A  Nemzetközi Metrológiai Értelmező Szótár harmadik, felülvizsgált verziója – a VIM3 – már évekkel ezelőtt megjelent a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal (BIPM) honlapján, és angol és francia nyelven ingyenesen elérhető. Az ASZEK tagjainak kezdeményezésére Bánkuti László és Kiss József hosszas egyeztetéseket követően elkészítette a VIM3 magyarra átültetését. Több szervezettel együtt az Országos Meteorológiai Szolgálat is anyagi hozzájárulásával segítette a fordítás elkészültét. A szótár ingyenesen letölthető az aszek.hu oldalról.

Az OMSZ Siófoki Viharjelző Obszervatóriumának munkatársai a Balatoni Vízirendézet segítségével keresztirányban, 2 méter mélységben végigmérték a Balaton keleti medencéjének vízhőmérsékletét. A mérések alapján a vízhőmérséklet mindenütt 27,4 fok felett volt. Ilyen magas augusztus végi vízhőmérsékletekre a korábbi mérések alapján még nem volt példa. A magas vízhőmérséklet egyértelműen a hosszan tartó hidegfront-mentes, meleg időjárásnak köszönhető.

Az augusztus második felében is igen meleg Balaton éjszaka is "aktívan" párolog. A hajnali órákban az alsó szinteken a víz fölött labilissá váló levegőben gomolyfelhő képződés indul meg, amely néha látványos formát ölt. A nap folyamán ahogy a víz fölötti levegő a környezetéhez képest hidegebbé válik, a hajnali gomolyfelhők gyorsan eloszlanak.

2018. augusztus 14-én délután 2 óra körül egy hibrid szupercella alakult ki Zalavár határában. Maga a zivatar Nagykanizsa irányából érkezett. Azonban amíg nem találkozott az északról befújó hidegfronttal, addig nem voltak láthatóak a szupercellákra jellemző vizuális jegyek. 13:51-kor egy falfelhő kezdett megjelenni, ami pár perccel később (13:59 LT) már meglehetősen impozáns látványt nyújtott. A falfelhőből időnként kisebb-nagyobb fractusok is lenyúltak. A hibrid szupercellát és az őt követő zivatarrendszert felhőszakadás kísérte.

Délnyugati irányból látványos zivatarok csaptak le a Balatonra 2018. augusztus 14-én, délután. A zivatarlánc a keleti medencéhez érve felerősödött és Balatonaligán 80 km/h széllökést mért az OMSZ szélműszere.  Az OMSZ Siófoki Viharjelző Obszervatóriumából készített felhőfilmen jól látható a Siófokhoz közeledő örvénylő zivatarcella.

2018. augusztus 10-én késő délután Zalavártól nyugatra Söjtör térségében egy szupercella alakult ki, amit légzuhatag és jégeső kísért. Mivel a zivatar nagyon lassan mozgott, jelenetős mennyiségű (egy óra alatt 65 mm) csapadékot hullott belőle. Az eseményeket Kiss Győző MET-ÉSZ észlelő kollégánk Zalavárról követte végig. Köszönjük a képes tudósítást.

Az ECMWF Newsletter 2018 nyári számában két magyar vonatkozású cikk jelent meg. Az egyik cikk rövid áttekintést nyújt az oktatási és kutatási célokra rendelkezésre álló OpenIFS modell tesztelésére kifejlesztett új eszközökről. A másik cikk az immár széleskörben elérhető grafikus ensemble vertikális profil előrejelzések használatában rejlő előnyökre hívja fel a figyelmet.

Ezen a nyáron a hőmérséklet még nem emelkedett 35 fok fölé Magyarországon, és a mostani kánikulai időszak alatt sem sok helyen lépi túl ezt a küszöbértéket. Bár a magas páratartalom és a trópusi éjszakák miatt sokaknak gondot okozhat elviselni ezt az időjárást is, de az idei szezon nálunk inkább abban rendkívüli, hogy ez idáig nem fordult elő un. forró nap (forró napokon a maximumhőmérséklet meghaladja a 35 °C fokot).

2018. július 27-én a kora délutáni órákban zivatarok alakultak ki a Bakonyban. Ahogy telt-múlt az idő a Balatonhoz egyre közelebb épültek fel az újabb és újabb zivatarfelhők. Délután 2 óra körül Révfülöp térsége fölött is aktivizálódott a légkör. A gomolyfelhők fejlődésnek indultak és rövidesen zivatarfelhővé álltak össze. A frissen kialakult zivatarcella fokozatosan a Balaton fölé húzódott. Amint Révfülöpnél megközelítette a tavat, a csapadéksáv egyre sűrűbbé vált és rohamosan felvette a légzuhatagokra jellemző szoknyás szerkezetet.

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) megalakulásának 30-ik évfordulóját a Meteorológiai Világszervezet (WMO) egész éves rendezvénysorozattal ünnepli. Petteri Taalas, a WMO főtitkára a genfi székházban a svájci kormány által rendezett évfordulós ünnepségen a tudománykommunikáció „eddigi legnagyobb sikertörténetének” nevezte az IPCC elmúlt időszakát, amely elősegítette, hogy az éghajlatváltozást kutató közösség üzenetei eljussanak a politikusokhoz és a magánszektorhoz egyaránt. Felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy a klímaváltozás következtében növekszik az időjárási katasztrófák száma, valamint a jövőben a kibocsátás korlátozó intézkedések mellett egyre nagyobb figyelmet kell szentelni az alkalmazkodásra. Hoesung Lee, az IPCC elnöke kiemelte, hogy az emberi tevékenység éghajlatra gyakorolt hatásának igazolása mellett sikerült eljutni odáig, hogy a XXI. századra a klímapolitika a gazdaságpolitikai döntések meghatározó tényezőjévé vált.