a megszokottnál jóval korábban éri el az egyes fejlettségi állapotokat.

A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképünkön a zöld tömeg mennyisége országszerte magas, és szépen kirajzolódnak rajta az elmúlt időszak csapadékviszonyai. A változást mutató térkép szerint a zöld tömeg egyre jobban csökken (sárga és vörös területek), hiszen a növényeink zöme már jóval túl van maximális fejlettségi állapotán, pl. a kukoricán, a napraforgón egyre többfelé száradnak a levelek, melyek a szőlőn, de a gyümölcsfákon is kezdenek sárgulni. Az anomália térkép a legtöbb helyen jóval a sokéves átlag fölötti zöld tömeget mutat (a kis vörös foltok a learatott őszi vetések területét jelzik), ugyanakkor északkeleten és északnyugaton nagyobb területű negatív eltérés is megfigyelhető.

A következő napokban is sok napsütésre és magas UV sugárzásra van kilátás, továbbra is fennáll a perzselés veszélye. Záporok, zivatarok csak elszórtan, kis területre kiterjedően várhatók.  A legtöbb helyen száraz lesz a levegő, a legmelegebb órákban, amikor 30, 35 fokig melegszik a levegő légköri aszályra lehet számítani.  A száraz, meleg időben fokozottan figyelni kell a tarlótüzek megelőzésére. Változás pénteken kezdődik időjárásunkban, ekkortól több lesz a felhő, és már többfelé várható zápor, zivatar, vasárnap már eső is. A hétvégén megszűnik a hőség, a Dunántúlon számottevően, keleten egyelőre csak kisebb mértékben csökken a hőmérséklet.

Aszály kérdésében döntő tényező az elmúlt időszakban lehullott csapadékmennyiség, illetve az aktuális talajnedvességi viszonyok, melyekről részletes információ érhető el oldalunkon. A Magyar Tudományos Akadémia Kutatóközpontjának munkatársai által kidolgozott algoritmus alapján áll elő a Napi Léptékű Aszályindex mutatószám, mely többek között a talajnedvesség, a talajféleség, a légköri viszonyok alapján határozza meg, hogy a növény mennyit szeretne párologtatni, és ehhez mennyi nedvesség áll a talajban a rendelkezésére. Az MSWD Aszályindex pedig az aszályosság mértékét az alapján jellemzi, hogy mennyi vizet kellene a talajba juttatni, hogy az a növénynek optimális feltételeket teremtsen. Az indexekről részletes leírás itt található.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Az aktuális munkák tervezéséhez a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, a speciális agrometeorológiai elemeket tartalmazó, 12 óránként frissülő modell előrejelzéseket, de akár a 6-12 óránként frissülő térképes modell előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban  telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Készült: 2018. augusztus 20.

1. ábra: Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszegek; Nyíregyháza

2. ábra: Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszegek; Kaposvár