2018. szeptember 12-én kora reggel a középső országrész felett 11-12 km-es magasságban nagy számban jelentek meg egyszerre kondezcsíkok. A felső troposzféra hőmérsékleti és nedvesség rétegződése ideális volt a repülőgépek mögötti égésterméken történő felhőképződéshez. A jelenség mind égbolt kamerákon, mind a műholdképeken feltűnő volt. 

Amilyen nyugodt volt még összességében augusztusig a trópusi viharok szezonja, olyan aktív a szeptember. Az Atlanti-óceánon jelenleg (vasárnap napközben) 3 trópusi vihar is örvénylik, de az előrejelzések alapján legkésőbb keddre már mind a három hurrikán fokozatúvá erősödik. Eközben a Csendes-óceán nyugati részein Jebit követően újabb erős tájfun van kialakulóban, és a Csendes-óceán keleti részén is több rendszer örvénylik.

A Science tudományos folyóiratban most megjelent, és a BBC által szemlézett tanulmány azt állítja, hogyha a Szaharába tömegesen telepítenének nap- és szélerőműveket, akkor az jelentős hatással járhatna a térségben a csapadékmennyiségre, a vegetációra és a hőmérsékletre is.

A Jebi-tájfun jelentősen legyengülve érte el Japán partjait helyi idő szerint hétfő éjjel, kedd reggel. Azonban még így is az elmúlt 25 év legerősebb tájfunja volt, ami "földet ért" a szigetország partjainál. Japán főszigetének déli részéről 200 km/h-t meghaladó széllökéseket, és heves esőzéseket jelentettek. A helyi meteorológiai szolgálat (JMA) az előbbiek mellett földcsuszamlásokra, áradásokra és az óceánparti területeken hullámveszélyre is figyelmeztet. Jebi továbbra is tájfunként gyorsan mozog tovább észak felé a Japán-tengeren, és várhatóan jelentősen gyengülve a holnapi nap folyamán érheti el Oroszország távol-keleti területeit.

Szeptember elején nem csak az iskola, hanem a hurrikánszezon is beindult. Már jelenleg is két trópusi vihar figyelhető meg az észak-atlanti térségben, de Afrika nyugati partjainál már alakul a harmadik is. A Mexikói-öböl fölötti Gordon trópusi vihar várhatóan 1-es fokozatú hurrikánná erősödve szerdán "érhet partot" New Orleans környékén. Eközben Florence még csak az Atlanti-óceán közepén tart, és a mozgása, illetve ezzel párhuzamosan az erősödése vagy gyengülése még meglehetősen bizonytalan.

A hétvégén érkezett, és még legalább két napig térségünkben veszteglő légörvény elsősorban a Dunától nyugatra okozott egy-másfél átlagos szeptemberi mennyiségnek megfelelő esőt mindössze két-két és fél nap alatt. A Balatontól északra nagy területen hullott 60-80 mm csapadék, a rekordot Hegyeshalom tartja 120.7 milliméterrel.

Szombat este (2018. szeptember 1-én) déli irányból egy gyors mozgású zivatarlánc érte el a Balatont. Elsősorban tó keleti medencéjére lecsapó vihar 100 km/h széllökést okozott Siófokon. A vihar "klasszikus" balatoni viharnak számított a jellegzetes, délnyugatról jövő, a hajósok által csak "gerendának" nevezett felhőzetével. A vihar átvonulását az OMSZ radarképein és az automata szélműszerek adatai alapján jól lehetett követni.

Habár még nincs vége a nyárnak, de a 2018-as év legmelegebb évszaka meteorológus szemmel nézve is furcsa szezonként vonul majd be a magyarországi klímatörténetbe. A nyár folyamán – az elmúlt évekkel ellentétben – szélsőségesen erős hőhullám nem alakult ki, amelyet az is ékesen bizonyít, hogy egyetlen napi legmagasabb hőmérsékleti rekord sem dőlt meg. Sőt, az eddig mért legmagasabb hőmérséklet (36.6 fok), amelyet a budakalászi automata rögzített augusztus 9-én, a XXI. század nyarai közül a második legalacsonyabb érték. Ennek ellenére sem fáztunk, ugyanis időjárási frontok híján nagyon kitartó volt a meleg, és az Alföld egyes részein olyan hosszantartó kánikulai periódust éltek át az emberek, amelyre a korábbiakban még nem volt példa.

Hasonlóan 2017 nyarához, idén is kiterjedt erdőtüzek fordultak elő Kanadában és az USA-ban. Csakúgy, mint egy évvel korábba, idén is augusztus második felében ért Európa fölé több hullámban és nagyobb mennyiségben füst a magasban. A műholdképek mellett napkeltekor, napnyugtakor a saját szemünkkel is láthatjuk a horizont felett a füst jelenlétét.